Olvasok egy könyvet, / Mary O’Malley: Kényszeres cselekedeteink üzenete/ ami ugyan nem teljes egészében tetszik, de találtam benne egy idézetet, amit most megosztanék Veletek.
„Az emberi lét vendégházába nap mint nap új vendég érkezik, nap mint nap bekopognak hozzánk az öröm, a bánat, a pillanatnyi tudatosság vándorai.
Köszöntsd hát őket és légy jó házigazdájuk. Bánj tisztelettel még a szomorúságnak otthonodat feldúló hordáival is, hiszen lehet, hogy örömök számára tisztítják meg házadat. Fogadd ajtódban a sötét gondolatokat, a szégyenérzetet, a rosszakaratot és hívd be őket a házadba. Légy hálás a látogatásunkért, mert minden vendég fontos üzenetet hoz számodra.” Írja Jelaluddin Rumi a Vendégház című versében... És akkor persze elkezdtem keresgélni a ’gugliban' és ezt /is/ találtam, ami szintén tetszik:
 |
Jelaluddin Rumi : A csend
Meghaltam
Megszületett bennem egy új szeretet
Kitárult előttem az igazi Élet
Válj eggyé a végtelenséggel
Törd szét a börtön falát
Szökj meg
Szüless bele egy új színbe
Azonnal cselekedj
Sűrű felhő vesz körül
Osonj ki észrevétlenül
Halj meg és élj a csendben
A nyugodtság a legbiztosabb
jele annak,
hogy meghaltál
A régi életed egy eszeveszett
rohanás
volt a békesség elől
De most a szótlan
telihold tündöklik
fenn az égen
Jelaluddin Rumi 1207 szeptember 30-an született Balkh nevű városkában, ami most Afganisztánhoz tartozik, de akkor a nagy Perzsa birodalomhoz tartozott. A Mongol hadsereg inváziója elől családja kénytelen volt elmenekülni Konya városába, kb.1215-1220 között. Édesapja Bahauddin Walad híres teológus és misztikus volt. Rumi költészetének fejlődésére nagy hatással volt a kor két nagy költője, Attar es Sanai. Fiatal évei normális körülmények között játszódtak le, egészen addig, amíg meg nem ismerkedett a vándorló dervis Shams of Tabriz-al. Ez a találkozás 1244 körül Rumi életet teljesen megváltoztatta. Ettől az időtől kezdve Rumi és Shams elválaszthatatlan barátokká váltak. Ennek a különös barátságnak a misztériumából születtek a szufi költészet legnagyobb versei. Rumi 1273 december 12-én halt meg. Költészete a perzsa irodalom legmagasabb fokát jelenti.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése