2013. október 22., kedd

Idézetek

Vannak nehéz éjszakák/hajnalok, amikor még az agy-gyengítő tévé sem segít. Már máskor is megtörtént, hogy ilyen esetben valamilyen könyvet vettem kézbe, most épp a Dalai Láma: „Nyitott szívvel” címűt. Igazán nem szokásom aláhúzogatni bármit is a könyvekben, miképp nem szoktam a lap-sarkakat se behajtani ott, ahol abbahagytam az olvasást, de bevallom ez az egyetlen könyvem rendesen meg van „ceruzázva”….
Pl. ez a 2 sor is: „…ha mentális beállítottságunk negatív, ha félelem, gyanú, kétségbeesettség vagy önutálat lesz rajtunk úrrá, akkor még a legjobb barátok társaságában, kellemes környezetben sem lehetünk boldogok.”

Átlapoztam, aztán letettem és valahogy mégiscsak elaludtam – de valami olyan őrületes dolgot álmodtam, hogy rossz rágondolni is. S mivel reggelre sem lett „rózsás” a hangulatom, a gép előtt sem értek igazán lelkesítő, pozitív hatások, elkezdtem szörfölni az éjszakai olvasáshoz kapcsolódóan. És tudom, hogy százezer helyen olvashatók ezek az idézetek, de most akkor én is összeválogattam ide párat, legyen meg a százezeregyedik helyen is.

*Ha az ember egyszerűen él, akkor elégedettnek kell lennie. Az egyszerűség rendkívül fontos a boldogsághoz. Létfontosságú, hogy teljesüljön néhány vágyunk, és hogy elégedettek legyünk azzal, amink van. Legyen éppen elég élelmünk, legyen ruhánk, legyen tető a fejünk fölött, amely megvéd az elemektől. Végül igen nagy boldogság származik abból is, hogy az egyszerűségből adódóan elkerüljük a szellemi konfúziót (zavart) és elmélyülhetünk segítőkészségünk kiművelésében.

*Ne keseredjünk el, ha szavunk bárkinél is süket fülekre talál. Különös dolog a lélek, és az emberi lélek csendje. Sokszor esztendők is eltelhetnek, míg (…) az elvetett mag megfogan benne.

*Próbáljuk meggyőzni magunkat arról, hogy az élet önmagában is óriási érték, s nem szabad elvesztegetnünk egyetlen pillanatát sem.
Nem a lényegre figyelni, hanem pazarolni az élet kincseit, majdnem olyan, mint mérget bevenni, miközben tisztában vagyunk a hatásával.
Nem helyénvaló, hogy az emberek komolyan elkeserednek, amikor valami anyagi veszteség éri őket, de a legcsekélyebb szomorúságot sem érzik, amikor életük valódi értékei vesznek el…

*Ne felejtsd el, hogy nem megkapni azt, amit kívánsz, néha csodálatos szerencse.

*A türelem fejlesztéséhez kell valaki, aki szándékosan idegesít bennünket. Az ilyen ember ad jó lehetőséget a türelem valódi gyakorlására. Úgy teszi próbára belső erőnket, szilárdságunkat, ahogy még a guruk se tudják. A türelem gyakorlása megvéd bennünket a sértések fájdalmától.

*A depresszió fő oka nem az anyagi nélkülözés. A depressziót a szeretetteljes emberi kapcsolatok hiánya okozza.

Most pedig sürgősen felöltözöm és elmegyek ki valahová, bár most éppen nem süt a nap – de kint talán elterelődnek a gondolataim ebből az állapotból….
                                                   ******************
Délutánra: Elterelődtek :- )  

Segítsen az ember egy 80 évesnek, kerüljön az ember egy picurka másfél éves közelébe  és az nem lehet, hogy továbbra is eszi magát hülyeségeken… Ráadásul szedtem egy zsebnyi csodaszép gesztenyét…



3 megjegyzés:

  1. Kár, hogy nem számoztad be őket, mert jelöltem volna, ami igencsak szíven ütött. Ha az ember ilyen hangulatban van(tapasztalat) jó kimozdulni, erdőben sétálni, nekem néha csupán csak a fizikai munka is segít.

    VálaszTörlés
  2. Lehet, nem is egészen a témához tartozik. Olvastam,hogy az Egyetemi levéltárban (?) Pécs - kutakodás közben miket találtak,- középiskolai oktatással kapcsolatban. Ott említették Émile Coue-t (1857-1926)én meg vele kapcsolatosan találtam ezt
    A Coue-módszer
    Más : lehet,hogy 1-2 hétig még rosszabb idők jönnek, mert vasárnap óraállítás...

    VálaszTörlés
  3. Ez a könyv nekem is megvan, szeretem néha lapozgatni, de van egy kicsike is, A boldogság esszenciája, avagy útmutató az élethez. Jó kis bölcsességek vannak benne!
    Szép napod lehetett, kivéve az esernyőt... a táskádból! :)))

    VálaszTörlés