Még sosem
éreztem ilyent. Nem vagyok képes a már félig halott paradicsomfámat tövestül
kitépni és a kukazsákba gyömöszölni, pedig ma lesz zöld-hulladék szállítás. Miután még egy jó tányérnyi
paradicsomocskát leszedtem róla, vittem a hónom alá csapva a nagy kukazsákot és
akkor (komolyan mondom) megszólított a paradicsom, hogy
- „Ne még!”
Nem
tudom, mire vár, nem tudom, mit hisz, remél….
Az
szerintem fizikai képtelenség, hogy átvészelje a fagyokat, havakat – de talán
úgy érzi, még nincs itt az ideje. Meg azért csak csak más meghalni egy gyilkos metszőolló
által, és „elszenderedni” egy fagyos éjszakán…
Így hát a
paradicsomfa marad…
Ki tudja, nem kérek-e én is egyszer majd valami hasonlót.
És ki tudja, hátha akkor nekem is megkegyelmez valaki.....
Hihetetlen,hogy még mindig virágzik.Talán ezért nehéz megválni tőle.Ha gyűjtöttél a magjából,akkor jövöre újra lesz egy szép paradicsomfád,vagy akár több,és így sose pusztul el igazán.
VálaszTörlésSajnos,vagy 2 napja ?- csak olvasok... nem írok... mert valahogy nincs időm sem - meg kedvem a bejelentkezéshez. (Mivel vagy 2-3 más személy is használja a gépet.)
VálaszTörlésHát - türelem. ( mondom magamnak)
Magot is gyűjtöttem, s most egy érdekességgel próbálkozom: bujtással. Ilyent még nem hallottam- fogalmam nincs az én primitív körülményeim között megmarad-e belőlük akár csak egy is ???
VálaszTörlésmilyen szép gondolat.
VálaszTörlésÜdv a fedélzeten és köszönöm baritas !
VálaszTörlésNeked meg csodaszép fotóid vannak ! :-)
Kevés időmből, majd próbálok én is erre járni, úgy vettem észre érdemes, tartalmas :)
VálaszTörlésKöszönöm a köszöntést!
Viszont is igaz :)
Rita