@x-től kaptam két ismeretlen eredetű, elég öreg
emlékkönyvet azzal, hogy esetleg, mint régiséget ezeket is bemutathatnám. Igaz, az eddigi dolgok mind valami módon az
életemmel, vagy a családommal, a múltammal voltak kapcsolatban, de tehetek most
egy kivételt.
(Csak az egyik érdemes/méltó
a bemutatásra, a másikban mindössze két bejegyzés van, nem indította meg a
fantáziámat…)
Kezdjük hát a mesét…Egyszer
volt, hol nem volt…
…egy Mária nevű kislány, aki
úgy saccolom 1928-30 között születhetett, valószínűleg Pápán. Van már bejegyzés
az emlékkönyvében 1940-ből is, tehát afféle süldő lány lehetett akkoriban.
Bátyja Pista és Baba húga is
írt a könyvbe 1940-ben. Már elkezdődött a háború. Vajon megúszta-e a báty a
harcokat, életben maradt-e minden férfi a családban ? Milyen is volt, amikor az
orosz front átrohant felettük ? Megmaradt-e minden, az emlékkönyvvel együtt ?
Csak egy biztos: az emlékkönyv és a tulajdonosa épségben vészelték át a nehéz
időket. A tizenéves lányoknak akkor is szükségük volt egy kis romantikára. Vagy
tán akkor volt csak igazán szükség rá !
Gizus néni és Béla bácsi
Móron kétszer is írtak bele kedves sorokat. Elképzelem az utazást Pápáról Mórig
abban az időben…. Biztos izgalmas lehetett.
Van egy picit idétlen, „fiús
bejegyzés” bizonyos Karácsony Józseftől is, akivel kapcsolatban próbáltam
kideríteni, hol is lehet az a Lang nevű
hely, ahol a sorokat írta? Ilyen település, hogy Lang – legalábbis ma – nem
létezik. Viszont rábukkantam (szeretek így fantáziálva nyomozgatni) Kisláng nevű
falura, ez Fejér megyében van, éppúgy
mint Mór, ahol ennek a Máriának a rokonai laktak (fent említett Gizus néni,
Béla bácsi). Hát lehet, hogy egy nem távoli kirándulás, vagy rokonlátogatás
alkalmából kerültek ide, amit ma Kis-, és Nagylángnak hívnak és ott íródott ez
a bejegyzés. Persze mindez tényleg csak
az én fantáziámban született gondolatsor.
Írt a könyvbe egy bizonyos
Erzsébet is, aki magát Bözsy-ként írja alá – ma már megmosolyogjuk, de
akkoriban bizonyára ez igencsak divatos dolog lehetett, hiszen a Baba nevű húga
is később már Baby-ként írja második emléksorait.
1947-ben aztán „Kis szívemnek”
szólítja valaki és sorait így zárja: „Szeretettel és hűséggel kis párod”.
Bizony meglehet, a 18-19 éves leánykának komoly udvarlója volt ez a
fiatalember…
Mert 1947-nél későbbi
bejegyzések nem találhatók az emlékkönyvben.
A legelső oldalra aztán
1964-ben, Viki nevű kislánya mégiscsak beírt/rajzolt valamit. Milyen kedves dolog, egy gyerek ír és
rajzol a mamája lánykori emlékkönyvébe ! Nem is láttam még ilyent. A lánykori
emlékkönyvek általában ugyanis elkopnak, elvesznek, mire az ember felnő…
Kicsit fantáziáltam még, hogy
miért is lett Viktória a kislány neve ?
Talán mert elég későn érkezett, vagy nagyon várt gyerek volt ? Hiszen ha
egymás mellé tesszük az évszámokat, kiderülhet akár ez is….
Lám az emlékkönyvből
végigkísérhetjük - a rózsát valószínű nagyon kedvelő - Mária élettörténetét,
aki túlélte a háborút, szerelmes lett, férjhez ment, majd kisleánya
született......s tán boldogan él, míg meg nem halt…
(2.)
VálaszTörlésIsmeretlen eredethez : maradjunk annyiban, hogy egy (ismeretlen) idős/még élő(?) - kórházban volt (?) néni lakását eladták,- (ennél jobban ne bonyolítsam)- és részt vettem a lakás "teljes kiüresítésében!"- írhatnám : egy egész élet - tárgyi dolgainak ?- megsemmisítésben ?
[Sajnálatos hogy @Múltmentőt akkor még nem "ismertem" - minden bizonnyal sok mindent örömmel "magához vett volna?"- ne bonyolítsam.]
Mindenesetre - bár - elhalálozás utáni "osztozkodásról" is van emlékem... (sem tartozik ide)- akkor és ott - "megérintett a dolog!" - (ma már kevésbé!)- vannak sejtéseim (?) - mi minden lesz majd, ha "elmegyünk!" - (megjegyzem "nem érdekel) - Témától eltértem !- bocs'- szóval így került hozzám a 2 db. emlékkönyv.
Anno - magam is gondoltam (?) - kb. @Aranyosf.-hoz hasonlóan, majd "kivesézem"... aztán nem jutottam el addig !- ,int ahogy sok olyasmiig sem, ami- esetleg - önmagammal (vagy családommal ?) lenne kapcsolatos.
Sajnos, jelenleg (is) zavar - 3 könyvet olvasok "felváltva" - és annyi (sok) ehhez hasonló gondolat van bennük (?) - plagizálásnak érezném, ha belemélyednék én ebbe a témába !
Ja ! (nem feledni!)
Pusz' minden "hölgy" (női) olvasónak... a (nemzetközi) Nőnap alkalmából ! :-)
Ha - eddig még mást nem is - de ittam mindannyiotok egészségére ! :-)
Sajnos, (?) - vagy ellenkezőleg - a sajt témához sem nagyon van/lesz időm - megírni - gondolataimat ! :-) Tán' máskor.
Prózai (?) ok : pl. ágyneműt mosok !
[ ne hazudj!- mosnék... ] :-)
************************************
Szép kis történet kerekedett ki ebből a kis könyvből. Még a Karácsony fiú "idétlen" beírása sem rontja el. A legtöbb fiú már csak ilyen: sokat gondolkodik, hogy mit írjon bele, aztán valami rövid humorosnak szánt kínrím jön ki belőle. :)
VálaszTörlés@X-nek igaza van, hogy nincs zavarbaejtőbb dolog, mint valakinek az eltávozása után felszámolni a "hagyatékot", véglegesen kitörölni egy telefonszámot, emailcímet. Ezzel szemben olyan izgalmas, érdekes egy régi tárgy, emlék kapcsán elképzelni a tulajdonost, a vele kapcsolatban álló embereket,azt a kort, amikor még rózsákat rajzoltak egymásnak, televoltak vágyakkal, élettel. Óhatatlanul eszünkbe jut, hogy vajon marad-e utánunk olyan tárgy, emlék, ami beindítja azoknak a fantáziáját, akik majd utánunk számolájk fel az otthonunkat, kitörlik a telefonszámunkat, emailcímünket.
VálaszTörlésNode félre borongás! Süt a nap, Nőnap van, és még pusszát is kaptunk @X-től ezalkalomból. Kösssz!!!!