A germánok
a bodzát szent növényként tisztelték és Holle (Freya) asszonynak a családi
fészek istennőjének áldozták. Magyarországon tájegységenként tér el a vele
kapcsolatos mondák színezete. Egyes vidékeken, például a palócok szerint és a
Csereháton, valamint Göcsejben ha a bodzára taposnak, meghajlítva földet hordanak
rá vagy az ágakat az ólba teszik, akkor a tehénből, a disznó sebéből kihull a
pondró. Az alsó Őrségben ezzel szemben nem ültetnek bodzát a ház mellé, mert
akkor belecsap a villám. Ott a bodza az ördög, a gonosz lelkek fája.
Az
angolszász kultúrkörben szintén nagy erővel ruházzák fel e növényt: nem
vághatjuk ki és nem égethetjük el. Ha nem mondunk imát Bodza-anyához, miközben
elpusztítjuk a növényt, akkor az visszatér és bosszút áll, megátkoz minket. A
bodza varázserejének tisztelete máig nem veszett ki az angolokból, elég arra
gondolnunk, hogy a világsikerű Harry Potter történet főgonoszát csak egy
bodzából készített varázspálcával tudták elpusztítani, mely minden pálcák
legerősebbike.
A bodzának
persze nem csak varázs-, de gyógyereje is van, mi több, e gyógyerő meglehetősen
széles körű, és szerencsénkre a kúra sem borzasztó, hiszen a bodza termése és
virágzata egyaránt ízletes ételek és italok alapanyaga.
A bokorrá
vagy kis fává növő, évelő növény (latinul: Sambucus nigra) a pézsmaboglárfélék
családjába tartozik és őshonos hazánkban. Fehér virágai úgynevezett bogernyőben
nyílnak és lapos tányérokra emlékeztetnek. Fontos ökológiai szerepe, hogy
gyorsan bomló avarja és árnyaló hatása segíti a vegetáció felújulását.
A benne
található drogok (szambunigrin glikozida, szaponinok, flavonoidok)
izzasztó-lázcsillapító hatásúak és a kiválasztás során a káros
anyagcseretermékek eltávolítását is segítik. Emiatt a bodza az egyik
legkitűnőbb szer a meghűléses/náthás megbetegedéseknél, klinikai tesztek során
pedig kimutatták, hogy a vírusok szaporodását gátolva már 2-3 nap alatt legyűri
az influenzát – nincs szükség antibiotikumokra.
A bodza
immunerősítő és vértisztító hatású. Scrofulosis (görvélykór, a TBC egyik
változata) esetében és bőrkiütésnél hámosításra a gyökerét és virágját
használhatjuk, de a friss vékony kérgéből vagy ágacskáiból készült főzetet
régen „elhájasodásnál” (azaz fogyókúrához) is vagy vízkór ellen ajánlották. A
dominikánus szerzetes Albertus Magnus (1193-1280) szerint felülről lefelé
lehántolt kérge hashajtó szernek alkalmas, míg a gyümölcs nedvének nyugtató
fájdalomcsillapító hatását kihasználva borsmentával, kakukkfűvel kombinálva
migrénes és arcidegzsábás (trigeminus neuralgia) fejfájások ellen alkalmazzák
sikerrel. (https://octo.blog.hu/2015/04/01/bodza_376#more7327476)
A kertben idén tényleg tele van*volt virággal a bodzánk, viszont mondták a szörpök nem lettek átütő ízűek. Akkoriban volt a sok eső. Nem tudom, nekem mostanában nem jön össze, a szörp. Amúgy a vakond lyukába dugva ágát állítólag elűzi a szaga a nem kívánt vendéget.
VálaszTörlésÉrdekes...Én azt hittem, elrontottam valamit a szörp készítésnél - mert én se éreztem olyannak, mint amit megszoktam. Akkor ez lehetett az ok.
TörlésEzt a vakondos dolgot még sosem hallottam !
Igaz, nincs vakondom....
De szerencsés vagy, hogy nincs vakondod...nálunk mindent kitúr...
VálaszTörlésBodzáról, szépséges, szinte csipkét látok benne... de én sajnos még az illatát sem birom, nem hogy az italát...Mind két szomszédnál van...az udvaron nem tömény az illat, igy könnyű elviselni..A vakondnak meg megpróbálom megmutatni a bodza virágát, de csak jövőre, mert már elnyílott, csak a nagyon magasba van egy-két buga...És tudod hogy kirántani is szokták?
Itt a leaszfaltozott városban azt hiszem kevés esélye van a vakondnak, de kíváncsi lennék, hogy igaz-e, amit Holdgyöngy írt. Majd próbáld ki és írd meg..
TörlésIgen, tudom, hogy kirántva is ehető, de én még nem próbáltam. Visznt a rántott akácvirág az ízlett. Talán a bodza sem rossz.
gyerekkoromba az akác virágot simán ettük...most azért nem merném már,mint ahogy a papsaka papsajt volt a neve?
Törlés