Igen,
végre repült a „szúnyoggyérítő”… (már bocsánat, de engem elfogott a nevetés,
amikor ezt olvastam.) Nem, nem irtunk. Gyérítünk…
Ezer évig
irtottunk, pfuj…abba a rohadék másik rendszerben. Most már az se jó… Ne támadj
most rám azzal, hogy kell a szúnyog a madaraknak !! Persze, hogy kell. Nem erről van szó…Arról, hogy
bizonyos fogalmak NEM változnak és mégis másképp kezdjük nevezni őket. Mi több,
még el is hisszük, hogy ez más, mint az volt. Istenem, de hülye is az ember….No
de megérdemeljük. Mindenki, mindig azt kapja, amit megérdemel. Még ha ezt nem
is hiszi el.
Amikor a tájház múltházzá változik, stb. Nem értem, minek kell még szóhasználatban is kifordítani a világot?
VálaszTörlésNem szeretném az "okosat játszani!" Szokásom mondani : olvasni ! (sokat)
VálaszTörlésEnnél a témánál pl. azt, hogy pl. vannak a szúnyoglárvák is (!) és van szúnyog,amelyik nem csíp !- és ne soroljam.
(Ill. van még az a régebbi cikk: a "Siránkozás öröme" - vagy mi volt a címe.) Na, de én senkit nem akarnék megbántani ezzel a gondolatommal sem !
@x: "...az a meglepő igazság, hogy a gondok és az öröm nem zárják ki egymást!..."
VálaszTörlésA blogom pedig arra (is) kell/jó/való - hogy legalább valami módon (=ha már meghallgatás által nem) kijöhessen belőlem a sok gondolat, ami mint a szúnyogok,ott donganak a fejemben.