"...be vagy zárva a Hét Toronyba..."

Napok óta „csak” olvasós hangulatban vagyok. (Addig sem kell a saját gondolataimmal foglalkoznom.)

Természetesen nem volt ismeretlen előttem ez a verse József Attilának, de (egész pontosan magam  se értem miért) most mégis ezt választottam, hogy beteszem ide a blogba:

Karóval jöttél, nem virággal,

feleseltél a másvilággal,

aranyat igértél nagy zsákkal

anyádnak és most itt csücsülsz,

mint fák tövén a bolondgomba

(igy van rád, akinek van, gondja),

be vagy zárva a Hét Toronyba

és már sohasem menekülsz.

Tejfoggal kõbe mért haraptál?

Mért siettél, ha elmaradtál?

Miért nem éjszaka álmodtál?

Végre mi kellett volna, mondd?

Magadat mindig kitakartad,

sebedet mindig elvakartad,

híres vagy, hogyha ezt akartad.

S hány hét a világ? Te bolond.

Szerettél? Magához ki fûzött?

Bujdokoltál? Vajjon ki ûzött?

Gyõzd, ami volt, ha ugyan gyõzöd,

se késed nincs, se kenyered.

Be vagy a Hét Toronyba zárva,

örülj, ha jut tüzelőfára,

örülj, itt van egy puha párna,

hajtsd le szépen a fejedet.

A „hét-toronyról” itt olvashatsz:  http://www.modemart.hu/?component=esemenynaptar&id=1986394981