Egy csendes délutánon jött egy ötletem: megpróbáltam összegyűjteni lakásomban azokat a tárgyakat, melyek a születésem óta (!!!) velem, mellettem vannak. Hurcoltam őket négy lakáson át, ide az ötödikbe majd 80 év alatt.
Készítettem róluk egy
fénykép-sorozatot. Szerintem egyáltalán
nem érdekes és értékes tárgyak, (festmények, edény, váza, doboz, ilyesmik)
viszont egy van közülük, ami azért szenzációs, mert most, most tudtam meg valójában
mit is őrizgettem évtizedeken át….
Tényleg szenzáció volt számomra… Róla van szó, ezek az én zünderboxom - gyújtódobozom képei:
Igen, szegfűszeget tartok benne.... |
Ez tehát 1941-ben készült....öregebb, mint én.... |
És akkor jött a csodálatos Internet meg az én kíváncsiságom. És mit derítettem ki ? Hát az alábbiakat: Valami gyalázatos fordítások vannak a neten, de egy anyagot mégis bemásolok, ha valakit esetleg érdekel a téma ne keljen keresgélni:
"Az öngyújtók vagy gyújtóeszközök története egészen a kezdetekig nyúlik vissza, amikor az emberek tüzet próbáltak gyújtani. Már a kőkorszakban, időszámításunk előtt 30-60 ezer évvel az emberek elkezdték használni a kovakő-, tinder- (gyúlékony anyag) és piritköveket. A kovakő például krétarétegekből készült kemény kavics.... Nagy mezői vannak az ilyen kovakőnek. A pirit a szulfitok családjába tartozó kénes kőzet, amely szintén gyakori és gyakran fémes-arany fényű.
Népszerű nevén bolondok aranya. Amikor a kovakő a pirithez ér, szikra keletkezik, amitől a tincs, a kiszáradt növényi maradványok és a kis száraz fadarabok meggyulladnak. Ezek az alkatrészek alkották az „első öngyújtót”. Hasonlóan régi az a módszer is, hogy kőverés helyett súrlódási hővel állítanak elő tüzet. Itt kemény fát dörzsölnek puhább fára; a kemény fadarabok puha faanyagra esztergálása a mai őslakosok körében is ismert.
Később, a vaskorban és a rómaiaknál a fémet (vasat) használták tűzgyújtásra. Ezt a módszert később finomították a fém érdesítésével, amelyen a kovakő vagy piritkő dörzsölhető volt. A tinder ezután meggyulladt a szálló szikráktól. Ma ezt a módszert rózsaszín öngyújtónak nevezik, amely a "rózsaszín" szóból származik, ami a tüzet jelenti.
Az említett berendezéseket, nevezetesen a kovakőt, a tindert és a rácsozáshoz használt fémet egy úgynevezett tinder boxban tárolták. Ezek a tinderboxok egészen a második világháborúig léteztek, bár a leggyakoribbak 1850 körül voltak. A minden bizonnyal az első modern öngyújtók közé sorolható tinderdobozokat a 19. században fokozatosan felváltották a gyufák."
A tinder, a tünder, a zünder, a zunder, a tincs, a tűzacél, a taplógomba – és nem tudom még miféle szavak bukkantak fel a különböző átnézett (többnyire német nyelvű és magyarra fordított szövegekben). Nos csak reménykedni tudok, hogy a fenti anyag azért elfogadható kifejezéseket használ és a lényeg kiolvasható belőle…(Eredeti szöveg itt: https://www.sammeln-sammler.de/feuerzeuge/ )
(Halk megjegyzés: erre a bejegyzésre ráment egy délutánom...de szerintem megérte....)
Mennyi mindent tartogatunk és nem is tudjuk hogy mi de a célnak nekünk megfelelő. Erről sem gondoltam volna hogy ez valójában mi lehetett? Nálam egy olyan festmény van a falon amit még édesanyám sem tudott hogy honnan ered, nem hiszem hogy nagy értéke van de nekem tetszik és velem is már ötször költözött. Az apró dolgokról már nem is beszélve amiket őrizgetek de ez mind emlék megidézi számomra azt a személyt akié volt.
VálaszTörlésMennyire igaz az utolsó mondatod ! Akárhányszor ezt a dobozt kezembe veszem eszembe jut Édesapám....Sajnos az is eszembe jut, hogy ha én meghalok, ezt nyilván a szemétbe dobják, egy mai embernek se igénye ilyesmire, se érzéke az ilyesmihez....
TörlésEz az emlék egyedül a tiéd, másnak semmi, értéktelen. Igy vagyunk mindannyian, talán igy is van helyesen. Mindenkinek vannak szivükhöz nött kincsei. Az élet csodálatos szymfóniájának kis részletei, melyeket egyedül csak nekünk magunknak irta az élet. Szép és örömteli érzés, mennyi emlék, élmény van ilyen ügyesen eltárolva kis semmit mondó emlektárgyban.
TörlésMindig szivesen nézegetem én is öket.
Milyen igazad van ! Azt se sokan fogják hiányolni, ha én eltűnök, hát nem tragédia, ha a doboz is eltűnik velem együtt - hisz az sem fog hiányozni senkinek már....
Törlés