„Bámulatra
méltó, hogy egy olyan egyszerű élőlény, mint a kagyló, olyan csodákra képes,
mint az igazgyöngy. Az emberek, ha irritálja őket valami, dühöngenek, morognak,
csapkodnak. A kagyló egészen mást tesz.
Ha idegen testecske kerül a belsejébe és irritálni kezdi, olyan anyagokat bocsát ki, ami csökkenti a kellemetlen súrlódást. Bevonja a sebesülést kiváltó testecskét, és csodák csodája, a kibocsátott anyag megszilárdul, és gyönyörűséges gyönggyé változik.
Azoknak a kagylóknak, melyeket idegen testecske nem irritál, nincs problémája. Nincs probléma - nincs igazgyöngy.
Ha idegen testecske kerül a belsejébe és irritálni kezdi, olyan anyagokat bocsát ki, ami csökkenti a kellemetlen súrlódást. Bevonja a sebesülést kiváltó testecskét, és csodák csodája, a kibocsátott anyag megszilárdul, és gyönyörűséges gyönggyé változik.
Azoknak a kagylóknak, melyeket idegen testecske nem irritál, nincs problémája. Nincs probléma - nincs igazgyöngy.
Nem tudom, miért is ez, a már régebben olvasott idézet jutott eszembe a dühöngésről. Tán mert sok minden irritál mostanság.
Csak egy
rövid sztori: (előrebocsátva, hogy belátom, figyelmetlen öregasszony vagyok –
ám valószínű nem egyedül e világon)
Szakadó esőben bevásárlás. Nagy kabát, sapka, sál, kesztyű, szemüveg a bolhányi kiírásokhoz, szatyor, retikül, esernyő, pénztárca, bevásárló kosár. Fizetek a pénztárnál, 2 kezemben a száz cucc, megyek az elcsomagoló pulthoz, lerakok mindent. A kosárból bepakolom a szatyorba a macskakajákat, elrendezem, fogom a kesztyűt, szatyrot, esernyőt, elteszem a szemüveget….és ott hagyom a pénztárcát….
Nem, nem egy városszéli szociális boltban, nem is a Pennyben/budaiTescoban, az Árkád-beli Rossmannban történt mindez…. Nanáhogypersze hiába mentem vissza…. Akinek van pénze az itt vásárolható nem olcsó dolgokra, annak még szüksége volt egy öreg pénztárcára is…. 500.- Ft volt benne….
Nincs bankkártyám, de volt könyvtári olvasójegyem, meg METRO kártyám. Kiderült, hogy a nagy áruház ingyen ad új kártyát, a könyvtárban „természetesen” 1000.- Ft-ért csinálnak másikat. (Csak tényleg zárójelben: egyre jobban utálom ezt a helyet….még a végén leszokom az olvasásról….)
Sajnos volt még benne egy kulcs is, ráadásul nem is az enyém – legszívesebben elsüllyednék a szégyentől, ennek az elvesztése bánt a legjobban, dacára, hogy a kulccsal senki semmit nem tud kezdeni, nekem mégis szörnyen kínos a dolog…
Hát keresem,
de sehol se lelek magamban gyöngyöket….
Talán túl nagy a szennyeződés, és egy élet is kevés, hogy elzárjuk, körbevegyük magunkban. Talán az embereknél fordítva történik, és így válhatnak a szerencsések maguk igazgyönggyé.
VálaszTörlésTudj örülni is !- hogy csak ezek vesztek el ! Járhattál volna rosszabbul is !
VálaszTörlésViszont nem véletlenül javasolják, hogy a pénztárcában a pénzen kívül ne nagyon legyen semmi sem.