Két éve már, hogy írtam a Vasváry házban megrendezett
Angster kiállításról….
Két éve, s ez alatt a két év alatt a két személy, akiket olyan nagy örömmel
fedeztem fel a családi tablón – örökre elköltözött a békés másvilágra. Tavaly Angster
Józsefné (sz.Zádor Judit), most pedig Angster
József 95 évesen hagyta itt ezt a földi
világot.
Nem hiszem, hogy van, aki családjuk nevét ne ismerné kies
kis hazánkban (? – vagy legalábbis remélem…)
A gyáralapító Angster József 1853-ban asztalos segédlevelet
szerzett, majd 1867-ben, tízéves európai vándorút után telepedett le Pécsen,
hogy orgonaépítéssel foglalkozzon. Felkészült szakember volt, Párizsban még a
Notre-Dame orgonájának építésében is segédkezett. Itthon ez persze senkit nem
hatott meg. Eleinte, amíg nem kapott komolyabb megrendelést, kisebb
bútorasztalosi munkákkal, verkli- és harmóniumjavításokkal kereste a kenyerét.
Az első orgonát 1869-ben építette a pécsi izraelita hitközség megbízásából, a
zsinagógában. A „referenciamunka" olyan jól sikerült, hogy ekkortól
egymást követték a megrendelések. A cég fennállásának nyolcvan éve alatt
ezerháromszáz orgonát épített, illetve épített újjá a Kárpát-medencében…..
Az orgonagyár vezetését 1903-tól Angster Emil és Oszkár
vette át. A harmadik vezetőgeneráció, 1940-től az 1949-es államosításig Angster
József és unokatestvére, Angster Imre voltak, akiknek idejében megalapították
az Angster József és Fia Orgona- és Harmóniumgyár Rt. rákospalotai fióküzemét
és több technikai újítást vezettek be.
A családot a kommunista hatalomátvételkor meghurcolták,
tagjait koncepciós perbe fogták, a gyár értékes fémeit eladták, az
orgonakészítést megszüntették.
Az 1949-es államosításig az Angster mintegy 1300 orgonát és
3000 harmóniumot épített. Virágkorában, a 19. század fordulóján jóval több mint
száz munkást foglalkoztatott.
Az államosítást követően, 1949-től 1953-ig asztalosüzemként
működött a gyár. Nagyjából addig, míg föl nem élték a raktározott faanyagot. A
klerikális hangszerre, az orgonára többé „nem volt szükség". Helyette ekkortól
stílszerűen koporsót és úttörősípot
gyártottak itt.
A rendszerváltás után iskolát neveztek el Angster Józsefről,
és a gyár falán elhelyezték az emléktábláját. De a gyárépületek ma üresek,
elhanyagoltak, elhagyatottak, eszi őket az enyészet. Szerencse, hogy a
cégalapító már nem láthatja ezt. Ő virágzó üzemet adott át gyermekeinek, s
élete alkonyán, mint ismert és elismert közéleti személyiség, több
kitüntetésben is részesült.
Az Angster gyár hagyományait az 1992-ben alapított, Angster József erkölcsi támogatásával
létrejött Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft folytatta.
És most ő is elköltözött ősei közé….. Életpályája hullámzó
volt - és a XX-XXI. századi Magyarország történetének ismeretében ez nem is
csoda. A háború előtt egy híres hangszerkészítő dinasztia leendő
cégvezetőjeként élte mindennapjait. 1951-ben egy koncepciós pert követően
bebörtönözték. Fél évszázaddal később ismét ünnepelték: 2004-ben ő lett a tősgyökeres
pécsiek által alapított Tüke-díj első kitüntetettje.
Ez olvasható róla a baranyanet ki-kicsodában:
Angster
József Pécsett született,
1917. január 2. Végzettsége.: Gépészmérnök (vill. tagozat), Budapesti
Műszaki Egyetem. Felesége Zádor Judit. Négy gyermeke van.
Kb. 50 orgonát tervezett Budapestre és különböző városokba. Nevéhez fűződik az Angster József és Fia Orgona- és Harmóniumgyár Rt. rákospalotai fióküzemének létesítése, valamint több technikai, szervezési újítás. Unokatestvérével, Angster Imrével a gyár harmadik vezetőgenerációja voltak 1940-től 1949-ig, az államosításig. Huszonöt évig téglaipari főmérnökként dolgozott. Részvételével 1988-ban orgonaakusztikai kutatások indultak itthon, majd külföldön. Jelenlegi bázisukat Angster Judittal és férjével, Miklós Andrással (mindketten a fizikatudomány kandidátusai) Stuttgartban működtetik. Angster címmel könyvet írt a pécsi orgonagyár és a család történetéről. (Pannónia Könyvek, 1993) Orgonakutatási eredményeit társszerzőként ismertette külföldi szaklapokban, munkáját több előadás és szakcikk is jelzi.
Kb. 50 orgonát tervezett Budapestre és különböző városokba. Nevéhez fűződik az Angster József és Fia Orgona- és Harmóniumgyár Rt. rákospalotai fióküzemének létesítése, valamint több technikai, szervezési újítás. Unokatestvérével, Angster Imrével a gyár harmadik vezetőgenerációja voltak 1940-től 1949-ig, az államosításig. Huszonöt évig téglaipari főmérnökként dolgozott. Részvételével 1988-ban orgonaakusztikai kutatások indultak itthon, majd külföldön. Jelenlegi bázisukat Angster Judittal és férjével, Miklós Andrással (mindketten a fizikatudomány kandidátusai) Stuttgartban működtetik. Angster címmel könyvet írt a pécsi orgonagyár és a család történetéről. (Pannónia Könyvek, 1993) Orgonakutatási eredményeit társszerzőként ismertette külföldi szaklapokban, munkáját több előadás és szakcikk is jelzi.
Kitüntetései: Munka
Érdemrend, Pécs Millecentenáriumi Díja.
A MTESZ vezetőségi tagja volt.
Nyugodjék békében !
Egy régebbi video ( és esetleg ami mellett van- jobb.old.)
VálaszTörlésAz első TÜKE-díjas (2004 ?) - sajnálatos,hogy (bár próbálkoztam) nem találom a bama.hu-ban (képgalériákban) -
Video (remélem)
VálaszTörlés