Havas Boldogasszony temploma

Dacára, hogy igen gyakori látogató vagyok a Havi hegyen, a templomban huszonéve nem jártam… (A templomról : http://hu.wikipedia.org/wiki/Havihegy#Hivatkoz.C3.A1sok
http://www.bucsujaras.hu/pecs/index.html  )

Most úgy hozta a véletlen, hogy budapesti vendégeimmel a városban tekeregve, épp akkor értünk a templomhoz, amikor nyitva volt, mi több a templom gondozója, idegenvezetője, leghűségesebb híve is ott volt. Épp csak kicsit körülnéztünk, amikor megkérdezte tőlünk, szeretnénk-e a templom történetét meghallgatni ? Igent mondtunk, s jó egy órára ott-ragadtunk.

Nagy örömömre, életemben először volt lehetőségem a hívektől elzárt templomrészeket is megnézni, a sekrestyét és a felette lévő – nem is tudom pontosan minek nevezzem – pihenő helyiséget ? vagy vendégszobát ? Felmehettünk a kórusra is, ahol „természetesen” egy kicsi Angster orgona áll. És szokás szerint az engem megbűvölő csigalépcsőről is készült fotó.
Kivételesen elég jók voltak a fényviszonyok, egészen meg vagyok elégedve a belső fotókkal. (Hja kint ezerrel sütött a nap, volt vagy 40 fok – egyszerűen kibírhatatlan már ez a forróság. Estére derült ki, hogy elég rendesen megfogott a nap – hiába no, rendes öregasszony vagyok én, nem nagyon járkáltam napsütésben kint az utcán…)

Végre az is kiderült, hogy a templom É-i oldalán álló, elég idétlen hatalmas kőtömb (amit egyszer régebben már lefotóztam, azt hívén, hogy valami szobor talapzata lesz) az egy „szabadtéri oltár” (Nem a templom kérte!). A többi idétlen, s a környezethez egyáltalán nem illő „betonbútorral” valamint a beépített/megszüntetett parkolóval együtt EKF „ajándék”…..
Mint ahogy az is a csodás átalakítás eredménye, hogy a templomig autóbusz nem tud már soha többé bejönni. Max 5 szgk. parkolására van lehetőség a templomtól ÉK-i irányban, de hangsúlyozom, személygépkocsinak, mert autóbusz itt megfordulni nem tud. Az idén még hátralévő 36 esküvő násznépe átkozottul boldog lesz, ha majd a szmokingot előbb egy túraruhára kell cserélni, illetve a menyasszony is felsöpörheti a szép sárga kockaköveket hófehér fátyla csipkéjével. A zarándokok és egyéb csoportosan érkező látogatók is gyalogolhatnak, ami érthető, hiszen ez egy zarándokhely. Gyalogoljon is az, aki ide csoportosan akar jönni. Nem is néztem, van-e a vakoknak „kijelölt” útvonal, ami most átkozott nagy divat lett hirtelen…Lehet, hogy az van, de egy idős, nehezen járó ember – amiből tán mégiscsak több jár ide - bizony nehezen fog eljutni a templomig.

No de majd ezt is megoldja az evolúció….. mint egyik kedves kommentelőm a minap mondta. S a jövőben csupa ifjú ember fog, nordicwalking botját lengetve, fülébe MP3 lejátszót dugva, gyalog felszaladni ide, hálát adni a Havi Boldogasszonynak, hogy végre felszívódtak a vének az útból…

  

  

 

A Havi hegyi látogatással együtt igen jól sikerült napunk volt – mondom én, - de remélem a vendégeim is ezt érezték. A Felszabadulási emlékműtől indulva, (jajistenem elfelejtettem a ma aktuális nevét…) Francia emlékmű, Tettye, Havihegy, Zsolnay negyed, Kertváros és Uránváros felújított terei fértek bele a napba.


Búcsúzóul még egy kép, az uránvárosi gyönyörű játszótér mögött végre üzemel a kis szökőkút – kivételesen szerettem volna a galambok helyében lenni…