Nem értem, néha annyira nem értem a dolgokat…. Az életet.
Saját magamat…
Egy ideje - írtam is
– látom, hogy nem sokan „kattannak rám” – és ez elég mélyen elgondolkodtatott,
van-e értelme, kell-e nekem blogolni ? Ráadásul minden nap ? Nem írtam pár napig. És akkor hirtelen kapok
telefont, érdeklődő E-mailt, kapok könnyekig megható levelet, amiben azt
olvasom, mégis csak vannak, akik hiányolnak…Köszönöm mindenkinek ezerszer –
hiszen ezért is került be tegnap Domján Edit dala….
Nem tagadom, persze, hogy jólesik, de azért nem megy ki a
fejemből a kínzó gondolat, hogy elrobog mellettem az élet. Hogy bármennyire
igyekszem, nem tudok már lépést tartani, hogy a véleményem nem egyezik a
többségével, hogy gyakrabban látom meg a negatív dolgokat, mint a pozitívat !
És ez valahogy nem az akaratomon múlik, tőlem függetlenül, de velem történik.
Pedig azért igyekszem. Minden nap küzdelmet folytatok magammal és minden nap
eddig sikerült is meggyőzni magam, hogy érdemes élni. Érdemes ? Nem. Kell. És e két szó között óriási a
különbség. Élni kell, mert a meghalás nem akarás kérdése (többnyire).
Sokirányú töprengéseim során már arra is gondoltam, talán az
a gond, hogy életemben először találkozom a kudarccal, azzal, hogy bizonyos
dolgokkal nem bírok megküzdeni, nem értem, nem látom meg, rosszul értelmezem – bár
ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy eddig nem volt semmi különösebb baj… Hát
akkor meg mit panaszkodom ? 65 évet éltem úgy, hogy egész elfogadhatónak
találtam a velem történteket (néhány kivétellel) – a hátralévőben meg tán jobb
lenne csendben szemlélődni csak.
Hát majd próbálkozom, de hogy mekkora sikerrel, még magam
sem tudom.
Én személy szerint kíváncsi vagyok a gondolataidra. Pozitívra és negatívra egyaránt.
VálaszTörlésÉn is be szoktam nézni hozzád, de tudod, hogy a Te témáid olyanok - legyen az könyv, lelkizés, kiállítás, bármi -, hogy nem lehet egy szóval, egy mondattal "elintézni"! Rövidre venném a kommentet - néha szoktam is -, de az az egy szó félreviheti az egészet, ha éppen nem úgy értelmezed, ahogy én írtam, de hosszabra meg nincs időm!...
VálaszTörlésNagyon szeretném, ha nem hagynád abba az írást, a mindenről való naprakész tájékoztatást és igen, legyen benne a lelkizés is, minden, ami Te vagy!!! Élvezettel olvassuk - és számtalan embernek ajánlom a blogodat, mint a kultúra és a "látás, meglátás" képviselőjét - még ha nem is értünk mindig mindenben egyet! De miért is kéne???
Engem sok ember vesz körül - ellentétben veled - és mégis úgy érzem, hogy sokszor ide kell menekülnöm, a blogomba, ez a kikapcsolódásom..., pedig Te tudod, mennyire nincs időm!.. Nnna, fel a fejjel, félre a sötét gondolatokkal! Kisütött a napocska, ideje útnak indulnod!!! Puszi!:)
Hogy ki,mi(k)re "kattan rá" és mennyiszer... MA már nem minősítem még magamban sem,ill. egyre inkább próbálom megállni,hogy írásban se nagyon... Nem akarnék én senkit sem "riogatni" ezzel itt : (de csak-csak van benne pár "okos gondolat" ) (?)
VálaszTörlésJövő
(Na, megint csak ennyit.Hagyján,hogy milyen az időjárás ( "szeles"...) de megint a legjobb álmomból "vert fel" egy közvélemény kutató...)
Tipp
VálaszTörlésAmikor lelkizel, meg akkor is amikor egyéni véleményed szeretlek olvasni. Az meg csak pozitívum, hogy a törzsközönséged naponta kiváncsi rád. Nekem nagyon tetszenek a Baranyát bemutató írásaid, mert olyan szemmel mutatod be, mint ahogy én látnám. Ha személyesen ritkán járok Pécsett, de a Te blogodon kersztül naponta. Köszönöm az eddigi írásaid és várom a folytatást.
VálaszTörlésKedves Aranyosfodorka.
VálaszTörlésA statisztikák nem számítanak, nem számít hányan "kattannak" Rád. Az számít, hogy akik rendszeresen, vagy alkalomszerűen, esetleg véletlenül beesve a blogodra érkeznek, azok itt igazi értékekkel, valódi emberi gondolatokkal találkozhatnak. Olyan mondatokkal, amelyek kimondják gondolatainkat helyettünk, Számomra ez a blog mindig érték volt, és az is marad.
Tényleg nagyon jó vagy. Mindegy mit írsz. Szeretem a gondolataidat.
VálaszTörlésItt is köszönöm kedves, biztató soraitokat ! Tényleg nem hiszitek el, mennyire jólesik !
VálaszTörlésKedves "Karóim" belétek kapaszkodva biztos ki lehet mászni a gödörből. Mindenképp megpróbálom...
♥♥♥♥♥♥♥♥♥