2019. február 12., kedd

Nézegetni/gondolkodni-való

Berlin:
https://interaktiv.morgenpost.de/berliner-mauer-damals-heute/

Más téma:
Itt pedig 20 igencsak megváltozott nagyváros képe nézegethető "akkor-és-most" formában:https://funzine.hu/hu/20-vilagvaros-regen-es-most/
Egy a sok közül, Dubai:


Berlinről is lehetne gondolkodni, de erről a második képsorról jutott eszembe  egy s más....

Nem tehetek róla, de amikor az elmúlt 50-60-70 évben történt változásokat látom, arra gondolok, mit szólna ehhez a világhoz az 1952-ben meghalt dédmamám, vagy az 1983-ban mennybe-szállt nagymamám ?
Nemrég, valahol a múlt század elején készült filmre bukkantam...és csak néztem... Nem volt persze újdonság, láttam már régi filmeket -  de ha csak a legelemibb, hétköznapi dolgokra figyel is az ember, mennyi változás a közlekedésben, az étkezésben a ruházatban, a viselkedésben.
Tegnap azt mondta nekem egy 30éves, hogy már ő sem tudja követni a tizenévesek cyber világát. Azon nem csodálkozom, hogy én érzem magam őskövületnek, na de hogy egy jóval fiatalabb is ezt érzi ? Meglepett.
És este azon töprengtem, hová és miért rohanunk ennyire ? Mi hajtja az emberiséget ilyen eszméletlen tempóban ?   A Földön-ragadásról és elpusztulástól való félelem és a máshová menekülés vágya-kényszere ?

Jó sokáig nem tudtam elaludni de sajnos válasz sehonnan nem érkezett.



10 megjegyzés:

  1. Ez a gyors változás akár a szűkebb környezetemben is sokszor elgondolkodtatott már engem is. Édesanyámat 20 éve vesztettem el de szegény már ennyi év után sem ismerne a saját lakásának környezetére sem! Ami szomorú az egészben hogy nem mindig történnek azért ésszel a változások mert lehetne mérlegelni hogy a régibe is van olyan ami még használható és nem mindent lerombolni!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon szeretném tudni, hogy a nagymamám is azt érezte-e, amit én, t.i. hogy túl gyorsan változik minden körülötte. Mert hogy én miképp ítélem meg a pl. hetvenes éveket, az egy dolog. Nekem akkor az volt a természetes. De már sosem fogom megtudni hogy neki is az volt- e ? És azt se hogy ez az "értetlenkedés" mindig is így volt és így lesz....

      Törlés
  2. Teljesen egyetértek, a szomorú, hogy a mai emberek zöme nem értékeli régi dolgokat, csak az újat a modernet tekinti elfogadhatónak.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ebben az új világban engem leginkább az "eldobhatóság" (=pazarlás) bosszant és nem tartom elégségesnek, hogy csak ilyen-olyan mozgalmak próbálnak ebben segíteni, vagy változtatni. De ugyanakkor reménytelennek tartom, hogy a világon mindenkinek "varázsütésre" megváltozzon a véleménye és az élet/gondolkodás- stílusa.

      Törlés
  3. A helyzet a gazdagabb országokban, mint Amerika, Hollandia, Németország, stb. még sokkal rosszabb, és a mozikban bevezetett evéshez hasonlóan ez is futótűzként terjed. A gutaütés kerülgetett, amikor láttam német lakásfelújító műsorokat, ahol légkalapáccsal estek neki a teljesen szép és jó konyhabútornak vagy fürdőszobának. Hollandiában most pl. nagy divat az új konyha, 3-4 éves konyhákat dobnak ki, vagy adnak el fillérekért. Közeli ismerősünk pl. jó vásárnak tartotta a 400 eurót egy 4,5 m hosszú konyhabútorért, hűtővel, mosogatógéppel, mikróval, elektromos főzőlappal, mosogatóval, elszívóval, egyik se volt idősebb 4 évesnél. A szép fehér tárolószekrények, a szinte új öntöttvas zománcos kád a szeméttelepen végezte. Egyszerűen fáj az embernek látni, miket dobnak ki. Más példa: a 2,5 éves unokánknak több ruhája van, mint kettőnknek a nagyapjával. Anyukája kimegy majd a bolhapiacra a ruhákat eladni. Csak jelzőszámként írom, hogy a barátnővel közösen megvásárolt helyjegy ára 170 euró/fő volt 2 napra, így gondolhatod, mennyi ruhát-ruhácskát kell eladni, hogy csak ez az ár visszajöjjön, figyelembe véve, hogy a legdrágább se lesz drágább, mint 3-4 euró.
    Nekem se tetszik ez, de abszolút semmit nem tudok tenni ellene.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Elkeserítő és reménytelen. Én egész komolyan gondolom, hogy az emberiség megérett és megérdemli a pusztulást. Csak azt nem tudom felfogni, hogy ha olyannyira okosak vagyunk, mint amennyire hirdetjük, akkor miért nem élünk "okosan" ? Mi (vagy ki?) hajtja/űzi ilyen esztelen és egyre esztelenebbé váló tempóban az embereket ? Mert azt - sajnos - nem tudom elképzelni, hogy "az emberiség" egyszer csak a fejéhez kap és azt mondja: jó, megállunk és másképp csináljuk.

      Törlés
  4. Ezt valahogy én se. Bár én mindig kis lábon éltem, de amikor látom ezt az esztelen pazarlást, meg a millió autót, meg az őrületes mennyiségű műanyagot, akkor felmerül bennem a kérdés, vajon az én személyes hozzájárulásom mennyit nyom vagy nem nyom a latban. 85g felvágott, műanyag rétegekkel elválasztva, műanyag tálcán, műanyag zacskóban - így árulják a felvágottakat Hollandiában, Németországban. Csodálkozunk akkor, hogy a fiatalok és idősebbek fütyülnek rá, hogy 1-el több vagy kevesebb nejlonzacskót vegyenek el? Végül is ők a szelektívbe teszik a hulladékot (amit a hollandok elégetnek, gondolom,mert mosatlanul kerül be minden, ételmaradékkal együtt). Lehet, hogy én is túlságosan ökotudatos vagyok?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ha lenne lehetőségem (türelmem) leülni valakivel és átbeszélgetnénk, hogy ki, hogyan él, mit próbál tenni a "világ védelme" érdekében - sajnos magamat is a "bűnösök" közé kellene sorolnom. Mert tudnék sorolni "bűnöket" még úgy is, hogy mi itt szelektíven gyűjtjük a szemetet. De a nagy és fájdalmas bosszúságom pl. az ásvány(szóda) víz. A műag. palackokat ugye el kell dobni. Van ugyan - de sajnos szintén műanyag - szódás szifon, amit nem vennék meg, ám amit megvennék, (hálós, üveg), az 70 ezer Ft - hát ez több, mint a fél havi nyugdíjam. Másik "bánatom", hogy nagy mélyhűtőmbe nem találtam még igazán praktikus csomagoló/tároló eszközt a nylonzacskón kívül - ugyanis a "dobozolás" (bár ugye az is műanyag) rengeteg helyet elfoglal. Egyszóval csapdában érezem magam...és nem látok kiutat.

      Törlés
    2. Az utóbbi problémára pedig talán van kiút. Épp a héten olvastam, hogy működik. Egyszerű és nagyszerű, amint lesz kis időm meg is valósítom. Már egy ideje kerestem a megoldást. (A németeknél már működik, ott tanultam.)
      Szóval, a nejlonzacsikat és a folpackot kiváltani a méhviaszos anyaggal lehet. Méhviasz (esetleg répce- napraforgóviasz- amik mind fertőtlenítő hatásúak is) pamutanyag, olaj és ezen egyszerű alapanyagokból megviaszolhatjuk magunknak a saját, mindig újrahasznosítható viaszos csomagolóinkat. Voila!
      Tegye fel a kezét aki még nem hallott a viaszos asztalterítőről!
      Könnyen elkészíthető és mindenki kiválthatja a sok-sok műanyagot a konyhájában.
      Ebben a rohanó világban erre jó az internet, még a jó régi dolgokat is előkotorhatjuk.
      Az elkészítés menete ezen az oldalon található és ajánlom a weboldalt, mert tele van olyan praktikákkal, amelyekkel jobbá tehetjük a környezetünket: https://www.smarticular.net/oekologische-frischhaltefolie-ohne-plastik-selbermachen/?fbclid=IwAR0PUhnkOcotLa1dv-rksogze0LD-qp5NSHv5VipmqXHAfex3vAIG1zH4hw

      (A leírás szerint sütőben készül a viaszos vásznunk, de sokkal egyszerűbb megoldás a vasalóval való készítés!)

      Törlés
    3. Vannak a témában magyar oldalak is, de nem tudom, van-e ennek az akciónak igazi jövője. (Szerintem nincs.) Bár már kész méhviaszos kendő is kapható - horror áron (valaki rábukott a témára...) Nem egy mai ember életritmusához, lehetőségeihez van ez igazítva/elgondolva....Bár a "kis lépések" is lépések.
      https://okoanyu.blog.hu
      https://zoldneklennijo.hu
      https://www.zoldpolc.hu
      http://www.vous.hu
      https://www.zoldbolt.hu
      stb...



      Törlés