Egy régi történettel (mi több, vallomással!) kezdem a mai
mesét.
Sok sok évvel ezelőtt történt. Volt egyszer hol nem volt,
volt egyszer valaki, aki sokat kóborolt erre-arra és egyszer véletlenül séta közben, az ürögi
réten (a vasúti sínek alatti mezőgazdasági földeken), ahol épp friss volt a
szántás és csiszolt köveket keresett, talált egy furcsa kis „izét”. Kb. így
nézett ki (ez csak egy fantázia-rajz, a netről leszedett edénnyel, amihez
hozzárajzoltam a „leletemet”), bemutatni SAJNOS nem tudom:
Találtam én vízmosta köveket, szedtem is belőlük egy
zacskóra valót. (Valami különös
vonzalmam van a csiszolt kavicsok iránt, kilószám van itthon belőlük…) Aztán
találtam egy fura alakzatot, amit felvettem ugyan, de mivel nem vízmosta kő
volt, jó messzire elhajítottam. Csak sok sok év múltával jutott ez az eset újra
eszembe, amikor valahol egy hasonló dolgot láttam, s arról kiderült, valami
nagyon-nagyon-nagyon régi edény darabja…Talán vízöntő edény füle, vagy nem
tudom….
Egy biztos, a Jakab hegy alatt van az ürögi rét, és a Jakab
hegy vöröses morzsolt anyagából (agyagából?) volt formázva, kb. 10 cm hosszú, 3
cm átmérőjű, 3 kis ujj-nyomocskával, ami
akár dísz, akár praktikus, csúszást megelőző részlete lehetett egy pl. vízöntő
edényke nyelének…Én legalábbis ezt gondolom róla.
Aztán kutatgattam utána, és (mint tanulatlan, abszolút hozzá
nem értő) „megállapítottam”, hogy valószínűleg egy több ezer éves edény
darabkáját hajítottam el akkor ott az örök feledésbe. Talán a neolitikum idején
itt a Dunántúl aljában letelepült primitív lakók keze formálta és fogta
utoljára azt, amit én olyan lezser módon, meggondolatlanul elhajítottam. Nem
sok dolog van az életemben, amit idővel megbántam, de ez azok közé tartozik.
Lehet, könnyen lehet persze, hogy csak az én fantáziám színezi ki ennyire
szépre a történetet, de azóta se tudom az agytekervényeimből kitörülni, hogy
aranynál értékesebb kincset dobtam el akkor magamtól….
Hogy a dolog még évtizedek múlva is foglalkoztat, arra az a
bizonyíték, hogy amikor olvastam a JPM legújabb kiállításának hírét, azonnal
tudtam, hogy ezt nekem meg kell nézni. A repülés, az életem színterének
megszemlélése a magasból, mindig is érdekelt. Amennyire félek a víztől, és azt
hiszem sose búvárkodnék, épp annyira el tudom képzelni, hogy ha ifjabb lennék,
régészeti légifotózással foglalkozzak. Több ilyen filmet láttam, és mindig nagy
élvezettel, kíváncsisággal szemléltem. Egyébként is, szeretem a dolgokat
„magasból” nézni – jobban át lehet látni mindent….
Így és ezért mentem el a Káptalan utca 4-be, megnézni a
légifotós régészettel foglalkozó kiállítást.
Nem mondanám, hogy túlzottan nagy érdeklődés volt/van a téma
iránt, de én végülis nagyon szeretek teljesen egyedül kiállításokat nézegetni,
ez okból ma is igen jól éreztem magam.
Az augusztus 31-ig látható tárlaton fotókkal, poszterekkel,
leírásokkal mutatják be azokat a régészetben használatos új módszereket,
amelyek nagy területű feltárások nélkül teszik lehetővé a lelőhelyek pontosabb,
olcsóbb és gyorsabb megismerését.
A Szemely, Villánykövesd, Zengővárkony, Majs, Borjád,
Vókány, Mohács területén történt
feltárásokról mutatnak itt be érdekes
anyagokat. Meglehetősen sok az olvasnivaló, szöveges leírás, de érdemes
elácsorogni előttük. Sok fotó is van, és igen sok, terepbejáráson, próbafeltáró
árkokban talált tárgy, köztük érmék, apró vasleletek, nyílhegyek, lövedékek,
valamint egy sírrekonstrukció is látható.
Itt egy részletes jó leírás http://archeologia.hu/regi-idok-uj-modszerek
Pécsiek, (és Pécsett járó nem pécsiek) ha van időtök,
menjetek el, akkor is érdekes, ha nincs az enyémhez hasonló
„emlék-élményetek”….A kiállítás augusztus 31-ig van nyitva,
keddtől vasárnapig 10-18-ig. Szünnap hétfő.
A fotók minőségéért szokás szerint elnézést kérek. A
„kép-montírozáshoz” az alábbi helyről vettem az edény fotóját: http://www.budapestcity.org/02-tortenet/02-oskor/02-neolitikum.htm
A borjádi hercegnő sírja és a sírban talált tárgyak:
Az alábbi fotókat a http://www.legiregeszet.hu oldalról vettem:
Nagyszerű légifotók vannak itt, választhatsz várost, amit látni szeretnél: http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=1
Szemely 2005
VálaszTörlésPersze, a beszámoló (nekem) így is bőséges,- viszont további képgaléria és szöveg a JPM (?) múzeumok honlapján is.
én még nagyon fiatal vagyok:), ezért gyakran repülök ilyen céllal a ismert és ismeretlen tájak fölé. És van egy huszad részem egy olyan szőlőben, ami alatt ott lapul a múlt..... :)
VálaszTörlésÉrtékes élménybeszámolót adtál nekem, köszönöm!
VálaszTörlés