Mert hát hogy is lehetne elfelejteni a "felrepülést" a Vogelre ? Ugye, sehogy... és akkor mára, - akár még éjszakára is - megvannak a boldogságidéző gondolataim...
Amikor én libegtem ezzel a libegővel (nem is egyszer) mindig boldog voltam...s ez az érzés még most, sok év elmúltával is visszajön...
Aztán amikor felértünk, innen is rá/átnézhettem a "hegyemre". Akármilyen hihetetlen, mégis jártam ott fent (is)...
"Igen. Szép életem volt..."
(idézet innen:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése