Ne dobd ki !

„Ínyenc fogások készülhetnek a maradék ételből - hirdetik az élelmiszer szemétbe dobása ellen kampányt indított olasz sztárszakácsok. Az Itáliában vásárolt élelmiszer harminc százaléka a kukában végzi, emiatt komoly szemléletváltásra van szükség.

Száraz kenyérből nem csak bundás kenyeret süthetünk. A maradék ötletes felhasználásban mutatkozik meg az igazi szakácstehetség - állította a torinói Salone del Gusto élelmiszer-kiállításon és vásáron maradékból főző Davide Scabin, a világ ötven legjobb szakácsa között számon tartott olasz chef. Elsők között csatlakozott az "ételt ne dobj szemétbe, alkoss vele" címmel összefoglalható mozgalomhoz. Itália legnevesebb szakácsai alkotják, akik receptjeikkel most az egyszer nem csak főznek, nevelnek is.

"A konyhában az esztétika után elérkezett az etika korszaka" - hangsúlyozta a La Repubblica napilapban Massimo Buttura Olaszország legjobbjának tartott, két Michelin-csillagos szakács. Az olasz gasztronómia sztárjai a Coldiretti vészkiáltására léptek. A termelői szövetség adatai ugyanis azt mutatják, hogy Olaszországban naponta 4 millió tonna még fogyasztható élelmiszer kerül a szemétbe. Minden olasz évente 27 kilogramm ételt dob a kukába, fejenként több mint ötszáz euró értékben. Kihajítják a kenyér és tészta 15 százalékát, a hús 18 és a zöldség-gyümölcs 12 százalékát. A hűtőszekrény egyre gyakrabban csak közbenső állomásnak számít az élelmiszerüzlet és a hulladéktároló között.

  

A szakácsakció megtette hatását: az olasz rádió-televízió főzőműsorai megteltek maradékból készülő fogásokkal. A könyvesboltok polcain az ételmaradékból felhasználásáról szóló receptkönyvek sorakoznak. Az olasz konyha egyik fellegváraként ismert Bolognában mutatták be Andrea Segre, a város egyetemén tanító agrárprofesszor könyvét az élelmiszer-pazarlásról. Az olvasókkal való találkozón 500 főnek szolgáltak fel maradékból készített ebédet.”  (http://life-style.hu/eletmod/20101106_kulonleges_receptek_etelmaradek.aspx )

Végre, végre ! Egy olyan cikk, ami tetszik, amit értékelek !  Ha valaminek, akkor az étel oktalan pazarlásának, pláne kidobásának nagy ellenzője vagyok. Volt az életemnek olyan szakasza,  amikor nagyon meg kellett gondolnom, mire, menyit adok ki, s bizony a legkönnyebb volt spórolni az élelmiszeren.  Micsoda „receptjeim” vannak abból az időből ! O.K. azt nem mondanám, hogy a mai „egészséges életmód” elveinek megfelelőek, de tény, a hasat megtömték és nem kerültek sokba. Akkor nem volt probléma az aljas, szinte észrevétlenül lerakódó zsír vagy/és cukor, mert ledolgoztam, lefutottam, stb…

De azt már a TV-ben is láttam, hogy Németországban vannak olyan megszállott kísérletezők, akik a kukákba kidobott ételekből élnek. Nem  koldusok ők, csak a fogyasztói társadalom pazarlása elleni tiltakozók. Egyébként – amit a filmben láttam, tényleg elképesztő, hogy pl. élelmiszer-áruházak, éttermek mi mindent kidobálnak.  Németországban 1993 óta van  „Tafel” (http://www.tafel.de ) – ez valami olyan szervezet, ahová le lehet adni a boltok, éttermek megmaradt, de még használható élelmiszereit, s ezek az egyesületek  ingyen, vagy jelképes fillérekért (bevásárlásonként max  2  Eu.) továbbadják a szegényeknek.  Helyenként az ilyen ingyenes ételekből konyhát is üzemeltetnek és főtt ételt adnak a rászorulóknak. (Érdemes az ajánlott lapon jobb oldalon, felül  a Tafel-Suche – ra klikkelni, letöltődik egy térkép és megnézheted, hogy a „gazdag” Németországban hány helyen van ilyen lehetőség.) Talán jó lenne, ha valami hasonló  propaganda nálunk is elindulna….

A wikiben most azt olvasom, van valami ilyesmi Magyarországon is, - de esküszöm én még nem hallottam róla. Max. az egyházi karitaszok ismertek számomra.   Lásd: http://de.wikipedia.org/wiki/Tafel_%28Organisation%29

Igaz, volt egy kísérlet pár éve valami halványan ehhez hasonlóra, nevezetesen a Szociális bolthálózatra gondolok. (Remélem nem erre gondol a wiki…) Merő kíváncsiságból – buszra várva – nem is olyan régen bementem egybe, ész nélkül rohantam ki, mert ott az egyszerűséget csak a körülmények (tárolás, kínálat stb.) jelentette, de az árak a csillagokban voltak.  A „jelképes összeg” fogalma pedig ismeretlen. Nem hiszem, hogy túl nagy lehet a forgalmuk, mert egy nagyáruházi akcióval szemben ezekkel az árakkal sehol sincsenek…A bolt tök üres volt, vevő sehol. Nem lesznek ezek nálunk hosszú életűek. Itt mindenki „keresni” akar, mindegy, hogy milyen áron. Azt ugyanis még el tudom képzelni, hogy létezik olyan termelő, aki X mázsa krumplit/almát/hagymát  (az állatokkal való feletetés, vagy szemétbe dobás helyett) ingyen, vagy fillérekért odaad az egyesületnek, de egy egyesület nálunk azt nem jelképes összegért, hanem igencsak jó haszonnal adja/adná tovább – ha lenne kinek….

Hát hiába, ez itten kérem………….(←gondold ide, amit igaznak/jónak érzel.)

Die Tafel in Datteln, Kreis Recklinghausen - Der C… - MyVideo