Kaptam ezt a levelet, bemásolom, mert érdekesnek, értékesnek tartom:
Hippokratész Kr.e.
460 körül született Kos szigetén, Görögországban. Ő lett az orvostudomány
alapítója és korának legnagyobb orvosa.
Orvosi
gyakorlatát a megfigyelésekre és az emberi test tanulmányozására alapozta. Úgy
vélte, hogy a betegség fizikai és racionális magyarázattal rendelkezik.
Elutasította korának azon nézeteit, amelyek szerint a betegséget babonák,
gonosz szellemek birtoklása és az istenek büntetése okozta.
Hippokratész
oktatása:
Hippokratész úgy vélte, hogy a testet egészben kell kezelni, és nem
csak egy részét. Pontosan feljegyezte a betegség tüneteit és ő volt az első
orvos, aki pontosan leírta a tüdőgyulladás, valamint a gyermekek
epilepsziájának tüneteit. Hitt a pihenés, a jó étrend, a friss levegő és a
tisztaság természetes gyógyító folyamatában. Ő volt az első orvos is, aki úgy
hitte, hogy a gondolatok, ötletek és érzések az agyból származnak, nem pedig a
szívből, mint ahogy a korabeliek hitték.
Hippokratész
egész Görögországot járta gyógyászatát gyakorolva, elsősorban a meghatározott
növényi gyógyszerek gondos felhasználásával. Orvosi iskolát alapított a
görögországi Kos szigetén, és elkezdte tanítani ötleteit. A Hippokratész
nevéhez fűződő irodalom körülbelül ötven műből áll. A fennmaradt orvosi iratok
tartalma az orvoslás majdnem összes területére kiterjednek: találhatunk
bonctani könyveket, sebészeti könyveket, nőgyógyászattal foglalkozó könyveket
és olyanokkal is, amelyek különböző betegségek okait és megjelenési formáit
írják le, vagy a legáltalánosabb orvostudomány módszereit fejtegetik. Az
anatómiai könyvek további részterületre oszlanak s szinte minden egyes szervről
külön könyv szól. Gyűjteménye óriási hatással volt az orvostudomány fejlődésére
az azt követő évszázadokban. A Hippokratészi esküt valószínűleg számos szerző
állította össze, ám filozófiájának egyes elemeit visszatükrözi, és tartós
öröksége az orvostudomány etikai kerete. Ezt az esküt vállalják ma is az
orvosok, amikor elkezdik orvosi gyakorlatukat.
Manapság
Hippokratész az “orvostudomány atyja” néven ismert, aki i.e. 377-ben halt meg.
Hippokratész
5 szabálya, amik a mai napig érvényesek:
1.
A séta a legjobb orvosság! Hippokratész
végezte az első klinikai vizsgálatokat azzal, hogy megfigyelte az embereket, és
összehasonlította az egészségi állapotot meghatározó szokásaikat “az emberek
teste tömzsivé és puhává válik … mert sokat ülnek” és ez betegségekhez vezet.
Azok, akik rendszeresen sétáltak, tovább maradtak egészségesek. (Ezt a bekezdést naponta el kellene olvasnom és alkalmaznom !!!)
2.
Az embert nézd, ne csak a betegségét! Hippokratész
gondosan megvizsgálta páciensei vizeletét, székletét, váladékait és verítékét.
Megfigyelte a személyiségüket, tanulmányozta az otthoni környezetüket,
kapcsolataikat, étrendjüket, sőt még az arckifejezéseiket is, mielőtt
felállította volna a diagnózist és hozzáfogott volna a kezelésükhöz.
3.
Az ételed legyen az orvosságod! Hippokratész
megfigyelte, hogy „akik alkatilag igen kövérek, hajlamosabbak korábban
meghalni, mint a soványak”. Arra is rájött, hogy aki főleg
friss, növényi alapú étrenden él, ritkábban betegszik meg, ezért kezeléseinek
legfontosabb eleme általában a beteg étrendjének megváltoztatása volt.
4.
Fő a mértékletesség! Minden
túlzás ellentétes a természettel. Felismerte, hogy egy anyag kis adagban talán
gyógyít, nagyobb adagban viszont árthat. Így például bort ajánlott az
egészséges étrend részeként, valamint a szülési fájdalmak enyhítésére is,
viszont azzal is tisztában volt, hogy ha betegei tartósan túlzásba vitték a
borfogyasztást, köszvényessé váltak. Ha pedig sikerült mértéktartásra bírnia
őket, akkor ez a betegség is megszűnt.
5.
Néha az a legjobb orvosság, ha nem teszünk semmit! Hippokratész
idejében sok sarlatán tevékenykedett, akik veszélyes, felesleges és drága
gyógymódokra beszélték rá a betegeket. – Hippokratész azonban úgy tartotta,
amíg nem bizonyított, hogy egy orvosi kezelés használna, addig nem is szabad
alkalmazni.
A hippokratészi eskü szövege (bár betartanák !)
Esküszöm a gyógyító Apollóra, Aszklepioszra és Hügieiára és
Panakeiára és valamennyi istenre és istennőre, akiket ezennel tanúkul hívok,
hogy minden erőmmel és tehetségemmel megtartom következő kötelességeimet:
tanáromat, akitől e tudományt tanultam , úgy fogom tisztelni, mint szüleimet,
vagyonomat megosztom vele, s ha rászorul, tartozásomat lerovom; utódait
testvéremnek tekintem, oktatom őket ebben a tudományban, ha erre szentelik
magukat, mégpedig díjtalanul; továbbá az orvosi tudományt áthagyományozom
fiaimra és mesterem fiaira és azokra, akik az orvosi esküt leteszik, másokra
azonban nem. Tehetségemhez és tudásomhoz mérten fogom megszabni a betegek
életmódját az ő javukra, és mindent elhárítok, ami ártana nekik. Senkinek sem
adok halálos mérget, akkor sem, ha kérik, és erre vonatkozólag még tanácsot sem
adok.
Hasonlóképpen nem segítek hozzá egyetlen asszonyt sem
magzata elhajtásához. Tisztán és szentül megőrzöm életemet és tudományomat.
Sohasem fogok hólyagkövet operálni, hanem átengedem ezt azoknak, akiknek ez a
mesterségük. Minden házba a beteg javára lépek be, s őrizkedni fogok minden
szándékos károkozástól, különösen férfiak és nők szerelmi élvezetre
használatától, akár szabadok, akár rabszolgák. Amit kezelés közben látok vagy
hallok – akár kezelésen kívül is a társadalmi érintkezésben – nem fogom
kifecsegni, hanem titokként megőrzöm. Ha ezt az esküt megtartom és nem szegem
meg , örvendhessek életem fogytáig tudományomnak, s az életnek, de ha esküszegő
leszek, történjék ennek ellenkezője.