„Az 1367.
szeptember 1-én, Pécsett alapított egyetem rövid, mindössze néhány évtizedes
működése nem bővelkedik forrásokban. Létrehozása szervesen illeszkedik a
közép-kelet-európai egyetemalapítások sorába. A IV. Károly német-római császár
által életre hívott prágai egyetemet (1348) követő alapítási hullám idején
szinte azonos időben jött létre a krakkói (1364), a bécsi (1365), végül pedig a
pécsi studium generale.
Az intézmény létrejöttében Koppenbachi Vilmos pécsi püspök szerepe kulcsfontosságú volt, amely az intézmény székhelyének kiválasztásában is egyértelműen megmutatkozott. A pfalzi származású klerikus 1358-tól állt I. Lajos király szolgálatában: az uralkodó diplomatája, tanácsosa, titkos kancellárja és kápolnaispánja. Egyházi pályafutása során bergzaberni plébános, csázmai, majd egri prépost, végül pedig pécsi püspök volt….
…A pécsi studium generale a padovai egyetem felépítését vette át. Élén a mindenkori püspök állt kancellárként. Az ő kezében összpontosult a tulajdonképpeni hatalom, így ő gyakorolt joghatóságot a diákok és a professzorok felett, s ugyancsak ő kormányozta az intézményt. A sikeres vizsgát követően a kancellár adományozta az akadémiai fokozatokat a jelölteknek.
….az erősen Vilmos püspök személyéhez kötődő pécsi studium generale az alapító halálát követően hanyatlásnak indult. Legtekintélyesebb professzora, Galvano di Bologna elhagyta Pécset, 1374-től már ismét Itáliában tanított. Alsáni Bálint püspök még betöltötte a kancellári hivatalt, azonban vélhetőleg püspöksége idején szűnt meg az intézmény működése, az 1390-es években. Biztosan nem működött már universitas Pécsett az óbudai egyetem alapítása (1395) idején.” (Idézet innen: http://www.pecsorokseg.hu/kozepkoriegyetem_historia )
Az intézmény létrejöttében Koppenbachi Vilmos pécsi püspök szerepe kulcsfontosságú volt, amely az intézmény székhelyének kiválasztásában is egyértelműen megmutatkozott. A pfalzi származású klerikus 1358-tól állt I. Lajos király szolgálatában: az uralkodó diplomatája, tanácsosa, titkos kancellárja és kápolnaispánja. Egyházi pályafutása során bergzaberni plébános, csázmai, majd egri prépost, végül pedig pécsi püspök volt….
…A pécsi studium generale a padovai egyetem felépítését vette át. Élén a mindenkori püspök állt kancellárként. Az ő kezében összpontosult a tulajdonképpeni hatalom, így ő gyakorolt joghatóságot a diákok és a professzorok felett, s ugyancsak ő kormányozta az intézményt. A sikeres vizsgát követően a kancellár adományozta az akadémiai fokozatokat a jelölteknek.
….az erősen Vilmos püspök személyéhez kötődő pécsi studium generale az alapító halálát követően hanyatlásnak indult. Legtekintélyesebb professzora, Galvano di Bologna elhagyta Pécset, 1374-től már ismét Itáliában tanított. Alsáni Bálint püspök még betöltötte a kancellári hivatalt, azonban vélhetőleg püspöksége idején szűnt meg az intézmény működése, az 1390-es években. Biztosan nem működött már universitas Pécsett az óbudai egyetem alapítása (1395) idején.” (Idézet innen: http://www.pecsorokseg.hu/kozepkoriegyetem_historia )
Szombat
délután arrafelé volt dolgom, benéztem. Igaz, az épületbe nem jutottam be, mert
ahhoz el kellett volna menni a Cella Septichorához, ill. azt hiszem csak adott
időben indulnak csoportok, ez meg már 5 után volt. Ám azért
körbejártam/fényképeztem, amit lehetett. Szépen rendbehozták. 650 év nagy idő,
valójában örülni lehet, hogy egyáltalán ennyi megmutatható belőle…
Az
ásatások az Aranyos Mária-kápolnával együtt feltártak egy épületet is a várfal
és a Székesegyház között, amely a 11-14. század között a pécsi püspökök
palotája volt.
Az egyetem kívülről |
Berényi kút: http://varoslako.pecs.hu/cikk/0829/175146/20080716_pecs_kut_2.htm |
Az alábbi ↓ lépcsőkről bekukucskálva ez a ↑ bejárati rész látható... |
(Az egyetem-belső képei innen: http://www.kozepkoriegyetem.hu/kozepkoriegyetem_galeria ) |
Az
Aranyos Mária kápolnáról az alábbiakat tudtam meg:
"A
területen már a 13.században épület állt, melynek vörösmárvány és márga
lapokkal burkolt padlóját a kápolnafalak alatt most a régészeti feltárás során megtaláltak.
Ez a régi
kis kápolna a 14. század közepéig állt,
amikor a nyugati előcsarnoka kivételével az egészet elbontották, hogy Poroszlói
Neszmélyi Miklós püspök utasítására felépítsék az Aranyos Mária kápolnát, amely
neki és az utána következő – és a pécsi középkori egyetemet megalapító –
Bergzaberni Vilmosnak is temetkezési helye lett.
Hogy az
Aranyos Mária kápolna mikor, milyen körülmények között pusztult el, nem tudjuk.
A törökök végleg 1543-ban foglalták el a várost és 1686-ig maradtak. Pécs kereskedővárosként
többnyire békében élt a környékét feldúló csetepaték ellenére is. Maga a
püspökvár is meglehetős épségben vészelte át a hódoltság idejét. A 16. század
közepén – a török hódítás előtt – Oláh Miklós még elragadtatással írt a kápolna
szépségéről a Hungaria című művében. Az épület sorsát talán egy tűzvész
pecsételte meg, de ludasak lehetnek akár Zrínyi Miklós horvát bán katonái is,
akik egy 1664-es visszafoglalási kísérlet során felrobbantottak a püspökvár
falának egy szakaszát (a kápolnától keletre álló, korábban a középkori
egyetemként azonosított épület ebben a detonációban sérült meg végzetesen).
Akárhogy is történt, az Aranyos Mária kápolnát a 17. században lebontották, az
1687-es felmérési rajzon már nem látni a maradványait."
Még egy
érdekesség:
Eléggé
felbosszantottam magam, amikor megláttam, milyen „embertelen” módon ültették ki
a kápolna mellett a kis fákat. (lásd kép). Még itthon is morgolódtam, hogy ezek
a fügék biztos meg fognak halni és nem
értem, miért így csinálták, hogy „körbeaszfaltozták”…
Egészen
véletlenül az alábbi ismertetőre bukkantam itt http://www.mixtura.hu/Kerti-es-kozlekedo-utak :
„A Stabilizer a beton és az aszfalt
természetes alternatívája, természetes burkolat, mely teljes mértékben megőrzi
a kezelt anyag természetes karakterét és színét. A Stabilizer növényi eredetű
por. Nem mérgező, színtelen és szagtalan….belőle olyan vízáteresztő burkolat készíthető,
amely üregeiben a csapadékmennyiség bizonyos részét visszatartja, és a
kipárolgás által a környezetének leadja… Kiváló tulajdonságai miatt ugyancsak
alkalmas lejtős és eróziónak kitett területek füvesítésére, valamint fatörzs
körüli területek stabilizálására, faverem kialakítására. A Stabilizerrel
előállított talajburkolat nem igényel gondozást, mint egy hagyományos
kavicsburkolat. Amennyiben túlzott használat miatt sérülések keletkeznek, a
Stabilizer felület kifejezetten egyszerűen javítható. Elegendő az anyagot
felvinni, a sérült helyet benedvesíteni, és a felületet újratömöríteni. Néhány
nap múlva a javított terület már nem felismerhető.”
Nos ennek
igazán örültem…és el is csodálkoztam, hogy mi mindent ki nem találtak már….
A
székesegyház egyébként esküvő miatt zárva volt. Nem akartam az előtérbe
tolakodni, csak oldalról, lopva készítettem a rendőrök kollégájának esküvőjéről
pár képet:
Még két
kép a sétatérről:
(Olvasva -) - más program miatt nincs ennél több időm.
VálaszTörlésA körbeültetett növényekhez esetleg ezt itt Kapnak-e vizet a Kossuth téri fák Annak idején másoknak sem tetszett,ill.dicséretes,hogy "utánajártál" és nem idegesítetted fel magad.
VálaszTörlésSajnos a Pécsi Szemle anyagai a neten nem olvashatók, igaz,jó régen (1998.ősz-tél és 1999.tavasz) vannak tanulmányok,- főleg a(z) 1999-es eléggé részletes. Boda Miklós :Pécs középkori egyeteme a kutatások tükrében. ( Ha úgy gondolod,kölcsönadhatom.)
Lakatfalhoz (új): hát... volt róla "szavazás" és állítólag azt választották a szavazók. (pecsma.hu)