Megbocsátok....

Ne feledd, amikor megbocsátasz gyógyulsz, amikor elengedsz, fejlődsz.

 

https://eletszepitok.hu/megbocsatas-elfogadas-melyik-a-helyes/

Selejtezem, rendezem régi, a gépemen tárolt anyagokat (is) ...tekintve, hogy ebben a forróságban sehová se megyek. Egyetlen feladatom: reggel elkezdem várni, hogy este legyen.
Néha nagyon hosszú tud lenni egy ilyen nap. Csak a tévé, a gép, a macskák és én...Nem valami nagy társaság...

Találtam egy szöveget, Kicsit hosszú...(lehet, hogy senkit se érdekel, de  én szeretném megőrizni magamnak, talán egyszer vissza-olvasva eszembe fog jutni róla a mai nap.) 
Bemásolom ide:

Bocsáss meg mindenkinek !
Hogy szabad lehess…

Amikor számba veszed, hogy ki mindenkinek kellene megbocsátanod, hányan is voltak az elmúlt évtizedekben, akik megbántottak így vagy úgy, valószínűleg kifelejted a sorból a legfontosabbat: saját magadat.

Pedig soha senki nem büntethet téged kegyetlenebbül, és soha senki nem okozhat neked nagyobb csalódást vagy fájdalmat, mint saját magad.

Állítsd tehát össze a listádat, melynek legelején te magad szerepelj, aztán pedig írd fel szépen sorban egymás alá azok nevét, akiknek meg kell bocsátanod. Senkit se hagyj ki! Ha ezzel megvagy, állíts fel egy rangsort aszerint, hogy mennyire súlyos az irántuk érzett negatív érzelmed.

Bosszúvágyat érzel, ha rá gondolsz, vagy csak meg akarod leckéztetni? Rideg szánalmat érzel iránta, vagy inkább heves indulatot? Az érzelmi skála lefelé tartó lépcsőfokain végtelen mélységekig lehet ugrándozni, ezért nem árt időben tudatosítani magadban, hogy mit is csinálsz.

Sértődöttséget táplálsz? Haragot táplálsz? Gyűlöletet táplálsz? Ugye tudod, hogy minden negatív „etetéseddel” magadat mérgezed, saját magadat gurítod lefelé a lejtőn, és nemcsak az adott pillanatban, de globálisan az egész életed folyását tekintve is. És nemcsak lelkileg. Fizikailag is. Ezért kell megbocsátanod mindenkinek. Nem a másik emberért. SAJÁT MAGADÉRT.

Minél tovább halogatod, annál inkább fogy az erőd, annál inkább belebetegedsz a keserűségbe, és annál több olyan eseményt vonzol az életedbe, amelyek egyetlen megoldásként a megbocsátást kínálják fel számodra.

Az őszinte bocsánat nem azt jelenti, hogy nagy kegyesen esélyt adsz a bocsánatodért esdeklőnek, hogy jobb ember benyomását keltve a megbocsátásodról biztosítod. Ez a bocsánat néma, szavak nélküli.
Csak benned zajlik, csakis magadért.

Képzeld tehát magad elé a listádon szereplő embereket egyesével, és ha szoktál imádkozni, először mondj el értük egy imát. Ha nem, használd Jay McGraw igazán hatékony mondatait:

„Úgy döntöttem, megbocsátok neked. Saját akaratomból teszem, hogy lerázzam a gyűlölet, a harag, a sértődöttség és a félelem béklyóit, amelyek hozzád kötnek. Visszaveszem az erőmet, és visszanyerem a szabadságomat, amit csak a megbocsátás révén érhetek el. Többé nem bánthatsz meg, és nem uralkodhatsz felettem. Saját magamért bocsátok meg neked.”

Bármennyire is szörnyűnek érzed, amit veled tettek, vagy amit te tettél másokkal, találd meg a módját, hogy elengedd a negatív érzéseket. Ha máshogy nem megy, írd le nekünk! Írj ki magadból mindent, amilyen hosszan csak lehet. Mire a levél végére érsz, már nem is lesz fontos, hogy elküldd nekünk. Próbáld csak ki! Saját magad börtönéből csakis a saját megbocsátásoddal juthatsz ki, és csakis pozitív gondolatokkal zárhatod be magad mögött örökre az ajtót.

Eckhart Tolle szerint a jelen megbocsátása még a múlt megbocsátásánál is fontosabb. „Ha minden pillanatot megbocsátasz – hagyod, hogy úgy legyen, ahogy van –, akkor nem gyülemlik fel benned neheztelés, amit aztán valamikor később kell megbocsátanod.”

Ugyanezt üzeni újra és újra Abraham, amikor Esther arról beszél, hogy haladjunk az árral. Először el kell fogadni azt, ami van! Amikor az ember képes elfogadni a helyzetét, egyúttal képes megbocsátani mindenért és mindenkinek, aki az adott helyzetig „segítette”. Így mond le az örökös ellenállásról, ami addig megkeserítette az életét.

„A megbocsátás révén – ami lényegében azt jelenti, hogy felismerem a múlt jelentéktelenségét, és hagyom a jelen pillanatot olyannak lenni, amilyen – az átalakulás csodája nemcsak belül, hanem kívül is megtörténik.”