Pontosabban:
Hogy is volt az anno, amikor még a hokedlira tett lavórban mosakodtam?
Szóval,
ugye szerda óta nincs vizem. Eredetileg ugyan a vizes-mester megígérte, hogy
péntek este csinál nekem valami ideiglenes átkötést (vagy mit), hogy júni 6-ig,
- amikoris szétveri teljesen a fürdőszobámat – mégse kelljen úgy élnem, mint a
barlangi ősembereknek, - de az élet már csak ilyen zord és kegyetlen: mégse ért
ide pénteken, majd ma (nagyon remélem) este megcsinálja. (Ígérte erősen.)
Most
szót se arról, hogy ezen beígért péntek esti szerelés miatt rövidült meg az
amúgy is nyúlfarknyi bp-i baba-látogatásom – amiről esetleg majd később/máskor
írok.
Szóval
a hokedliről akartam írni. Lenne rá fogadásom, hogy vannak ma már gyerekek,
akiknek ez egy teljesen ismeretlen fogalom. Én azonban tudom, hogy a hokedli
nagyon is hasznos alkalmatosság (volt – s szerintem ma is lehetne). Nekünk volt
kétféle is, „sima” és felnyithatós tetejű – amiben mindenféle dolgokat lehetett
tárolni. Asszonymunka volt a rávaló kispárnát megvarrni/megkötni/hímezni. Ülni
lehetett rajta, de kis létraként is használhattad, hiszen ráállva, már el
lehetett érni a szekrény tetején rejtekező befőtteket, avagy magasabb polcain
elhelyezett „titkos” dolgokat. (Habár a legmeglepőbbet épp a szekrény legalsó
polcán, jó hátra eldugva találtuk meg egyszer….
Amiből aztán pompás kis lufikat fújtunk, számonkérve, hogy miért
rejtegették ezeket eddig előlünk… :-) )
Jelen
esetben nem is a rajta való ülés kényelméről, vagy kényelmetlenségéről akarnék
értekezni, hanem arról, hogy ez az egyetlen olyan tárgy, amire rátéve a lavórt,
rendesen meg lehet mosakodni. Namármost nekem ilyen sajnos nincs. Nem tudom
mások jártak-e már hozzám hasonló cipőben, s akkor ők hogyan oldották meg
néhány napig a mosakodást – de be kell valljam, kész akrobata-művészet, amit reggel-este véghez kell vinnem…
Ennek
kapcsán aztán már megint visszarepítettem a gondolataimat a múltamba – s
elgondolkodtam, mennyire természetes volt, hogy a fazékban kellett melegíteni a
vizet és hogy micsoda különbség van, egy részletekben való lemosdás meg a
zuhany között. Aztán mégis csak kibírtuk valahogy, és hát persze azt is tudom,
ma sincs mindenkinek fürdőszobája. Az a
csodálatos „megnyitom-és-csorog-a-melegvíz”
lehetőség, a világ összlakosságának csak
kis része számára hozzáférhető.
Már
majdnem azt írtam, szeretem az ilyen eseményeket/kellenek az ilyen események,
mert rádöbbentenek arra, hogy micsoda jómódban élek. És ezt most cseppet sem
gúnyos felhanggal írtam. Én ismerem a szegénységet, a nehéz életkörülményeket,
s bizonyára ezért vagyok elégedett (úgy általában). De néha előbújik az
emberből a „kapitalista” akinek semmi se jó, aki a jónál is jobbat akar,
előbújik belőlem a nosztalgikus, (irigy ?!?) aki vágyakozik arra, ami másnak hétköznapja (és
nem kifejezetten csak Hawayra gondolok…)
No,
ennyit mára, mert várnak a feladatok.
Szeretlek
benneteket hokedlik !
A hokedlis-lavoros babaszappanos mosakodással nőttem fel, otthon a konyhából leválasztott lefüggönyzött rész volt a mi kis fürdőszobánk.
VálaszTörlésa részletes mosdásnál igencsak odakellett figyelni a fülmosásra, bizony volt amikor visszaparancsoltak, hogy azt alaposabban mossam meg:-)))
Konyhabútor.Fehér-volágoskék kombinációval.Két hokedli,fehér a lába,barna linólummal a tetején és kihúzható fiókkal.Szennyesláda, annak felemelhető teteje volt,karfás,remekül lehetett rajta ülni is./Nővéremmel ketten is elfértünk rajta./Konyhaasztal.Barna linóleumos bevonat a tetején.Szétnyitahtó,el kellett fordítani és szétnyitni,akkor
VálaszTörlésgyúrótáblaként lehetett használni.
Egy éves koromtól fürdőszobás lakásban laktam.Előtte kertes házban Szarvason,ott nem volt fürdőszoba,de erre nem emlékszem.
Emlékszem Hódmezővásárhelyen nagymamám mosdó készletére.Nála sem
volt főrdőszoba külö, ő is füffönnyel elkerített részben tartotta a mosdótálat.Ez egy tartóba beilleszthető lavor,a szélén szabbantartó és törülközőtartó.Melegíteni kellett a vizet.
Bérházban nőttem fel,nem volt mindí meleg víz is,tudom milyen a vízmelegítés mosakodáshoz,mosáshoz.
A konyhából kellett lavírozni a vájlingban melegített vízzel a fürdőszobába.
A füdőszobában volt kazán-,egy héten egyszer-,befűtöttünk és akkor volt a fürcsizés.Spórolósan,nehogy a víz kihüljön,illetve kifogyjon a kazánból.Nekünk ezek izgalmas dolgok voltak és tulajdonképpen természetesek.
Úgy látszik egyenmódszeres volt a gyerekkorunk többeknek:-)
VálaszTörlésHokedlin lavór , mellette a szappantartó, aztán a lavór a földre és lábmosás.
Mindez a konyha hátsó elfüggönyzött részében.
Mosófazék víz folyamatosan a sparheld szélén volt.
Nekünk fiókos volt a hokedli, benne a cipő tisztító részleg. Másikban a cipőfűző, gyertya , gyufa .
21 éves voltam mikor fürdőszobás lakásba költözhettem.
Egyébként mi most végeztünk a fürdőszobában, de jobb a helyzet, mert önként és dalolva cseréltünk kádat zuhany fülkére, és nem csőrepedés miatt.
De a munka és a kosz az hasonlóan járt ezzel is.
:))) Olyan konyhai tűzhelyünk volt, aminek a keskenyebb oldalába - szélességébe - be volt építve egy víztároló, csodás, réz tetővel. Amikor befűtöttünk, mindig volt meleg víz. Mellette állt a hokedli, rajta egy nagy lavor és abba merték szüleim a vizet, majd ültettek be minket egyenként, esti fürdetésre. A bizonyos kinyitható asztalon voltak a törülközők és Apukám ott törölgetett szárazra minket, adta ránk a finom kis flanel pizsamát... Sosem felejtem el ezt a hangulatot!Lehettem 4 éves?...Egy hatalmas fürdőszobánk volt - lehet, hogy most kicsinek tűnne - ahol, csak hétvégén fűtöttek be a szülők, akkor játékra is jutott idő!
VálaszTörlésMost is van egy fiókos hokedlink,horganyzott tetővel, igaz, az a férjem "hozománya"!:) Lehet, hogy "régiek" vagyunk?:DDD
Micsoda - szívemnek kedves - szép emlékeket elevenítettetek fel! Köszönet érte ! Igen, nagyon más világban nőttünk fel, mint a mai, nehezebb volt, mégis valahogy olyan jóleső érzéssel gondol vissza rá az ember. Még a nehézségekre is.
VálaszTörlésSzeretném remélni és szívből kívánom, hogy e modern kor gyermekei is ilyen kellemes nosztalgiával gondoljanak majd vissza ifjabb éveikre, még ha nem is konkréten egy hokeldire kell majd gondolniuk...
Utókornak: (állítólag) tegnap 05/28 szombat az ország nyugati felében max.+11C°volt, a keleti felén +29C°- a többit meg ne is részletezzem! Pécsett hajnali 03-kor viharos szél,sajnos eső nem esett,lehetett +15C°. Nem szívesen írok az állapotomról,- maradjunk annyiban , megvoltak a testi bajaim,- épp' elég volt, nem hogy még a hokedli történetén rágódjam!
VálaszTörlésÁllapotom csak rosszabbodott, amikor "egyfektemben" a pénteki és szombati újságokat elolvastam.
(Ki ne feledjem, a viharos szél letépte a vadszőlőm egy részét, amit átkozódva - valahogy - megcsináltam.) Na, még szerencsés, hogy a sámlit (samedlit) nem idézte fel @Aranyosf.
Nincsenek tapasztalataim, hogy egy "mai gyerek" mit ismer és mit nem, (pl. hokedli)-Már említettem, hogy az is zavar, hogy milyen korosztályon (?) (generáción) van számon kérve ? Mert - ugye- csak-csak van a "babyboom generáció" 1946-1964 majd az X generáció kb. 1965-1979 - meg az Y generáció 1976-...kb.1995-ig ( ne vitassuk)- ezt is sokféleképp' írják a szakemberek. ( állítólag már van egy iGeneráció is ?- nem különösebben foglalkoztat.
VálaszTörlésgenerációkról
(akit érdekel(ne) az ilyesmi is.
Kicsit meglepett, hogy nem nagyon említődött, hogy 2 hokedlire rakták pl. a (fa) mosóteknőt is !-és ezt se bonyolítsam. Valahogy kifelejtődött (?) - létezett vasból mosdóállvány is !- emlékezetem szerint nekünk is volt.
VálaszTörlésViszont voltak ilyesmik is
a Tam Tam 1968
Na, a másik linket meg majd később.
Nem merem kipróbálni a linkeket, mert ha mindez eltűnne... akkor aztán menten berosálok ! Kifelejtettem, a honvédségnél meg stokinak nevezték a hokedlit, bár vasból volt. stb.
VálaszTörlésVégül, ilyesmiről sem volt tudomásom
hokedli mustra
Fiatalabbak... azért majd a Vaszilij-széket se feledjétek!- bár az egy egészen más történet! :-) Nevezhetitek egyszerűbben Breuer széknek is. :-)
Javítom
VálaszTörlésNagyanyám beájulna
Ráérőbbek : Csíkszentmihályi Mihály (wikipédia)- benne a flow lényege,- stb.