„Egy váratlan, és csaknem hihetetlen, de nagyon jó fordulat
köszönt a Bika jegyűekre a mai napon. Füleljen a telefoncsörgésre, nehogy
elhalassza a sorsdöntő hívást! Érzelmi téren is örvendezhet, mert sok
szeretetben, melegségben lesz része.” – Ezt olvasta fel tegnap reggel nekem a
barátnőm a telefonba, felhívva a figyelmemet, nehogy „elrohanjak” a mára
ígérkező szerencsém mellette…Nem érdekelnek a horoszkópok, nem sokat tartok róluk, amióta meg olvastam, hogy a csillagok nem is
úgy állnak/álltak régen, mint ahogy hisszük, azóta aztán végképp nem
foglalkozom a dologgal.
A tegnap délutánra nagynénim karácsony előtti meglátogatása
volt betervezve, el is mentem. (84 éves egyedül él, egy panel negyedik
emeletén. Teljesen önellátó, tényleg csak ritka esetben kéri a gyerekei
segítségét. Ezt csak úgy zárójelben jegyzem meg, tán kicsit irigykedve, mert ha
már sokáig él az ember, akkor így kellene…) Mutatta a legkisebb unokája
fényképeit, s ezzel valahogy a fotókra terelődött a szó. Egyszer régebben
kaptam már tőle egy csomó régi családi képet, de azok között inkább oldalági
rokonok voltak, többségüket szinte nem is ismertem, vagy csak meséből, netán
egy-két találkozásból. Egy családi fotót akkor, amikor erről írtam, meg is
mutattam itt a blogban, aki rendszeresen olvas, tán emlékszik rá.
Most rengeteg fényképet próbáltunk téma szerint
összerendezni és egyszer az egyik borítékból kiesett ez a kép:
Meg kell valljam, nagyon erős akaratra volt szükségem, hogy
ott azonnal sírva ne fakadjak. (Itthon aztán bepótoltam…) Mert ezen a képen már
én is rajta vagyok, rajta a még ép, egész családom, az utolsó olyan fotó, amin mindenki rajt van. SOHA többet nem készült
ilyen kép, és ez a fotó a napokban volt épp 60. éves… (Rajta a dátum:
1951.XII.9.)
Kell ennél szebb ajándék ? Nem, nekem bármit adhat most
bárki, ennél többet, szebbet biztos nem tud adni. A múltam egy picurka darabja.
Habár konkrétan az eseményre (unokaöcsém
keresztelője) nem emlékszem, de a képről azonnal felismertem a nagynéniméknek
azt a szobáját, ahol a fotó készült, abban a lakásban, melyből több mint 40 éve
elköltöztek.
A 3 kisgyereken és a pólyást tartó nagynénimen kívül már
senki sem él.
Néztem, elnéztem magam, a csodálkozó nagy szemeimmel, a
picurkát kidugott nyelvemmel, (mintha már akkor is a világra öltenék nyelvet ?)
épp 6 éves vagyok. Istenem, ekkora kisgyereket már iskolába küldtek ? Hiszen ez még egy baba !
Emlékszem a nehéz vastag függönyökre, a hajdani 5 szobás
belvárosi polgári lakásra, melyből 2 szobát elvettek a családtól, és mást
költöztettek bele „azokban” az években. A nagynénimék hálószobájában lévő
hatalmas kétszárnyú ajtó mindörökre bezáródott a hátrább lévő szobák felé. Ott
az öreg varázsszemes rádió, nagynénim anyukájának (a pólyás mellett jobbkéz
felől ül) a szobájában készült a kép. Az ágya fölött olvasólámpa, vastag perzsa
és kereszt a falon. Nagynénim másik oldalán szépmosolyú drága nagymamám
ül, 51 éves, amikor a kép készül, s
olyan, mint egy szépséges fiatalasszony.
Mellette anyám, ölében öcsémmel szinte a nagymamával egyidősnek tűnik. A férfiak:
nagyapám, nagynénim öccse, nagybácsim, apám.
Nos, tegnap volt az én idei karácsonyom…mindenféle
díszcsomagolás, csengő, lametta, csillagszóró, sőt, karácsonyfa nélkül….
Mindenkinek ehhez hasonló szépséges meglepetést, kellemes
ünnepet kívánok !
Megint elég sok időt elvesztegettem, mert a neten sem,de a könyvekben sem nagyon találtam meg amit kerestem volna.
VálaszTörlésIlyesmiket : Ahol készült a fotó, az egy egyemeletes lakóház volt, 1870 körül épült,gyámköves ablakkeretekkel. Bár vagy 40 éve nem jártam arra sem, emlékszem a "bonyodalmakra" - (a PécsTv videot nem találtam meg, pedig anno láttam) Újságcikk címe : A mélyben folyó patakra tervezték a házat az Anna utcában. (Google)
Nem tudom, hogy napjainkban mit építettek a helyére.
[Más : Zelesny Károly (híres pécsi fényképész, 1848-1913) -abban a házban volt műterme.]
http://www.bama.hu/baranya/kozelet/a-melyben-folyo-patakra-terveztek-a-hazat-az-anna-utcaban-151595
VálaszTörlésérdekes cikk, gondolom, felépült a társasház.. majd megnézem...
Tényleg Te kaptad a leggyönyörűségesebb karácsonyi ajándékot. Az ilyen sírás a lelki nagytakarítás. Nagyon nagy szükségünk van rá.
VálaszTörlésBékés ünnepeket kívánok.
VálaszTörlésOlyan ajándékot kaptál amit kevesen mondhatnak magukénak.
VálaszTörlésAz érték benned van amit most megosztottál velünk. Köszönöm.
Bizony van olyan, kínálkozik a lehetőség és elmegyünk mellette!
Áldott szép Karácsonyt!