Séta a középkori egyetem környékén

„Az 1367. szeptember 1-én, Pécsett alapított egyetem rövid, mindössze néhány évtizedes működése nem bővelkedik forrásokban. Létrehozása szervesen illeszkedik a közép-kelet-európai egyetemalapítások sorába. A IV. Károly német-római császár által életre hívott prágai egyetemet (1348) követő alapítási hullám idején szinte azonos időben jött létre a krakkói (1364), a bécsi (1365), végül pedig a pécsi studium generale.
Az intézmény létrejöttében Koppenbachi Vilmos pécsi püspök szerepe kulcsfontosságú volt, amely az intézmény székhelyének kiválasztásában is egyértelműen megmutatkozott. A pfalzi származású klerikus 1358-tól állt I. Lajos király szolgálatában: az uralkodó diplomatája, tanácsosa, titkos kancellárja és kápolnaispánja. Egyházi pályafutása során bergzaberni plébános, csázmai, majd egri prépost, végül pedig pécsi püspök  volt….
…A pécsi studium generale a padovai egyetem felépítését vette át. Élén a mindenkori püspök állt kancellárként. Az ő kezében összpontosult a tulajdonképpeni hatalom, így ő gyakorolt joghatóságot a diákok és a professzorok felett, s ugyancsak ő kormányozta az intézményt. A sikeres vizsgát követően a kancellár adományozta az akadémiai fokozatokat a jelölteknek.
….az erősen Vilmos püspök személyéhez kötődő pécsi studium generale az alapító halálát követően hanyatlásnak indult. Legtekintélyesebb professzora, Galvano di Bologna elhagyta Pécset, 1374-től már ismét Itáliában tanított. Alsáni Bálint püspök még betöltötte a kancellári hivatalt, azonban vélhetőleg püspöksége idején szűnt meg az intézmény működése, az 1390-es években. Biztosan nem működött már universitas Pécsett az óbudai egyetem alapítása (1395) idején.” (Idézet innen: http://www.pecsorokseg.hu/kozepkoriegyetem_historia )

Szombat délután arrafelé volt dolgom, benéztem. Igaz, az épületbe nem jutottam be, mert ahhoz el kellett volna menni a Cella Septichorához, ill. azt hiszem csak adott időben indulnak csoportok, ez meg már 5 után volt. Ám azért körbejártam/fényképeztem, amit lehetett. Szépen rendbehozták. 650 év nagy idő, valójában örülni lehet, hogy egyáltalán ennyi megmutatható belőle…

Az ásatások az Aranyos Mária-kápolnával együtt feltártak egy épületet is a várfal és a Székesegyház között, amely a 11-14. század között a pécsi püspökök palotája volt. 

Az egyetem kívülről

Berényi kút: http://varoslako.pecs.hu/cikk/0829/175146/20080716_pecs_kut_2.htm

Az alábbi ↓ lépcsőkről bekukucskálva ez a ↑ bejárati rész látható...

    

(Az egyetem-belső képei innen: http://www.kozepkoriegyetem.hu/kozepkoriegyetem_galeria )

 

 

  

Az Aranyos Mária kápolnáról az alábbiakat tudtam meg:

"A területen már a 13.században épület állt, melynek vörösmárvány és márga lapokkal burkolt padlóját a kápolnafalak alatt most a régészeti feltárás során megtaláltak.

Ez a régi kis  kápolna a 14. század közepéig állt, amikor a nyugati előcsarnoka kivételével az egészet elbontották, hogy Poroszlói Neszmélyi Miklós püspök utasítására felépítsék az Aranyos Mária kápolnát, amely neki és az utána következő – és a pécsi középkori egyetemet megalapító – Bergzaberni Vilmosnak is temetkezési helye lett.

Hogy az Aranyos Mária kápolna mikor, milyen körülmények között pusztult el, nem tudjuk. A törökök végleg 1543-ban foglalták el a várost és 1686-ig maradtak. Pécs kereskedővárosként többnyire békében élt a környékét feldúló csetepaték ellenére is. Maga a püspökvár is meglehetős épségben vészelte át a hódoltság idejét. A 16. század közepén – a török hódítás előtt – Oláh Miklós még elragadtatással írt a kápolna szépségéről a Hungaria című művében. Az épület sorsát talán egy tűzvész pecsételte meg, de ludasak lehetnek akár Zrínyi Miklós horvát bán katonái is, akik egy 1664-es visszafoglalási kísérlet során felrobbantottak a püspökvár falának egy szakaszát (a kápolnától keletre álló, korábban a középkori egyetemként azonosított épület ebben a detonációban sérült meg végzetesen). Akárhogy is történt, az Aranyos Mária kápolnát a 17. században lebontották, az 1687-es felmérési rajzon már nem látni a maradványait."

(Adatok innen: http://archeologia.hu/korabban-is-kapolna-allt-az-aranyos-maria-helyen )

 

(Kép innen: http://www.muemlekem.hu/kozkincs/public/20140312.jpg)

   

Még egy érdekesség:

Eléggé felbosszantottam magam, amikor megláttam, milyen „embertelen” módon ültették ki a kápolna mellett a kis fákat. (lásd kép). Még itthon is morgolódtam, hogy ezek a fügék  biztos meg fognak halni és nem értem, miért így csinálták, hogy „körbeaszfaltozták”…

Egészen véletlenül az alábbi ismertetőre bukkantam itt http://www.mixtura.hu/Kerti-es-kozlekedo-utak  :

„A Stabilizer a beton és az aszfalt természetes alternatívája, természetes burkolat, mely teljes mértékben megőrzi a kezelt anyag természetes karakterét és színét. A Stabilizer növényi eredetű por. Nem mérgező, színtelen és szagtalan….belőle olyan vízáteresztő burkolat készíthető, amely üregeiben a csapadékmennyiség bizonyos részét visszatartja, és a kipárolgás által a környezetének leadja… Kiváló tulajdonságai miatt ugyancsak alkalmas lejtős és eróziónak kitett területek füvesítésére, valamint fatörzs körüli területek stabilizálására, faverem kialakítására. A Stabilizerrel előállított talajburkolat nem igényel gondozást, mint egy hagyományos kavicsburkolat. Amennyiben túlzott használat miatt sérülések keletkeznek, a Stabilizer felület kifejezetten egyszerűen javítható. Elegendő az anyagot felvinni, a sérült helyet benedvesíteni, és a felületet újratömöríteni. Néhány nap múlva a javított terület már nem felismerhető.”

Nos ennek igazán örültem…és el is csodálkoztam, hogy mi mindent ki nem találtak már….

 

A székesegyház egyébként esküvő miatt zárva volt. Nem akartam az előtérbe tolakodni, csak oldalról, lopva készítettem a rendőrök kollégájának esküvőjéről pár képet:

 

Még két kép a sétatérről:

Az új lakat-fal. Nekem nem tetszik....

A KIOSZK ötletes, mutatós "vízfüggönye"