Persze nem tudom megtenni.
Nem is tudom, mit írjak, "mint érdekességet" - vagy mint "tragikus hírt" ajánljam az alábbi cikk elolvasását:
https://www.penzcentrum.hu/vasarlas/20211229/ar-horror-a-magyar-boltokban-ezek-a-termekek-50-85-szazalekkal-tobbe-kerulnek-iden-mint-3-eve-1120332?fbclid=IwAR3lvWNZPIaKx6Vwo4qzRuFY5NKtbuMGs51UrRyitP6p2OZOtS_eaSMZa5Y
Lehet, nem olvastam elég figyelmesen, de mintha a nyugdíjakról és a nyugdíjasokról nem sok szó esne ebben a cikkben. Persze mindegy is. Aki nyugdíjas (=öreg) annak még emlékeznie kell "szép" gyermek- és ifjú-korára - a háború utáni igen szűkös évekre.
Nem gondoltam, de meglehet lassan visszajutok majd arra a szintre, ahogy akkor éltem.
Nos, ez van. Nem kell szeretni, de ha utálod, akkor is ez van...
(Hmmmmm...mintha szó szerint ugyanezt írtam volna tegnap is...Azért felhívnám figyelmedet, hogy nem tartom magam depressziósnak, egész egyszerűen írok a velem "szembejövő", engem kissé nyugtalanító témákról. És bár keresgélek, tekintgetek körbe-körbe - de valahogy nem kerül a szemem elé olyan cikk, amitől hasamat fogva nevetnem, vagy csak halkan kuncognom kellene...)
Ugye tegnap azt ígértem, hogy "jövőre" nem fogok ilyesmiket írni ?
Na de még "idén" van....
Átnézve a "közlésre tartalékolt" bejegyzéseimet, találtam valamit, amit "leráznék" magamról még idén - hogy ne kelljen erről se írnom, és be tudjam tartani a " Csakaszépreemlékezem" (vagyis Csakaszéprőlírok) elgondolásomat...
Szóval ezt még esetleg ajánlom:
Finito..... de tényleg....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése