Bár tegnap elvittem a fényképezőmet - igazán csak az előző posthoz mellékelt fa fogta meg a szememet. /Talán valami kőrisféle lehet, nem is néztem meg alaposabban .../ Pécsváradon a gesztenyék felé nem sétáltam el. Túlságosan is szomorú a halott fák látványa, még akkor is, ha esetleg - mint a pécsbányatelepi gesztenyésben - néhány új fácska már fejlődni kezdett.
 |
Ma meg a fényképező maradt itthon.... habár gesztenyefák közt jártam, ráadásul olyan helyen, ahol nincsenek beteg fák. "Szokásos" /titkos !/ helyemen voltam délelőtt, és egy nagy szatyor gesztenyével jöttem haza. Meg is lepett, hogy annyit találtam - ez azt jelenti, hogy most én frissebb voltam, mint azok, akik rendszerint össze szokták szedni előttem. :-)
Ma este megsütöm egy részét...
 |
Eszembe jutott, hogy ide még leírom, én miképp sütöm a gesztenyét. /V.Mari receptje/
A gesztenyét egy órára hideg vízbe áztatom. Majd bavagdosom. A tepsibe kevés vizet öntök, beleszórom a gesztenyéket és lefedve sütöm a sütőben. Ha elkészült, kis ideig kendőbe takarom, hogy puha maradjon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése