Ígéret szép szó....

 ...tehát felmentem a hegyre - és készült 156 fotó. Virágfotó is volt vagy harminc, ezekből most csak párat mutatok, mert a lényeg a nemrég megnyílt "Meseerdő" meglátogatása volt.

Nos, én nem egy kisgyerek, hanem egy öregasszony szemével néztem körül - és valahogy (bocsánatot kérek mindenkitől, aki nem ért velem egyet) olyan nagyon nem voltam elájulva...Lehet, hogy ha 8 évesen mentem volna, más lenne a véleményem. De így, 80 évesen....

Szerda délután 5 óra felé jártam ott. Mindössze három kisgyerekes családdal és egy kisebb gyerekcsapattal találkoztam - talán hét végén többen vannak....

De !!!

Végül-is a Sors annyira jó hozzám, hogy néha gondolom, meg se érdemlem... Végigsétálva a parkon, elértem ahhoz a térhez, ahol hajdan a repülő állt. Ott is volt egy kisgyerekes házaspár, akiket (én naiv) megkérdeztem, hogy "Ugye itt volt régen a repülő?" A hölgy furcsán nézett rám és azt mondta, "Hát én nem tudom...." Aztán én nézhettem volna rá furcsán - de nem tettem, ugyanis azt kellett volna mondanom, jaj szívem, hát persze, hogy nem emlékszel, te akkor még csak egy pajzán gondolat voltál apád-anyád fejében....

Na szóval a hajdani "reptér" volt mégis a számomra a legizgalmasabb, bár végülis nem a régi emlékek miatt. Van ott ugyanis egy kicsi táblácska, amit tán nem is mindenki figyel, az van ráírva, hogy "Flóra pihenő".(Gyengébbek és nem pécsiek kedvéért ez a kis-kilátó hivatalos neve....) 

Én azonnal tudtam, a titokzatos ösvény hová vezet, hiszen azon a másik ösvényen, számát-nemtudom-hányszor jártam a kutyáimmal... Az egyik képen látható az a villanyoszlop, melynek vezetékére évtizedekkel ezelőtt - milyen véletlen - épp amikor én a kutyákkal a Gyükésban sétáltam, fennakadt egy ejtőernyős.(Akkor még lehetett nekifutni a Flóra pihenő melletti sziklás domboldalról és lesiklani a Gyükésbe....azóta ezt már megtiltották...Micsoda izgalom volt...Vajon élve le tudják-e szedni a szerencsétlent ? Le tudták szedni....)

Ezen az ösvényen van az én hajdanvolt legkedvesebb mecseki kicsi helyem - ahol a kutyákkal minden alkalommal megpihentünk...Már ez se olyan mint volt, az út túloldalán gazdagék háza épült fel és (egyelőre) magas (nád!)kerítés veszi körül a telket...

Természetesen felmásztam a kilátóba, innen is készítettem jó pár képet, főleg a lassan feltelő, hajdani bányagödörről, meg hát a távoli hegyekről  (Zengő, Hármas) ...és annyira, de annyira jó érzés volt, hogy én ezt a tájat elég jól ismerem, számtalan helyszínét most és bármikor magam elé tudom idézni - hiszen jártam arra (is).

Aztán még pár kép készült a kisvasútról, ami megérkezésem után pár perccel már indult is (mindösszesen két utasával) az állatkert felé.

Nos,  próbáltam válogatni a képeimből... Rengeteg ez a 156... Először jöjjön néhány a "meseerdőből" - már ez is nehéz feladat...Kiválogatni, ami érdekes és/vagy jellemző... (Menet közben elhatároztam, hogy egy másik postban mutatom be az "egyéb" képeket.)

...Bizony...Egyszer volt, hol nem volt....

Ez a mostani bejárat....

...és a bejárat két őre

Nekem kicsit "levegős"

(Bocsánatot kérek mindenkitől, aki nem ért velem egyet, de ez az óriás kifejezetten ronda...
Vannak -vagy voltak ?-  itt a közelemben hasonló óriások, ahogy láttam néhány képet róluk, azok mintha valahogy jobban sikerültek volna...De lehet, hogy rosszul látom...Ha másnak tetszik, nekem aztán jó ez is...)

Ez az a "bizonyos" hajdani repülőgép felszálló pálya....ma.

Na, itt a mai mese vége....Holnap jönnek a virágok...meg ami még maradt.