A vörös szuperóriás

Mostanában ha estefelé (mondjuk 8 körül) kimész a szabadba és Dél felé felnézel az égre, ott ragyog az én "kedvesem" - az én Orionom. (Jó, lehet másé is, de én is a magaménak érzem...) 

Olyan sokszor írtam már róla, de nem baj, végülis az ember szívesen beszél/mesél arról, akit szeret. A napokban egy érdekes kép került a szemem elé, a net égi dolgai között szörfölgetve. Ez:

No nem mintha nem tudtam volna, hogy a Betelgeuse a legnagyobb, de azért ezen a képen igencsak látszik, hogy a mi csodált "óriás" Napunk hozzá képest gombostűfejnél is kisebb. Én akárhányszor csillagozok, ezek a méretek ledöbbentenek. A méretek és a távolságok. Na ja és a saját kicsiségem.

Kiről beszélek ? Megnézheted mostanában akármelyik tiszta, felhőtlen este:

A bal felső válla (pirossal jelölve) a Betelgeuse.

Bár nem a Betelgeuse az Orion legfényesebb csillaga (az elsőbbség a jobb alsó Rigel-é), de azért mostanában róla beszélnek többet.

Igaz nem a legfrissebb cikk, de érdekes, elolvasni érdemes:   https://index.hu/tudomany/urkutatas/2011/01/21/ket_napja_lehetne_a_foldnek/  - persze akkor, ha valakit érdekelnek ezek az "égi dolgok"....

Én szívesebben olvasok ilyesmit, mint a napi híreket....