A szivárvány meg a kis kavics

Gondoljon mindenki, amit akar…én egyszerűen akár könnyekig is meg tudok hatódni egy váratlanul megjelenő, varázslatos hídként, az égen átívelő szivárványtól. Láttam párat életemben, nyugaton, keleten, délen – de valahogy úgy alakult, hogy északon még soha.

Tegnap amikor Kozármislenyből Vasas felé autóztam, cseperegni kezdett az eső, és mint egy tündér varázspálcájának intésére, először halványan, majd egyre határozottabb színekkel egyszer csak  megjelent  egy csodálatos és hatalmas szivárvány északon, majdnem pontosan a városom fölött: 

Nem meglepő módon – de azonnal eszembe jutott egy másik gyönyörűséges, bár jóval kisebb szivárvány, amit évekkel ezelőtt a Vintgar völgy-végi vízesésnél fényképeztem: 

erről pedig az alábbi vers:

Reményik Sándor: Szivárvány

A párában a vízesés felett,

Halványan, mint egy álom,

És testetlenül, mint egy lehelet:

Az örökifjú szivárvány lebeg.

Megrokkannak a sziklák, a hegyek,

A kő mállik, az erdők sírba térnek,

Új medret tör a patak magának,

S a régit testálja a feledésnek.

Megőszül a világ.

De a szivárvány mindig egy marad

S színei meg nem fakuló csodák.

Örök ifjan és egyformán lebeg.

Halványan, mint egy álom

És testetlenül, mint egy lehelet.

Mint a művészet az élet felett.

Minden lélekben van egy kis szivárvány,

Kis csapóhíd, amelyet lebocsát,

Hogy egy másik lélek átmehessen rajta, -

Ennek a hídnak hídpillére nincsen,

Ezt a hidacskát csak az Isten tartja,

Az Isten, aki a szívekbe lát.

 

De a nap nem ért véget a szivárvány-híd csodájával. Tulajdonképp azért mentem Vasasra, mert a messzi élő kis barátnőm nagypapájának a sírjára "kellett ránéznem" - hogy akiknek ez a feladata, rendben tartják-e ? 

A sírnál tegnap még nem járt senki, majd tán ma, vagy holnap,  halottak napjáig még van 3 nap. Én csak pár virágos borostyánágat vittem, ledobáltam a tavalyi szélfútta, elkopott művirágokat, készítettem egy fotót, hogy elküldjem a messzi unokának. Már elindultam, elfordultam a sírtól, amikor valamiért (?)visszanéztem. Nos, a sírkő szélén ezt láttam:

  

 

Nem tudtam otthagyni. Barátnőm, itt üzenem, valahogy el fog jutni hozzád nagyapád "ajándéka".....