"Carl Sargent diplomamunkája a telepátiára vonatkozott, ezzel kapcsolatos kísérleteket folytatott...
Az újságíró kérdéseire válaszolva vázolta, mivel foglalkozik újabban. Két, rendkívül érdekes kísérlete van folyamatban. Az elsőnek "alanyai" csótányok. A tudós ezeket ketrecbe helyezi, amelyhez egy számítógép csatlakozik. A megfelelő áttételek segítségével ez a komputer 15 másodpercenként vagy áramot bocsát a ketrec padlójába, ami megrázza a csótányokat, vagy infravörös sugarakat, ami viszont kellemesen melegíti a rovarokat. Ha a ketrec üres, és a szerkezetet bekapcsolják, a komputer a számtalanszor lefolytatott és ellenőrzött kísérletek szerint 50-50 százalékban kapcsolja be az áramot és az infrát, így van beállítva. (Tehát véletlenszerűen választ. - a szerző megjegyzése.) Nos, Sargent doktor egy teljesen meglepő dolgot fedezett fel. Ha ugyanis a ketrecben csótányok vannak ... megváltozik a helyzet, eltolódnak az arányok. Minél tovább tart ugyanis a kísérlet, a komputer annál gyakrabban kapcsolja be a kellemes infrasugarat a kellemetlen áramütés helyett. Az arány eléri a 70:30%-os változást is az infra javára.
 |
Miről is van tehát szó? Arról - állítja Sargent doktor -, hogy a csótányok valamilyen módon befolyásolták a komputert. A dolog persze a laikus olvasó számára félelmetesen hangzik, ám nem kell attól tartanunk, hogy egy napon a világ csótányai elfoglalják a számítógépközpontokat... Inkább az itt a lényeg, hogy az élőlényekből kisugárzó akaratféleség - például a csótányok ösztönösen szerettek volna több infrasugarat, mint áramütést kapni - valamilyen, ma még számunkra ismeretlen módon hatást gyakorol a gépekre.
...még nincs vége. Megkérdezhetné valaki, miért nem folytatnak hasonló kísérleteket a csótányoknál nyílván nagyobb akaraterővel rendelkező... emberekkel? Nos, Sargent doktor ilyent is folytatott. Egy kísérleti alanyt - aki ismét csak nem tudta, miről is van szó - egy szobában egy tévéképernyő elé ültettek, ahol videokazettáról szünet nélkül valamilyen rendkívül unalmas, monoton műsor ment. Volt a közelben egy komputer is, amely teljesen találomra 10 számjegyből álló sorozatokat írt ki egy képernyőre (ezt a kísérleti alany nem láthatta). Az alannyal a kísérlet kezdetén csak annyit közöltek: az unalmas ernyő elől csak akkor szabadulhat, ha megszólal egy gong.A gong viszont akkor szólalt meg (ezt az alannyal már nem közölték), ha a komputer véletlenszerűen kiválasztott tízes számsoraiban valamelyik számjegy 7-szer ismétlődik! Tehát mondjuk 2579749201 helyett egyszer csak 5554250555 tűnik fel...
A valószínűség-számítás szerint egy ilyen számsor megjelenéséig sokáig kellene várnunk; az esélye egy a több millióhoz. (Manapság persze egy modern számítógép egyetlen másodperc alatt is előállít akár több millió ilyen véletlen-számot - a szerző megjegyzése.) Mégis - amikor a kísérleti alanyok ülnek az unalmas műsort sugárzó képernyők előtt és mindenáron szabadulni szeretnének gondolatban - egyre gyakrabban tűnik fel valamelyik számjegy hétszer egymásután, megszólal a gong és a kísérleti személy elégedetten kel fel székéből...! Sargent doktor jól dokumentált és ellenőrzött 350 kísérletéből 55 esetben szólalt meg a gong. (Valószínűleg egy az esélyekhez képest viszonylag rövid időtartamhatáron belül. Hiszen minden esetben megszólal az a bizonyos gong, csak ki kell várni néhány millió számsort. - a szerző megjegyzése.) Tudományosan bizonyítottnak veszi tehát..., hogy az emberi agy valamiképpen hatott a komputerre. Aminthogy a csótányok is befolyásolni tudták a véletlenszerű folyamatot."
/Nemere István: Titkok könyve/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése