Hogy mik vannak !

Kaptam egy diasort, s azonnal rákerestem a neten  a témára. Meg is találtam, – bár nem tegnap jelent meg róla az első hír….de nem hosszú, bemásolom ide, hátha van még, aki nem olvasta. Az én fantáziámat az efféle hírek igencsak megmozgatják. Nagyon sokszor gondolok arra, hogy mi minden lehet mélyen elrejtve a földben (sőt a Földben) ami titkokat őriz, amiről semmit nem tudunk, egyszerűen csak azért, mert nem látjuk még csoda-műszerekkel se…

Kedvenc elméletem, hogy tán nem is mi vagyunk az első ember-formájúak itt… De hát ezekkel az elméletekkel az a baj hogy képtelenek vagyunk kilépni a „24órás” gondolkodás-módunkból. Nem hagyjuk (szerintem) az agyunkat száguldozni – bár tán ép elménk megőrzése érdekében készakarva vagyunk ilyenre „csinálva”….

Na, ennyi elmélkedés elég is. Ezt olvastam:

Derinkuyu, a földalatti szellemváros

1963-ban egy Derinkuyu-i lakos (Kappadókia tartomány, Anatólia közepén, Törökországban) egy falat bontott le otthonában és meghökkenve fedezett fel a fal mögött egy titokzatos szobát; ebből a szobából egy másikba lépett, innen még egy másikba és még egy másikba és így haladt előre.

Így fedezte fel véletlenül a titokzatos földalatti várost Derinkuyu-ban, amelynek az első emeletét Kr.e.1400 körül a hettiták áshatták.

Derinkuyu feltérképezése

A régészek elkezdték kutatni ezt a földalatti elbűvölő, elhagyott várost. Lehatoltak 40 métert, de feltételezik, hogy a mélysége eléri a 85 métert is. Jelenleg 20 szintet fedeztek fel. Csak az első 8 alsó szintet lehet látogatni; a többi félig meddig összeomlott vagy még a régészek és az antropológusok dolgoznak bennük.

A várost menedékként több ezer személy használta, akik az alagutakban éltek, hogy védjék magukat a gyakori inváziók ellen, amelyeken, különböző korokban Kappadókia átesett.

Az ellenség, tudva, hogy nagy veszélynek lesznek kitéve ha behatolnak az alagutakba, legtöbbször a kutakat mérgezték meg, hogy a lakosokat a felszínre kényszerítsék.

Derinkuyu lenyűgöző alagútrendszere

A derinkuyu-i alagutakat (amelyben elfért több mint 10.000 személy) három stratégiai helyen lehetett nagy kerek kőajtókkal zárni. Ezek a nagyon nehéz kőajtók megakadályozták az ellenség behatolását. Az ajtók magassága kb.1- 1,5 m, vastagságuk 50 cm és elérték az 500 kg-ot. A kőkapu az alagsorban a külvilágtól szigetelte el az embereket. Derinkuyu-ban van egy majdnem 8 km hosszú alagút, ami egy másik földalatti városba, Kaymakl-ba vezet.

Derinkuyu – minden igényt kielégítő lakásrendszerek

A földalatti városokat Jenofonte görög történész említette az Anabasis leírásában. Az emberek, akik Anatólia ezen részén éltek, föld alatti házakat ástak és elég nagy szobákban laktak, amelyekben elfért egy család, a házi állatokkal és tartalékkészletekkel együtt.

A helyrehozott emeleteken találtak: pajtákat, étkezdét, templomot (az alapja kereszt alakú a mérete 20×9 m. és a mennyezete több mint 3 m), konyhákat (a füsttől feketék), sajtolókat (bornak és olajnak), raktárakat, tárházakat, egy iskolát, sok szobát és egy kocsmát. A városon áthaladt egy folyó is; voltak kutak is és egy fenséges szellőztető rendszer (52 szellőztető lyukat találtak) ami bámulatba ejti a mai mérnököket is.

https://rejtelyekszigete.com/derinkuyu-foldalatti-szellemvaros/