Nem „alom”
(lásd: https://hu.wiktionary.org/wiki/alom)
hanem az (állítólag) már semmire se jó, szemétbe-való ezmegaz.
Igen, erről
szeretnék most itt csevegni kicsit.
Elmondom
előre azt is, hogy amikor rákerestem a szóra, az alábbi szép kis gyűjteményt
találtam, s bevallom, nem is ismertem mindegyik jelentést – ezért is adom
közre, hátha más se…
Lom szó
jelentése https://wikiszotar.hu/ertelmezo-szotar/Lom
lom (főnév)
1.
Értéktelen holmi, ami hasznavehetetlen, ócska, csekély értékű tárgyak, dolgok
összessége.
A családi
ház padlása tele van lommal. Az utcára kitett lomot évente kétszer ingyen
elviszik lomtalanításkor.
2. Régies,
elavult: Összetartozó személyes tárgyak; egy személynél levő, magával vihető
személyes dolgai, illetve ritkán ezek közül egy; holmi.
Az utas
lomja egy bőröndben fér el. A szállodai szobába érve a szekrényekbe rakja a
bőröndből a lomját.
3. Régies,
elavult: Legfelső réteg kikészített bőrön, illetve szövet színe.
A szövet
lomjának finom tapintása van. A cipő fényes lomját ápolni kell.
4. Régies,
elavult: Moha tömege; apró, levélkéből és száracskából álló növények tömege
fán, kövön.
A
fatörzseken a lom az északi felükön található. A lom hűvös, nedves helyeken
telepszik meg.
5. Régies,
elavult: Fagyott harmat főleg faágakon; derült, hideg éjszakákon a fagypont alá
lehűlt ágakra, illetve talaj menti tárgyakra finom jégkristályok alakjában
lecsapódó pára; dér, zúzmara.
A szőlőt, a
kökényt megcsípte a lom. A fákon levő lomon szikrázik a reggeli napsütés.
Eredet: lom
< ómagyar: lom < ősmagyar: lom, lomp (lógó szőrcsomó)
Na, ennyi bevezető
tán elég is lesz, mert arról szeretnék itt értekezni, hogy a „lomoknak”
én nagy kedvelője vagyok. És szeretném kihangsúlyozni, hogy a lom nem szemét. A
lom – szerintem – olyasvalami, ami egy helyen valakinek már felesleges, de ez
még nem jelenti azt, hogy más ne tudná valamire használni.
Na, ennyi bevezető
tán elég is lesz, mert arról szeretnék itt értekezni, hogy a „lomoknak”
én nagy kedvelője vagyok. És szeretném kihangsúlyozni, hogy a lom nem szemét. A
lom – szerintem – olyasvalami, ami egy helyen valakinek már felesleges, de ez
még nem jelenti azt, hogy más ne tudná valamire használni.
És minek
kapcsán jutott ez eszembe ez a téma ? Hát mert a pincémben pakolásztam és
számba vettem, hogy amiket ott lent tárolok, kellenek-e még valakinek, jók
lesznek-e még valamire ?
És tessék,
egy délutáni pakolás során a következőkre jutottam (természetesen kisebb
közvélemény-kutatást után):
- a
használt, kisebb méretű virágcserepet a második szomszéd elkérte – ugyan nem
tudom mit akar bele ültetni, de nekem nem kellettek, mert ilyen kicsiket
(kb.10-15 cm átmérőjű) én nem használok, bár őrizgettem egy ideig. Ugyancsak
hozzá kerültek az öregecske virágládák, mert ha a mennybéli is úgy akarja, jövő
tavasszal megújítanám a kertemet, s oda nagyobbakat szeretnék. Akkor miért kéne
tartogatnom a régit ?
- évek óta
ott állt 3 fejsze – még abból az időből, amikor fát vágtam (ez kb. ezer éve
volt) ebből kettőt továbbadtam – nagy örömöt szereztem vele, dacára, hogy
jeleztem: bizony élesítésre szorulnak (ezt is szomszéd vitte el, egy távolabbi
utcabeli)
- műanyag
rekeszek. Valamikor elhoztam a piacról, mondván, „valamire jó lesz”. Évek óta
csak a helyet foglalták, semmit nem tartottam bennük. Kitettem a kapu elé – egy
jó óra múlva nem volt ott.
Ez a trükk
egyébként nálunk pompásan bejön. Vagy a kapu elé kell szép rendesen kitenni,
vagy a közeli lyukas-beton villanyoszlop egyik rekeszébe, MINDENNEK lesz
gazdája órákon belül.
- Leszedtem
a polcról a tavalyról megmaradt útsót, ki tudja, nem lesz-e rá hamarosan
szükség.
- Ellenőriztem
a mennyezetre felkötött téli zsákos madáreleséget, nem lopta/rágta-e meg valami
ravasz kis egér… de szerencsére nem. A nyáron valami miatt többet is fogtunk, -
bánta is a szomszéd krumplija - de aztán eltűntek…(Szerencsére)
Egyébként
amióta megromlott/megváltozott a krumpli és a hagyma minősége, már nem nagyon
merek nagyobb tételt betárolni – sajnálom is kellőképp, mert szerettem azt a
biztonságérzetet, amit az az őszi 20 kg krumpli, meg 10 kg hagyma jelentett. De
sajnos mostanság valami fura „nem-télálló” fajták kaphatók csak,emiatt aztán
kénytelen az ember kisebb tételeket vásárolni, ha nem akar egy hónap múlva
bosszankodni a csirázni/hajtani kezdett növények miatt….
Végezetül
lesöpörtem a lépcsőket, meg a mennyezetről a pókhálókat és olyan jóleső
érzéssel csuktam be magam mögött a pinceajtót, hogy na, tavaszig itt nem sok
dolgom lesz.
Szeretem,
ha teljesítek egy-egy ilyesféle feladatot. Kell a sikerélmény az embernek…
:) Én lassan haladok a gyűjteményem lecsökkentésével, de fejben dolgozom rajta. Azért tegnap is elajándékoztam egy teáskannát, amit a fiamnak vettem,de neki nem kellett , visszaváltásról lecsúsztam, így odaajándékoztam egy sokgyermekes családnak.
VálaszTörlésEgy időben dekupázsoltam,bőszen vettem a hozzávalókat, azokat pedig egy kis kolleganőmnek fogom odaadni. Könyveket is hoztam be egy kollegának.
De ezek még mindig csak apró szemecskék. idő kell-ene ehhez is.:)
Ez jó ötlet,hogy kitegyük a kapu elé a jó cuccokat.Kipróbálom.
Régen mi is megvettük egyszerre a krumplit és zöldséget télire, most már tényleg nem lehet sajnos,pedig az valóban megnyugtató volt. Ha más nem is volt otthon, krumpli,meg hagyma, abból lehet már főzni.
Ügyes voltál!!!!!
A napokban olvastam egy cikket erről, én valóban úgy lomtalanítok, mintha a halálra készülnék-pedig nem.:),csak a gyerekeim is jelezték,hogy ne hagyjam rájuk azt a sok kézműves cuccot.:) : http://hvg.hu/elet/20171101_Lomtalanitson_ugy_mintha_a_halalra_keszulne
VálaszTörlésSzuper jó a cikk, amit ajánlottál, köszönet érte, itt van hozzá egy másik is:
Törléshttp://mindset.co.hu/hygge-a-danok-boldogsaganak-titka/
Nagggyon el kell gondolkodnom a dolgon, tán majd írok is még róla, miért...
A téma - a mi korunkban - szerfelett érdekes.
Tudod, ami az egyiknek lom, az a másiknak kincs!
VálaszTörlésTavasszal sikerült eltörnöm egy nagy virágcserepet, nem sokkal később az egyik kuka mellett ott volt a CSERÉP. :-)
A környékünkön a kukák mellé szokták tenni a jó cuccokat. Sokszor látok szépen összehajtogatott ruhákat nylonban, vagy cipőket dobozokban. Valamelyik nap edényeket, tányérokat rakott ki valaki.
Korábban én is pakolgattam mindent, mondván, majd jó lesz valamire. Mostanában kemény vagyok, amit az elmúlt 2 évben nem vettem fel, az megy a kuka mellé.
PZs
Neked is, vagy aki esetleg még ide téved, annak is ajánlom a kuka-mellé-tevés helyett, hogy pl. ruhaféléket adjon be egy nyugdíjasházba vagy valamilyen alapítványhoz. (A nyugdíjasház nálunk nem "szoc.otthon" - ez egy önkormányzati tulajdonú nagy ház, ahol csak öregek laknak, s minimális ápolásban is részesülhetnek szükség esetén.) Szoc. otthonba eddig még nem vittem, habár szerintem ott is elfogadnák. Nagyobb városokban biztos mindenhol van ilyen. Mindenhol és eddig mindig hálás köszönettel fogadták - pedig nagyon régóta csinálom (legalább 15 éve, ha nem több).
TörlésA személyesen történő adományozás más dolog, az egy fokkal még jobb, hiszen látod annak örömét, akit megsegítettél.
Csak így tovább !
Már sokszor és régóta adtam le sok zsáknyi ruhát-hogy miként gyűlik össze ez a sok cucc?néha tényleg nem értem...Bár a gyerekek felnőttek, ugye hónapok alatt kinőtték a ruháikat,azokat mind továbbadtam,kivéve a nagyon kedves darabokat,azokat őrzöm és az a tervem,hogy foltos takaróhoz használom fel őket.:)
TörlésHajléktalan szállásra is sokat vittem .Ott nagy szükség van fehérneműkre és zoknikra,cipőkre.
A "hogyan gyűlik össze" - azt néha én se tudtam megmagyarázni - habár amikor még dolgoztam, akkor sokkal, sokkal többet törődtem az öltözködéssel. Aztán a nyugdíjba-menés után elvesztette a jelentőségét az egész. Itthon a macskáknak jó egy egyszerűbb szerelés, de a városba is legszívesebben farmerban pólóban megyek - nem mondhatnám, hogy "nőiesen" öltözködöm. Így hát a sok régi ruha teljesen feleslegessé vált. Amióta nyugdíjba mentem, egy esküvőn volt rajtam kosztüm, egyébként csak nadrágokat hordok.
TörlésÁllítom, mindennek (hordható ruhának és használható dolognak)van gazdája, van valahol valaki, akinek szüksége van rá, csak meg kell őt találni.