Pécs-Bp-Pécs (Élményutazás a MÁV SZART akarom mondani START-tal)

Nagy-hirtelen valahogy nem tudok egyetlen olyan „szolgáltató”nagyvállalatot mondani, akinek a „szolgáltatásával” elégedett lennék. Nem hiszem, hogy bennem van a hiba.

Egyszerűen nem is értem ezt az egészet, mintha az ország  meg lenne gárgyulva, Magyarországon minden a feje tetejére állt, tönkrement, elromlott, bedöglött.

(Nehogy beszójjá má’ hogy a büdös komcsik az okozói ennek, mert  akkor tényleg szétdurranok.)  Semmi, de semmi nem működik úgy, ahogy régen,  bármit szeretnél elintézni, csak a bonyolult, túlkomplikált nehézségekbe, a hivatalnoki őrületes útvesztőkbe botlasz, és gyakran fel is adod, mert egyszerűen úgy érzed, tehetetlen vagy a hatalmaskodó, zsarnok, - nem is tudom milyen undorító jelzőt tudnék még írni – szolgáltató cégekkel,  beleértve az egészségügyi ellátástól, mint a példa mutatni fogja, a közlekedésig mindenkit.

Ugye a villany-gáz leolvasás-összevonáson már túl vagyunk, sőt, az év eleji csak neten beadható kedvezménykérési szemétséget is simán lenyeltük. (Hogy megemelkedett menetközben mindennek az ára, áh, már szóra sem érdemes.) Hogy miképp packáznak a különféle hivatalok az ügyfelekkel, arról volt kolléganőim hajmeresztő beszámolóiból van tudomásom, ne is essen most ezekről szó részletesen, holott erről is tudnék mesélni.

Ám azt nem gondoltam volna, hogy egy várt vonatozásból is  kellemetlen emlékeim „képződnek” majd…Gyanútlanul ültem  fel a Magyar Államvasutak IC expressz vonatára – és idegbetegen szálltam ki este belőle.

Nem, nem azt akarom a MÉV nyakába varrni, hogy épp egy olyan kocsiba kaptam hely-jegyet,  amibe két elsőosztálynyi kisgyereket utaztattak Budapestre, és a zsivaj elviselhetetlen volt…. Odafelé menet tehát átmenekültünk az étkezőkocsiba, ahol csend, béke és nyugalom uralkodott. Menetközben  kétszer is megálltunk, bemondták, hogy kiszállni tilos ill. azt is, hogy a vonat előre láthatólag fél órát késik. Nem tudtuk meg, miért ?  Ezt sajnáltuk, mert nagyon szűkös volt Bpen az időnk.

Lakás- és baba-nézőbe mentünk a testvéremmel, mindketten a legminimálisabb Bp-i helyismerettel. Még jó, hogy az unokaöcsém kijött elénk, gyorsabban eljutottunk a célpontig.

Engem már az odafelé vonatozás is elfárasztott, és az ottani rohanás, a förtelmes embertömeg, mellesleg a 35 fokos meleg pedig egészen ellankasztott.

Mivel 6-ra ígérkezett a vízvezeték szerelő, hogy valami ideiglenes megoldással nekem vizet varázsol, már a 13,54-es vonattal vissza kellett jönnünk. Tényleg csak egy futó-látogatásra volt elég ennyi idő.

Nos, a visszaút se volt piskóta… Arról persze nem tehet a MÁV, hogy vannak szabadon járkáló szellemi fogyatékosok, akik utazhatnak vonaton is. Épp egy ilyen mellé szól a hely-jegyem. Egy ismerősöm – aki rendszeresen jár ezzel a vonattal – már hírből ismerte szomszédomat, állítólag miden pénteken jön le Pestről Pécsre. Hát miért is ne én kerültem volna mellé ?

A  mögöttem lévő széken egy fiatalember még indulás előtt elkezdett telefonálni, és 37 percig nem hagyta abba. Komolyan mondom, a fejemet olyannak éreztem, mint egy zsongó méhkas, amiből nem tudnak kiszállni a méhek….Persze nem csak ő telefonált. Nem is értem, hát az embereknek ÁLLANDÓAN telefonálniuk  KELL? Megállás nélkül kell beszélni egymással ? Hogy bírtak akkor élni, mikor még nem volt mobiltelefon?

Szóval szörnyen zavart a telefonáló pasi, igenám, de időközönként a mellett ülő bolond is elkezdett beszélni. Kommentálta az eseményeket, hogy most gyorsulunk, hogy mit lát ott kint az ablakon túl, hogy nagyon meleg van … Aztán elővette az elemózsiás dobozkáját ( eszembe jutott megint az Esőember) és enni kezdett. Szép komótosan, néha morranva csak valamit közben. Amikor pedig befejezte, zsíros kezét és száját elegánsan az ablak függönyébe törölte. Na kb. ekkorra vesztettem el az önuralmamat, ill. eddigre éreztem, hogy a hőmérséklet is kibírhatatlanná vált. Volt vagy 40 fok. Ablakok becsukva ugye a „klíma” miatt. Hát itt haljak most meg, ha van ezeken a vonatokon bármiféle klíma is, vagy ha van, akkor nem működtetik. Még azt is el tudom képzelni, hogy merő kiszúrásból…

Az éppen odaérő kalauzt megkérdeztem, hogy miért nem működik a klíma: na, az se volt egészen normális, mert rám meresztettre izzadó homloka alól gülü-szemeit, és azt mondta: Hát működik a klíma… Mint egy Gólem, akibe betáplálták a szöveget. De tényleg…Nos, erre nem tudtam mit mondani, egy orángutánnal jobban lehetett volna beszélgetni a témáról, mint ezzel a pasival.

Újra felkerekedtem és átmentem az étkező kocsiba. Itt valamivel kellemesebb volt a hőmérséklet, de az is lehet, hogy csak azért, mert ismét teljesen üres volt. Nem voltak benne 37 fokos emberek, akik felmelegítették volna. Aztán itt hallgattam meg vagy ötször,  hogy a vonat fél órát, majd 40 percet késik, és csak Pécs előtt 5 perccel hangzott el, hogy „ A késésért elnézésüket kérjük”.  De még ekkor sem mondták meg, hogy mi volt a késedelem oka.

Államtitok…. Energia-spórolás… Királyi parancs a nép tűrőképességének kipróbálására…Egyszerű kiszúrás, mert ha a MÁV-nak rosszul megy, menjen már rosszul az utasoknak is…Nem tudom…Tényleg ennyire hülyének nézünk ki – mi utasok?  Hát ül megfőve több száz utas a vagonjaikban, nem lehetne valami (akár hazugságot) beadni nekik, hogy mégis miért a késedelem ? Egyszerűen nem értem…

Mondja a sógornőm, miután félholtan megérkeztünk, hogy vissza lekellene/lehetne kérni a jegy árát. Jó én megpróbálhatom…

Hát ne tudjátok meg, hogy mire kiderítettem, miképp is lehet, kb. másfél órányit kellett telefonálnom. CSAK a 40-es körzetes MÁV számon lehet velük beszélni semmilyen más telefont nem vettek fel pénteken 19 órakor. Még a főmenetirányító sem. (Vagyis nem dolgoznak. Ezek szerint még a főmenetirányító se. Ezek után  csoda, hogy egyáltalán járnak a vonattok…) A telefonos kisasszony Budapestről jelentkezett, mert már ennél a cégnél is az van, ami a többi nagy szolgáltatónál, hogy egy központi számra fut be a hívás mindenhonnan.

(Kitűzött globeurópai cél: szüntessünk meg minél több munkahelyet!- nehogy bevedd, amit hadoválnak itt mindenféle új állásteremtésről – minden szavuk hazugság!) Annyit tudtam meg, hogy be kell menni az állomásra és egy adatlapot kell kitölteni.

Ma aztán elmentem ezért, de rájöttem, hogy  teljesen felesleges, mert

1. Nem egyezem bele, hogy a bejelentő lapon szereplő adataimat bárkinek kiadják – ez ugyanis szó szerint szerepel a hátoldalon, így:

„……..személyes adatainak megadásával és aláírásával hozzájárul ahhoz, hogy adatait a MÁV START Zrt az igénybejelentéssel kapcsolatban felhasználja,... adatrögzítő cégnek átadja,….”

2. A nyomtatványt kiadó nő közölte velem, hogy a majdani elbírálás után ESETLEG a költség 30 %-át fizetik csak ki.

Menjenek hát a jó francba !

Ja, hogy a baba ?

A baba természetesen GYÖNYÖRŰ!!! :- )