2020. szeptember 27., vasárnap

Mi lehet a titok nyitja ?

Lehet, hogy már találkoztatok ezzel a kis "hír"-rel, de csak csak közreadom én is. Részben, mert én álltam ott a piramis(ok) lábánál és igenis éreztem, hogy ezek valamiféle különleges alkotások, és tényleg hihetetlen amit "terjesztenek" róluk a tudomány nagyokosai. Csak egy a baj - eddig nem tudta még senki  kitalálni, hogy akkor mégis kik építették ?



1. A piramis építői 130 db 12-70 tonnás gránittömböt szállítottak az építkezésre 800 km távolságból, ahol ezeket 64 méter magasra kellett felemelniük. Mindezt abban a korban, amikor az emberiség nagy része még állatbőrökbe bújva kóborolt a Földön.              
2. A kőtömbök illesztéseit lézeres mérőműszerekkel megvizsgálva a kutatók felfedezték, hogy az illesztések milliméter-pontosak, a belső termeket alkotó kövek közé egy tűt sem lehet beszúrni. Az építmény szabálytalan tömbökből készült, így túlélte évezredek pusztító földrengéseit, ám - és ez a tény a kutatókat is sokkolta - a szabálytalan tömbök formája tervezettnek bizonyult, ugyanis mindegyiknek van egy "ikertestvére", azaz a folyosók oldalai tükörképei egymásnak. A megmunkáláshoz fémet nem használhattak, lévén ekkor még nem ismerte az emberiség a fémek megmunkálását.     
3. Az építmény tájolását a levegőből és GPS-el vizsgálva a tudósok megmérték, hogy az 5 százados pontossággal mutat észak felé. Ezt a pontosságot építészek még a 17. században is képtelenek voltak akár csak megközelíteni is bárhol a világon.                                  
4. A gízai nagy piramis pontosan arra a hosszúsági körre épült, amely a bolygó felszínének vizeit és szárazföldjeit két egyenlő részre osztja. Ekkoriban ráadásul - elméletileg - az emberiségnek fogalma sem lehetett a bolygó alakjáról, felszínéről, átfogó geometriai jellemzőiről.  
5. A piramis geometriája magában hordozza a méter, a pi, a fénysebesség és az aranymetszés értékét tizedes feletti pontossággal. Az építés tudományosan elfogadott idejében viszont még nem ismerhettük ezeket a fogalmakat.                                                                                             
6. Az egyiptológusok és a történelemkönyvek szerint a gízai nagy piramis 20 év alatt épült fel. Ha feltételezzük, hogy 20 éven át minden egyes (!) egyiptomi munkás napi 12 órás műszakokban dolgozott az év összes napján, akkor is csak 2 és fél percük (!) volt a 2 millió kőtömb egyetlen darabjának szállítására, kifaragására, emelésére és helyére illesztésére. E nyilvánvaló képtelenség ellenére mégis máig tartja magát az állítás, hogy 20 év alatt épült fel a piramis. Ennek oka lehet, hogy amennyiben a tudomány elismerné, hogy a piramis akár több száz éven át készült, azzal megdőlne a teória, hogy az építmény temetkezési célt szolgált, és így az egész hivatalos történelmet újra kellene gondolni.




Minden este a történelmi fény- és hangjáték úgy kezdődik, hogy a  nagy sötétségből felragyog a Szfinx (háta mögött a piramisokkal) és megszólal:  "Ötezer éve én látom  először a felkelő Napot..."
Hát igen... nagy élmény volt - még akkor is, ha rég -1989- volt... Nem lehet azt csak úgy elfelejteni.

          


                                    




6 megjegyzés:

  1. Ezek a piramisok teljesen más célból és módon épültek, mint, amiket "tanítanak" róla... Építései koruk sem valószínű, hogy az, amit mondanak róluk. A visokói piramisokról is kiderült, hogy 34 ezer évesek. Elképzelhető, hogy 30-40 ezer évvel ezelőtt volt már egy sokkal fejlettebb kultúra, ami valamilyen oknál fogva elpusztult, de nem zárható ki a "feljebbről" jövő segítség, hogy talán nem is ember alkotta. Rejtély lesz ez még sokáig, de tény, hogy teljesen megdőlni látszik, hogy ezek csupán sírépítménynek készültek volna. Valószínű, hogy ezeknek sokkal bonyolultabb (csillagászat, napenergia, stb.) céljuk volt. Az csak egy dolog, hogy pár ezer évvel ezelőtt arra használták, hogy a fáraót ide temessék...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tökéletesen egyetértek veled.Egy biztos, lenyűgöző érzés előttük állni, nehéz is ezt elmagyarázni annak, aki még nem állt a közelükben. Én is biztos vagyok abban, hogy ez nem a fáraók temetkezési helyének épült.

      Törlés
  2. Én sajnos még nem láttam őket élőben, de ettől függetlenül csodálattal nézek ezekre az építményekre. Jó kis összeállítást osztottál meg és véleményem szerint is még hosszú ideig rejtély lesz az emberiség számára.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kívánom, hogy egyszer mégiscsak eljuss oda - lebilincselő érzés állni a piramisok mellett. Láttam egy filmet, ahol trükkösen "szétszedték majd összerakták" a Kheopsz és a Dzsószer piramist (mindkettőnél jártam) - nagyon érdekes volt. És véleményem szerint teljes mértékben sem az építési technikát, sem az építés célját nem tudjuk - csak találgatunk.

      Törlés
  3. Megint csak azt mondhatom (tv) Viasat History csatorna... hogy csak a legutóbbi témákat említsem : Tutanhamon vas tőre és a sivatagi üvegből(!) készült szkarabeusz bogara. Hagyján! Hogyan élték túl a 150 éves (!) klímaváltozást,-...( gabonafélék és a tehenek "módosítása." )Ki volt az első női fáraó...Na, ennyit. Az általad említett építészeti megoldásokról meg szót sem. (Néha már soknak érzem.) :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Távkapcsoló, egér a kezedben - te döntöd el, miből, mennyi, mikor elég.

      Törlés