Ősz

 Dsida Jenő: Zúg az őszi szél  

Könnyelmű, bolondos fajta vagyunk.  

De októberben nagyon félünk.  

Sápadt az arcunk, fátylas a szemünk  

s begyújtjuk a lobogó nagy tüzet. 

Gyümölcsök helyett kis szobánkban  

a polcokra meséket rakunk,  

duruzsoló, piros, érett meséket:  

fehér időkre kellenek. 

Gondjainkkal megtömjük a kályhát, 

– hiszen annyi van, annyi van! – 

rövidke négy hónapig, 

öt hónapig bizton eltartanak.  

Vacogva megcsókoljuk egymást.  

Aztán egy egész lompos fenyő-erdőt  

húzunk magunkra takarónak:  

Téli álomra térünk.

(Kép: facebook)

Nos igen, ilyen volt az ősz.....régen....