Rajta vagyunk a listán....A tűzveszély előrejelzése az augusztus 11-17-re extrém és nagyon extrém FWI anomáliákat mutat Európában. (Full Wave Inversion 'teljes hullámú inverzió)
A legnagyobb kockázat:
ÚJ Ibériai-félsziget
Franciaország
Görögország
Bulgária
Románia
Szlovénia
Ausztria
Magyarország
Szintén magasan Svédországban, Norvégiában, Finnországban.
Ha valaki azt mondja nekem, hogy "nyár van, természetes, hogy meleg is van" - hát annak az üzenem, hogy nála nincs valami rendben. Mert hogy ez nem normális európai időjárás, azt nem csak én mondom...Aggódom az erdőkért...9
Nem tudom bemásolni az időkép előrejelzését...Jól "levédték"...vajon miért ??? Mindegy. Akkor is átkozott meleg lesz a héten...Napokon át 35-37 fok...Ne mondja már nekem senki, hogy ez "normális"....
(Él még bennem az öreg "vízügyes"...) Ezt ma nem KELL elolvasni. De bemásolom ide, hogy pár év múlva is lehessen látni - ha eltűnne a netről az eredeti cikk....Én szóltam...
Nem a mezőgazdaság lesz a legnagyobb vesztese annak, hogy fogy a víz.
2025. augusztus 9.
Traktor az aszálytól sújtott szántóföldön Csongrád közelében 2024. szeptember 4-én – Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Heilmann IstvánMolnár BoglárkaHeilmann István és Molnár Boglárka a Cambridge Econometrics budapesti irodájának elemzője. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.
A
gazdaságot hajtó fő erőforrások között ritkán gondolunk a vízre, pedig
egyre inkább kellene. A vízzel kapcsolatos, klímaváltozás okozta extrém
időjárási események 2050-ig 5,6 billió
dollárral csökkentik a globális GDP-t, és szinte minden esetben
általános áremelkedést okoznak. Mivel ezek a hatások már most is jelen
vannak, és aszály, vihar, árvíz, vagy más formában a mai életünkre is
kihatnak, a megelőzésre már csak részben van esélyünk. Az alkalmazkodás
és a tervezés során azonban sokat tehetünk azért, hogy kevésbé legyen
fájdalmas a jövőnk.
Ha víz van, minden van
Hétköznapi
életünk és a legtöbb emberi tevékenység során ritkán számolunk a
vízzel, mint szükséges és szűkös erőforrással, sokkal inkább adottságnak
vesszük. Ahogy azonban az emberi test hetven százalékát is víz alkotja,
ugyanennyire meghatározó a víz mindenhez, amit akár egyénekként
teszünk, akár mint vállalatok, közösségek vagy kormányok.
Itthon a
víz kérdése hagyományosan leginkább a mezőgazdasági termelés kapcsán
merült fel évtizedekig: aszály, belvíz, vagy a sok, kevés vagy éppen
rosszkor jött csapadék. Bármelyik is volt a hír, fogyasztóként rögtön
tudtuk, hogy drágább gabona-, zöldség- és gyümölcsárakat jelent majd az
adott évre.
A
víz szélesebb jelentősége csak az elmúlt néhány évben vált láthatóvá:
amikor először kiszámolták, hogy mennyi víz kell majd a leendő
akkumulátorgyárak üzemeltetéséhez, amikor először kellett visszafogni a
Paksi Atomerőmű termelését, mert túl kevés vagy túl meleg volt a Duna
vize a blokkok hűtéséhez, és amikor először jelentkezett vízhiány a
Budapest környéki agglomeráció több településén.
Ezek a példák jól
láthatóvá teszik a vízzel kapcsolatos problémák széleskörű hatását. Nem
csupán a mezőgazdaság, hanem az energiatermelés, az ipar, az
élelmiszergyártás, de akár a szolgáltatóipar is megérzi a hatásokat.
Az
energiatermelést elsősorban az aszály, a folyók alacsony vízállása és a
víztározók vízszintjeinek apadása érinti a legjobban. Számos ország
villamosenergia-termelése vízerőművekre épül, amelyek teljesítménye az
alacsony vízállások miatt csökkenhet vagy korlátozottá válhat. 2022-ben
Albániában országos energiaválságot okozott
a vízhiány, az ország villamosenergia-termelésének 99 százalékát adó
három állami és több mint kétszáz magánkézben lévő vízerőmű csökkentett kapacitással tudott csak termelni, és a szokásosnál több áramot kellett importálni.
Itthon a Paksi Atomerőmű kapcsán láthattuk már,
mekkora problémát okoz, amikor a nagy meleg alacsony vízszinttel
párosul. A legtöbb esetben ez a kettős hatás okozza a legsúlyosabb
gondot: minél melegebb van, annál nagyobb az országos energiaigény az
épületek hűtésére és annál magasabb a hűtővízként használt folyók vagy
víztározók hőmérséklete, és minél kisebb a vízállás, annál kevesebb víz
áll rendelkezésre a hűtéshez és a kevesebb víz a mederben még gyorsabban
melegszik.
A Duna esetében az atomerőmű hűtővíz-csatorna
kifolyójától 500 méterre már nem haladhatja meg a folyó vizének
hőmérséklete a 30 Celsius fokot. Ezt a szabályt extrém esetekben – ahogy
az 2022. július 30-án is történt
– már csak az erőmű termelésének visszafogásával lehet betartani,
jellemzően pont olyan esetekben, amikor a nagy meleg miatt az áramra is
szükség lenne. A probléma nem csak nálunk jelentkezik, idén például
Franciaországban és Svájcban is több reaktor kapacitását csökkentették, vagy állítottak le teljesen a helyi ökoszisztéma védelme érdekében.
Az energiatermelés kapcsán fontos kiemelni, és a Cambridge Econometrics korábbi cikkeiben
is többször említettük már, hogy összességében növekszik az emberiség
villamosenergia-igénye, elsősorban a globális gazdasági növekedés és új,
energiaigényes iparágak megjelenése miatt (mint adatközpontok,
kriptobányászat, akkumulátorgyártás), illetve részben a zöld átálláshoz
kapcsolódó elektrifikáció kapcsán (például hőszivattyúk, elektromos
autók). Ennek egy különösen érdekes szegmense az adat- és
szerverközpontok rohamos és globális terjedése, amelyek működtetéséhez
és hűtéséhez rengeteg energiára és vízre van szükség: az adatközpontok
globális energiaigénye várhatóan két és félszerése emelkedhet 2023 és 2030 között – és ebben jelentős szerepet játszik a mesterséges intelligencia (MI) modellek betanítása és alkalmazása.
A
víz- és atomerőművek mellett a fosszilis fűtőanyagokat használó
erőművek is jellemzően nagy mennyiségű vizet használnak hűtés céljából.
Emellett számos ipari folyamat rendkívül vízigényes, legyen szó
alapanyagként való felhasználásról, hűtésről vagy tisztításról. Érdemes
megemlíteni egy viszonylag új energiakitermelési eljárást is: a
Magyarországon is alkalmazott repesztéses gázkitermelés szintén jelentős vízfelhasználással jár.
Az
elektrifikáció hatására egyre nagyobb kereslet mutatkozik az elektromos
járművek iránt, amelyek működéséhez elengedhetetlenek az akkumulátorok.
Az akkumulátorgyártás világszerte hatalmas vízmennyiséget igényel.
Itthon a már megépült és épülő akkumulátorgyárak vízigénye egy félmilliós város fogyasztásával vetekszik majd.
Észre
sem vesszük, de szinte minden meglévő és új technológia is adottságnak
veszi, hogy rendelkezésre áll a szükséges mennyiségű víz. Azt, hogy ez
mekkora globális tévedés, a pangó Duna-meder mellett számtalan egyéb jel
is jól mutatja: például Kaliforniában a víztározók
sokszor évekig nem érik el az ideális feltöltési szinteket, ez pedig
már nem csak az energiatermelést és az ipart, hanem a lakosság
vízellátását is veszélyezteti.
Vihar, árvíz, aszály
Ne
ragadjunk le azonban a vízhiánynál, hiszen a vízzel kapcsolatos
problémák ennél sokrétűbbek. Az aszály és a szárazság mellett a
klímaváltozás miatt egyre gyakoribbá válnak a viharok és az árvizek, és
ezek hatása globálisan még nagyobb is a vízhiánynál.
Az Aquanomics kutatása
szerint – amely részben a Cambridge Econometrics számítási modelljével
készült – a viharok 49, az árvizek 36, a szárazság/aszály pedig 15
százalékos mértékben okozzák a 2050-ig 5,6 billió dollárra becsült
GDP-veszteséget, amit a cikk elején említettünk – és a veszteség csak az
extrém időjárási események hatásait becsli. A kutatás szerint a
következő évtizedekben a legnagyobb gazdasági hatást kiváltó vízzel
kapcsolatos változások a következők lesznek:
A nagy mennyiségű, hirtelen lehulló csapadék növeli a vihar- és árvízkockázatot.
A
hosszabb, forróbb aszályos időszakok és az erdőtüzek több kárt okoznak a
mezőgazdaságban, az épületekben, az infrastruktúrában és az
élőhelyekben.
A földalatti víztartó rétegekben a vízszintek világszerte csökkennek.
Továbbra is nagy erdő- és vizes élőhely-területeket irtanak és csapolnak le a mezőgazdasági és ipari termelés érdekében.
A folyókat vízerőmű-, öntözési és vízellátási célokra alakítják át.
Míg
a kutatás az emberi és társadalmi hatásokat is részletezi, gazdasági
szempontból érdemes kiemelni az egyes ágazatok érintettségét vizsgáló
megállapításait. E szerint a leginkább érintett gazdasági ágazatok a
termelés és disztribúció, a fogyasztói termékek és kereskedelem,
valamint a banki és biztosítási szektor lesznek, és csak ezeket követi a
mezőgazdaság és az energiatermelés.
Ismét
elmondhatjuk tehát, hogy a legnagyobb hatások a kevésbé látható
területeken jelentkeznek. És itt érdemes kiemelni, hogy a pénzügyi
szektor (bankok, biztosítók) szerepel a harmadik helyen. Ez azt mutatja,
hogy a vízzel kapcsolatos változások jelentős része természeti
katasztrófák formájában jelentkezik majd (viharok, árvizek, stb.). Ezek
óriási terhet rónak az emberekre, a társadalomra és az
ellátórendszerekre, de legtöbbször a biztosítótársaságoknál és a
bankoknál válnak számszerűsíthető veszteséggé a kárkifizetések, a
kereskedelmi folyamatok fennakadása, az infrastruktúra-hálózatok zavara
és a termelőeszközök át- vagy leértékelődése miatt. A pénzügyi szektor
pedig erős fokmérője a gazdasági zavarok mértékének.
Felkészül: infláció
Gazdasági
értelemben a vízzel kapcsolatban várható globális események legnagyobb
és legkézzelfoghatóbb hatása az általános árszintek növekedése lesz a
következő évtizedekben, amely globálisan alacsonyabb mértékű termelést
és a jóléti szintek általános csökkenését hozhatja el.
Ennek fő
oka, hogy a klímaváltozás vízgazdálkodást is egyre inkább érintő hatásai
és az egyre gyakoribbakká váló természeti katasztrófák növelik a
működési költségeket (például időszakosan le kell állítani a termelést
vagy többet kell öntözni) és újabb beruházásokra késztetik minden
érintett szektor szereplőjét (például a vízigény csökkentése érdekében,
vagy alternatív vízforrások kiépítéséhez).
A víz
pótlása, illetve a vízigény kielégítése egyre magasabb termelési
költségeket eredményeznek, amely a fogyasztói árakat is növeli.
Például
az iparban, az élelmiszer-előállításban és az energiatermelésben olyan
új technológiákra kell átállni, amelyek alacsonyabb vízhasználat mellett
is lehetővé teszik a termelést.
Ezek a beruházási költségek szintén beépülnek majd az előállított termékek árába, tovább növelve az árszinteket.
Ez
rövid távon keresletcsökkenéshez vezet, hosszabb távon pedig a
vízhatékonysági beruházások eredményétől függ, hogy a korábbi termelési
értékek tarthatók-e, vagy a kialakuló új piaci egyensúly alacsonyabb
termelési értékek és magasabb árak mellett fog létrejönni.
Mindezeket
összevetve kijelenthetjük, hogy a jelenleg leginkább alulértékelt
természeti erőforrás a víz (a tiszta édesvíz), a valós értékét és piaci
árát azonban majd a most következő évtizedekben fogjuk megfizetni.
...kevés sikerrel....mert sajnos mindössze két kisebb, rövid pályán lefutót láttam a Perseidákból, pedig hétfőn éjfélig lestem... Igaz, közben nem győztem betelni annak a csodálatával, amit lehetett látni, százszor írtam róluk, a Nagy Nyári Háromszögről, a Göncölről, az én életem fix pontjáról a Sarkcsillagról, vagy a Cassiopeia W-jéről...vagy megszámlálhatatlan sok nemtudommikről, amik fényesen száguldoznak az éj feketéjében, na és a repülőkről...meg hát ugye a majdnem teli Holdról, ami a fügefa lombja között kelt fel az éjjel....Rendkívül forgalmas az ég, csak látni kell...vagy megvárni a kora hajnalt, amikor a Vénusz és a Jupiter kézen-fogva felbukkannak a K-i égen...Épp megállapítottam, hogy mint minden, ez is napról napra változik (eddig ilyent nem figyeltem meg !) tul.képp a két bolygó "egyre közelebb" kerül egymáshoz és helyzetük is változik....a két fotóm a bizonyíték rá. (TUDOM, hogy semmitérő képek, de én az élményt és ezt az "új" felfedezésemet milliókért nem adnám el... és nem érdekel, hogy a kép milyen, a lényeg a fejemben van - az érzés meg a szívemben.)
2025.08.11.
2025.08.12.
Sajnos csillagképeket nem tudok fotózni, (még a Göncölt se, pedig az egész jól látszik...) na de a Holdat !!! Amint fügefa levele-ágai között erőlködik felfelé...(az még ennyire sem sikerült) de aztán amikor kibújt az ágak mögül:
(A kép bal oldalán az a maszatos folt, na az a fügefa...a Hold meg azért ilyen "tojás", mert még nem "teli"...)
Nos, nekem szép éjszakám volt, és kellőképp hálás is vagyok érte...Nem minden örömöt lehet pénzzel megfizetni, vagy értékét forintban kifejezni.
***********
Másnap, aug.12-én, kedden éjjel három "lefutót" láttam - végülis több a semminél. Ne legyen az embernek (öregen),városi fények mellett extra igénye.
A Perseidák meteorzápora és bolygók együttállása teszi figyelemre méltóvá augusztus közepét. 12-én várható a Perseida meteorzápor csúcsa, hullócsillagokkal lesz tele a sötétség. Akár tűzgolyókat kergetsz a korai órákban, akár a bolygók táncát kapod el napfelkelte előtt, ez egy olyan éjszaka, amikor fennmaradsz, felnézel, és az univerzum legvarázslatosabb műsorát láthatod. És hajnal előtt a Vénusz és a Jupiter összeáll egy ritka, csodálatos párosban, egymás mellett ragyogva, mint egy kozmikus dupla csillag.
Augusztus
15-30. között ritka bolygó együttállást hoz hat bolygó, mely az égen
átnyúlik, a Vénusz, a Merkúr, a Jupiter és a Szaturnusz szabad szemmel
is könnyen látható. Ez egy olyan hónap, ahol minden este (és néhány kora
reggel! ) ígér valami látványosat.
Forrás: NASA csillagászati esemény előrejelzései, meteorzápor-megfigyelési útmutatók és bolygókonjunkció-követési térképek.
Végre itt az év legnagyobb űrfelfedezése. A James Webb űrteleszkópot használó tudósok megtalálták az idegen élet eddigi legerősebb jeleit. Minden szem egy titokzatos K2-18 bnevű exobolygóra szegeződik, amely egy hűvös vörös törpecsillag körül kering körülbelül 120 fényévnyire az Oroszlán csillagképben.
(Ezt én mondom: annyira örülök, hogy tudom, hol van, felismerem az oroszlán csillagképet...Gondoljon ki mit akar, én az ilyen híreket sokra értékelem... És jut eszembe, bár szerintem már leírtam valahol, tudja-e mindenki a főbb csillagképek felsorolását? Még skandálni is lehet, mint egy verset... Kos - Bika - Ikrek - Rák - (az)Oroszlán - Szűz - (és a) Mérleg-Skorpió - (és a) Nyilas - Bak - Vízöntő - (a)Halak...Mint egy dal, vagy egy vers...Sosem fogom elfelejteni - remélem)....
Mitől olyan észbontó ez a felfedezés? A teleszkóp dimetil-szulfidot (DMS) észlelt a bolygó légkörében. A Földön ezt a gázt csak élő organizmusok állítják elő, leginkább olyan apró óceáni élet, mint a plankton. Ez teszi a DMS-t egy lehetséges biológiai aláírássá, ami egy kémiai nyom arra, hogy az élet jelen lehet.
De ez még izgalmasabb lesz. A DMS mellett a bolygó légköre metánt és szén-dioxidot is tartalmaz, a gázok gyakran kötődnek biológiai tevékenységhez itt a Földön. Ezek a felfedezések nem csak véletlenszerű villanások. Erős utalások arra, hogy valami élő dolog készül odakint.
Még jobb, hogy a K2-18 b csillagának lakható zónájában van. Ez azt jelenti, hogy a bolygó körülményei támogathatják a folyékony vizet, ami az élet egyik kulcseleme. A tudósok szerint ez egy Hycean világ, egy bolygó vastag hidrogén atmoszférával és mély óceánok alatt. Először mutatta meg egy ilyen világ a lehetséges élet valódi jeleit.
A "Hycean" név a "hydrogen" (hidrogén) és az "ocean" (óceán) szavak összeolvadásából származik. Ezek a bolygók nagyobbak lehetnek a Földnél, de kisebbek, mint a Neptunusz, és a légkörükben lévő hidrogén miatt potenciálisan lakhatóak lehetnek, mivel folyékony víz óceánokat rejthetnek.
Bár korai biztosra mondani, hogy léteznek idegenek, ez a legígéretesebb bizonyíték, amit valaha láttunk. Most nem az a kérdés, hogy létezik-e élet az univerzumban, hanem az, hogy milyen hamar találjuk meg. Az univerzum talán az egyik legősibb és legmélyebb kérdésünkre fog válaszolni....
Valami hihetetlen dolog készül az Orion csillagképben, és az egész univerzum talán a valaha volt legdrámaibb műsor előtt áll. Élete utolsó szakaszához érkezik a Betelgeuse csillag, (a képen a vöröses fényű) egy hatalmas vörös szuperóriás, mintegy 640 fényévre található.
Ez a csillag nem hétköznapi űrtárgy. 10-20-szor masszívabb, mint a Nap, és intenzív ütemben égeti át nukleáris üzemanyagát. A Betelgeuse az elmúlt években, különösen a 2019–2020-as elhomályosuló események során furcsa és kiszámíthatatlan viselkedést mutatott. Ezek a villogások és fényességes mártások idegessé teszik a tudósokat, azon tűnődnek, hogy végre közel van-e a régóta várt szupernóva.
Ha a Betelgeuse felrobban, elképzelhetetlen mennyiségű energiát szabadít fel, rövid ideig fényesebben ragyog, mint az egész galaxisok. És most jön az izgalmas rész. A szupernóva robbanás még a nappali órákban is látható lesz a Földről, és akár hetekig, akár hónapokig is eltarthat, mint egy égi lángoló fénypont.
Nincs veszély a Földre, mivel a Betelgeuse elég messze van, de az esemény egyszeri égi látványosság lesz. A robbanás nehezebb elemekkel is gazdagítja majd a teret, új csillagok és bolygók építőköveit terjesztve a kozmoszba.
A csillagászok világszerte folyamatosan figyelik a Betelgeuse-t, fényerőváltozásokat és egyéb jeleket keresve, amelyek a végső összeomlásra utalhatnak. Akár a mi életünkben, akár évszázadok múlva történik, egy dolog biztos. Amikor a Betelgeuse szupernóvává válik, az lesz a leglátványosabb esemény, amit az emberiség valaha feljegyzett az éjszakai égbolton.
Istenem, ha én ezt megélhetném !!! Annyiszor, de annyiszor néztem "szerelmetes" Orionomat, tudom, a fenti írás melyik csillagáról szól...olyan ez (nem vagyok bolond !!!!) mintha egy ismerősömmel valami szörnyűséges tragédia készülődne és most arra várunk. Tudjuk, hogy lesz - csak azt nem tudjuk, egész pontosan, hogy ránk lesz-e valamiféle hatással ?
Hát be kell ma vennem egy altatót...Kész őrlet, ami itt körülöttem történik, mióta épp blogszünetet tartok....
Csak a magam örömére másnap (2025.08.10.) hajnali 6-kor kiegészítettem ezt a bejegyzést, pár fotóval. Nem mentegetem magam, olyanok, amilyenek, nekem kincset érők...Boldog voltam, hogy köszönthettem és megörökíthettem a Vénuszt és a Jupitert...
A csillagtérkép - Jupiter, Vénusz balról.....(A bal sarokban alul ott figyel ám Orion is !)
A helyszín reggel 7 körül
A két csodás bolygóm (Vénusz és a Jupiter) hajnali 5-kor ritka együttállásban...
Nem tudom, kaphatnék-e ennél szebb ajándékot mostanában...
Annak, hogy "kiveszek pár nap szabadságot" csak egy oka volt/van: fel kell készülnöm a fél lakás kifestésére, ami nem kis munkát jelent, ugyanis pl. a "spájz-szekrényemben" több dolog volt, mint a nagy szobában...Mire apránként mindent kihordok, hát elmúlik pár nap...Menetközben ugyan kiderült, a festő majd csak a hó végén ér ide - s addig egy kellemes őskáoszban fogok élni - de nem baj, kibírom...
Pihenésképp - csak csak benéztem ide is, meg a FB-ba is....Holott egyre erősebben érzem, nem tesz ez jót nekem. "Tudják" hogy milyen témák érdekelnek és (már írtam erről) ilyesmit mutogatnak nekem tucatszám... Mást se látok, mint erdőtüzet, árvizet és földrengést... Lehet, sőt biztos, hogy ezek mind megtörténnek. De az is tény, hogy valahogy "jobb volt nekem" amíg ezekről nem szerezem napi intenzitással tudomást. Másra se tudok lassan gondolni, csak arra, hogy közeledik a világvége - ha ilyesmik történnek minden nap... Valahogy nem érzem "normálisnak" - holott azelőtt is volt tűz, árvíz, földrengés, csak épp nem tudtam róluk. (Bár felmerül bennem a kérdés, hogy volt, volt minden, na de ennyi ????) A tudás a közmondás szerint hatalom, de eléggé megterhelő dolog is....
Akkor már inkább a festés...
Kipakolás indul....
Átrendezett lakás-részletek
Konyha, fürdőszoba nem ennyire látványos........
És ha rágondolok, hogy a festés-takarítás után mindezeket vissza is kell vinni......talán karácsonyra elkészülök.
ÚJ Ibériai-félsziget
Franciaország
Görögország
Bulgária
Románia
Szlovénia
Ausztria
Magyarország
Svédországban, 
Norvégiában, 
Finnországban.
