...és még hasznos is !
Itt a szezonja !
Rozsdás levelei már lassan lehullnak, egyre több felpattant, tüskés burok hever az utakon szanaszét, s messze gurulnak belőle a selymes-barna gesztenyék…
Tudsz róla mindent ?
A vadgesztenye hazánk egyik közkedvelt díszfája. Az Elő-Ázsiából és a Balkán-félszigetről származó növénynek mintegy 15 faja létezik. Mivel igen gyorsan nő és kevés gondozást igényel, szívesen ültetik parkokba vagy utak mellé. Bár igazából forgalmas utak szélére kár ültetni, mivel olyan érzékeny a kipufogó gázra, hogy hamar elpusztul tőle.
Levelei „többujjúak”. Fehér vagy rózsaszínű virágai tavasszal függőlegesen állnak, mint a gyertyák. Ezekből a virágokból képződnek a zöld, tüskés gyümölcsök, amelyek egy gömb alakú, fényes magot tartalmaznak: a gesztenyét.
Mi van benne?
A vadgesztenye szinte minden része csodálatosan gazdag hatóanyagokban. …Fő összetevői a szaponinok, azaz szappananyagok. Nevük a latin sapo = szappan szóból ered, mivel vízzel összerázva erősen habzanak. (Vízben már 1 ezreléknyi mennyiségben is erős habzást okoznak!). Ezen kívül cseranyagok, eszcin és eszkuletin, illetve eszkulusz-szaponinok tartoznak a legfontosabb hatóanyagai közé.
Mire használták eleink?
Régebben a gesztenyét főként hizlaló takarmánynak gyűjtötték, szappanhoz hasonló tulajdonságai miatt pedig az asszonyok mosáshoz használták.
Bár a népi hiedelem szerint, aki három gesztenyét hordott magával, azt megvédte a különböző betegségektől, valódi gyógyhatásai csak a 19. század vége óta ismertek.
Megfigyelték, hogy a vadgesztenyével etetett állatok gyorsabban kigyógyulnak a légúti fertőzésekből. Később már tudatosan adták a vadgesztenyét a légúti betegségekben szenvedő lovaknak. Ezért is hívják népi nyelven lógesztenyének.
Ha mi, emberek, készítenénk magunknak a vadgesztenyéből egy teát bronchitis ellen, mérgezést kapnánk, mivel a szaponin tartalma számunkra túl magas. Ennek ellenére régen a vadgesztenye leveleiből készítettek teát a népi gyógyászatban légúti megbetegedésekre. A felhasználásnak ez a módja azonban manapság alig jellemző, és mérgező volta miatt nem is nagyon ajánlott.
A vadgesztenye gyógyhatásai
- érfalak erősítésére (ödéma, trombózis, visszér, lábszárfekély)
- aranyerek kezelésére
- a vadgesztenye kivonatos olaj zsíros és rosaceás bőr ápolására alkalmas
- a fa kérge lázcsillapító hatású és sárga festék is nyerhető belőle
- leveléből arclemosót készítettek régen a pattanásos bőrre
- kérgét napozószerek készítésére használják.
A vadgesztenye magjában található hatóanyag az eszcin, elősegíti a vénás visszaáramlást, megakadályozza a vérrögképződést, erősíti az érfalakat, gyulladáscsökkentő hatású, segít a duzzanatok és vízvisszatartás ellen.
A vadgesztenye az ízületi hártya anyagcseréjét is elősegíti, ezért alkalmazható köszvény, csontfájdalmak, a gerincoszlop területén jelentkező fájdalmak vagy csonttörés miatti duzzanatok esetén is.
A vadgesztenyefa kérgében lévő eszkulin csökkenti a hajszálerek áteresztőképességét és növeli ellenállásukat, de fényvédő krémek egyik fontos alapanyaga is. A kéregből kivont anyagok ugyanis elnyelik az ártalmas ultraviola sugarakat. A kéreg drogját a népi gyógyászatban kelések, bőrbántalmak ellen használják.
Leveleit ízületi bántalmak kezelésére alkalmazzák elsősorban. Külsőleg lemosó- vagy borogató szerként fekélyek és bőrbetegségek kezelésére, aranyér ellen pedig ülőfürdőként alkalmazható hatékonyan.
Leveleiből és magjából is készíthető ülőfürdő aranyeres panaszokra, vagy lábfürdő visszeres csomók, értágulatok és kiütések gyógyítására. A vadgesztenye fürdő a bőrt rugalmasítja, selymesíti, puhítja. A kozmetikusok rosaceás, kipirosodásra hajlamos bőrt kezelnek vadgesztenye tartalmú készítményekkel, amelyek a fáradt lábakat is újraélesztik, nyugtatják.
A gesztenye gyakran szerepel napolajokban és naptejekben fényvédőként, ugyanis segít megvédeni bőrünket a nap káros UV-sugaraitól.
