„1852-ben Zsolnay Miklós alapította a később világhírűvé
vált Zsolnay Gyárat. Fia, Zsolnay Vilmos 1865-ben vette át az üzem vezetését.
Az 1870-es évek közepén 15-20 munkást foglalkoztató gyár fejlődésében a kiváló
szakemberek mellett a Zsolnay család tagjainak is része volt. Zsolnay Vilmos és
gyermekei folyamatosan részt vettek a fejlesztésekben és a termékek minőségének
javításában. Az üzem annyira a család életének részévé vált, hogy lakóházaikat
is a gyár területén építették fel. A gyár Zsolnay Vilmos szívós kitartásának
köszönhetően felzárkózott korának élvonalbeli kerámia iparához. Az 1878-as
Párizsi Világkiállításon a Zsolnay Gyár elnyerte a kiállítás aranyérmét, a
„Grand Prix”-t.
A Zsolnay Negyed egyik fontos épülete a Zöld ház, vagy ahogy
a pécsiek ismerik, a „Dozsó”, mely eredetileg Zsolnay Vilmos fiának, Miklósnak
épült lakóház volt. Az épület 1800 m2-es tetőfelületére összesen 58 000 db íves
vágású hódfarkú kerámia tetőcserepet, 700 db nagyméretű és 110 db kisméretű
gerinccserepet, valamint további kiegészítőket szállít a Tondach. A Kulturális
Örökségvédelmi Hivatallal szorosan együttműködve fejlesztették ki a Tondach
szakemberei az eredetivel tökéletesen megegyező színű mázat. Az alapcserepek
a cég szlovéniai gyárában, az egyedi készítésű gerinccserepek pedig a Tondach
békéscsabai kerámia tetőcserép gyárában készülnek.” A csodálatosan
felújított épület várhatóan már az év végétől a Bóbita Bábszínháznak ad
otthont. (Részlet az alábbi cikkből:
http://epiteszforum.hu/node/16988
)
Akármilyen nehezemre is esett, ma kénytelen voltam
kimozdulni itthonról, s ha már lebénáztam a Felsővámház utcai boltig,
természetesen vittem magammal a fényképezőt. Ki tudja… ugye, bármikor bármi
történhet az ember gyerekével…
Ugyan szemerkélt az eső, de azért lefotóztam a lassan
befejezéshez közeledő hajdani Dozsó-t.
Itthon aztán találtam hozzá egy kis hivatalos anyagot is
(lásd fentebb). Szívszorítóan szomorúnak
találom, hogy a pécsi Zsolnay gyár egyik régi épületének cserepeit (az amúgy imádott) Szlovéniámban kellett
elkészíttetni. Nem is fűznék ehhez különösebb kommentárt. Max. azzal
vigasztalhatom magam, hogy ez mégis jobb megoldás, mintha hagyták volna
összedőlni….
Megint,csak vagyok.Olyan szép képek és precíz szövegek,aminek csak olvasója vagyok
VálaszTörlésÉppen vasárnap csodáltuk meg, hogy milyen gyönyörű színei lettek, milyen jó ránézni most a Dozsóra. Ez a részlet, amit kiemeltél, meghökkentő...
VálaszTörlésItt ismerkedtünk meg a férjemmel '93 november 25-én egy egyetemi bulin:))))
na kérem,még családegyesítés is van!Gratulálok M-éknek
VálaszTörlés(péntek) Próba !
VálaszTörlésEz a nap is jól kezdődik !
Az előbb írt hozzászólásom "eltűnt!"
Hogy "régen" volt cserépgyártás a Zsolnayban, az bizonyos! A kérdés már csak az, hogy kb. meddig ? Talán itt megállapítható :
VálaszTörlésA Zsolnay gyár története Én kb. a 70'-es évek végétől jártam párszor a gyárban, [-oka itt nem publikus-] akkor már nem volt cserépgyártás,csak az a villamos szigetelő gyártás.
[Jut eszembe, nekem van itthon 1 db. sárga,klinkerit útszegélykövem !-(retro - emlék ) Vajon emlékeztek-e, mennyi utca volt olyan - sárga - szegélykővel ellátva ?
Na, nem merek többet írni...
(bemegy-e ?)
"A polihisztorok kora lejárt!" ( vagy műveletlenség lenne ?)-én bizony nem tudtam, hogy kies hazánkban hol van -napjainkban- cserépgyár ! - Azt, hogy a (lapos) cserepeket a szlovéniai gyárban gyártották,- egyáltalán nem érzem tragikusnak! (minden bizonnyal műszaki okai is voltak) Azt meg nem tudtam, hogy nemrég (?) építette fel Európa legnagyobb cserépgyárát Magyarországon a Tondach! [Békéscsaba]
VálaszTörlésMegpróbálom a linkt beírni :
<a href=http://amiotthonunk.hu/index.php?option_content&view=article&aid=644&catid=46
(folyt.köv.)
(Na, magamat okoljam!)
VálaszTörlésa Tondach
Nem tudom, hogy a 41 (?) olvasó közül tudja-e mindenki, hogy a "Dozsó" az egy eléggé szerencsétlen (?) "valami" - mert eredendően Dr.Doktor Sándorról lett elnevezve az a "Zsolnay épület" - ami aztán,- meg nem mondom hányféle célt szolgált ! -
Ha lesz még türelmetek, akkor benyomatom a Dr.Doktorral kapcsolatos legújabb fejleményeket is ! ( életrajza a Wikipediában)
Valami hiba van!
VálaszTörlésAkit érdekelne a Tondachról a cikk írja be a Google keresőbe :
Az agyagcserép reneszánsza
A többit majd talán később.
(valahogy sem a könyvégetést ( vagy rongálást) -és a szobor "döntögetést" sem szeretem... azoknak valahogy sosem lett/volt jó vége ?- de ne bonyolítsam.) [Utókornak : Sztalin elvtárs épp' akkor lett Pécs díszpolgára amikor születtem! - "megfosztva" a címtől : 2010-ben.]
VálaszTörlésNa, akkor :
Dr.Doktor Sándor és akik szereti a "titkokat"- és van ideje, itt olvasgathat :
Titkok és legendák
(vasárnap)
VálaszTörlésAz újabb képek
A közelmúltban felújított pécsi főposta vagy éppen a tizenpár éves Új-Forrás színes tetőcserepei sem a Zsolnayban készültek? Nem gyártanak már ilyet? Vagy a Zsolnay drágább ajánlatot adott, mint a Tondach? (Bár ilyenkor az áron kívül mást is mérlegelni kell.)
VálaszTörlésEgyébként a lenti gyárában a Creaton is készít ilyen mázas cserepeket.
Amit pedig remélek, hogy az a hosszú időszak, ameddig a felújítás során ázott a tető és a gerendák (fóliát sem láttam rajta), nem okoz később problémát!
Záró kérdés: a dozsó névnek nem a küzdősport termet jelentő dozsó szóhoz van köze?
G: Sajnos nem tudok válaszolni kérdésedre, ami a posta és az Újforrás tetőcserepeit illeti. Azt, hogy Szlovéniában készült a cserép, egy netes cikkben olvastam.
VálaszTörlésAmúgy a dozso = Doktor Sándor Művelődési Ház és a Zsolnay gyár nevének összevonásából keletkezett mozaikszó.
Ahogy mostanában Doktor Sándor "ügyei" állnak Pécsett, nagy a valószínűsége, hogy ezt a szót elfelejthetjük....
Kár volt a régi cserepekért, gyönyörűek voltak ... nem volt két egyforma közöttük, bárhonnan nézett rá az ember, más és más színekben pompázott a tető. Remélem nem valakinek a pincéjét fogja díszíteni az a több ezer régi darab.
VálaszTörlésAz újakkal meg úgy hallottam van némi gond ... engedik a színüket.
Hát igen, már a tetőcserép sem a régi ..
Kedves Névtelen!
VálaszTörlésA kerámia tetőcserepek nem engedik a színüket, mindegy, hogy azt a színt ún. engóbozással, vagy üvegmázas eljárással kapták. Az oka, hogy a színező anyagot a "nyers" tetőcserépre viszik fel, s utána égetik ki a terméket kb. 1000 °C-on. A szín íly módon beleég a kerámia tetőcserép anyagába. Ez a kémiai kötés biztosítja azt, hogy a kerámia tetőcserepek színe nem változik: nem kopik, nem halványul, nem enged.
Érdekes, meglep és jólesik, hogy közel másfél évvel a megjelenése után írt még kommentet ide valaki, még ha névtelenül is.
VálaszTörlésNagyon remélem igaz minden sora és ha megérjük 10 (vagy több) év után is az enyémekhez hasonló fotókat lehet majd készíteni.
Benne a Zsolnay tetőcserepek (2012.09.24.) Van hozzá egy pécsi újságcikk is.
VálaszTörlés