Az egyik:Popper Péter: A belső utak könyvé-ből:
"Minden
út - jó út, ami elvezet valahova.
A
hegycsúcsra sokféle út vezet. Vannak meredekebbek és kényelmesebbek. S a táj is
különböző, ami a szemedbe tűnik, de azért ugyanazt a hegyet látod különböző
oldalairól. Ezért, hát légy türelmes önmagaddal szemben. Találd meg a neked
legmegfelelőbb utat. De légy türelmes másokkal szemben is, akik másik ösvényt
választottak. Se a te utad, se a másoké nem az egyedül üdvözítő út. Aki felfelé
kapaszkodik, sokszor meghorzsolja magát, időnként elesik. Fel kell állni, ne
maradj fekve. Amíg úton vagy, nincs veled semmi baj. A belső halál akkor
kezdődik, amikor véglegesen letáboroztál a hegyoldalon.”
A másik:
Marquez: 100 év magány-ból:
„A jó
öregség titka nem egyéb, mint egy becsületes szerződés a magánnyal.”
 |
| Az idők végezetéig el tudnék itt ücsörögni.... |
„A jó öregség titka nem egyéb, mint egy becsületes szerződés a magánnyal.”---köszi! A magány lehet jó is-remélem,igyekszem.Már régóta gyakorolnom kell.
VálaszTörlésBizony, meg kell tanulni "együtt-élni" az egyedül-léttel. Nem könnyű, de nem is lehetetlen.
Törlés❤️
VálaszTörlésVannak, akik nem különösebben kedvelik Poppert - de szerintem számtalan találó, jó, hasznos mondása van/volt.
TörlésPopper eddigi olvasataim alapján többször áll közelebb hozzám, mint Müller, noha mindkettőt szívesen olvasom. Előbbi természetközelibb, megfoghatóbb, utóbbi Istenközpontú nekem.
TörlésÉn az ingadozók táborba tartozom, néha jókat, néha kevésbé érdekeseket (vagyis olyant, ami tetszik, ill. kevésbé) olvasok náluk/tőlük.
Törlés