Szeptemberi képek a kertemből

Nem tudom hány felvételt készítettem erről a törpe őszirózsáról meg a méhecskékről, de mutatok párat:

Ez a jelentéktelen kis virág a kettes számú kedvencem a "rendes" őszirózsa után.

Itt pedig Zizike lustálkodik:

Ez itt alább nem tudom mi. Valamiféle darázsra tippelek, de nem látom a csíkos potrohát, tehát lehet, hogy mégsem az. 

Ez pedig  Phlox, vagy bundás lángvirág, ragyogó szeptemberi napsütésben:

A kertem oly kicsi, jó ha van 30 m2 - mégis annyi örömöt ad........

Üzenet Lilinek

Ma "kutyázni" voltam Lilike volt gyerekének gazdáinál, akik kutyamentősök, átmeneti kutyaotthonosok, és jelenleg is öt kutyával élnek - ideiglenesen - együtt. Este az alábbi szöveget találtam a neten - pedig - esküszöm - nem kerestem:

Drága Emberem,

Látom, hogy sírsz, mert itt az én pillanatom, hogy távozzak. Ne sírj, kérlek. Szeretnék elmagyarázni neked néhány dolgot.

Szomorú vagy, mert elmentem, de örülök, hogy találkoztunk.

Hány kutya, macska és madár hal meg naponta anélkül, hogy találkozna egy olyan különleges emberrel, mint te?

Tudom, hogy elszomorít a távozásom, de most mennem kellett.

Arra akarlak kérni, hogy ne hibáztasd magad semmiért. Hallottam, hogy zokogsz, hogy valami mást kellett volna tenned értem. Ne mondj ilyet, sokat tettél értem! Nélküled semmit sem tudtam volna arról a szépségről, amit ma magammal hordozok.

Tudnotok kell, hogy mi állatok intenzíven éljük a jelent, és nagyon bölcsek vagyunk: minden apróságot élvezünk minden nap, a rossz múltat pedig gyorsan elfelejtjük.

Az életünk akkor kezdődik, amikor ismerjük a szerelmet, ugyanazt a szeretetet, amit te adtál nekem, szárnyak és két láb nélküli angyalom

Tudd, hogy ha egy súlyosan sérült állatot találsz, és csak kevés időd van a világon, hatalmas szolgálatot teszel azzal, hogy elkísérsz a végső átmenetben.

Egyikünk sem szeret egyedül lenni, kivéve amikor rájövünk, hogy ideje elmenni.

Lehet, hogy nektek nem is olyan fontos, hogy egyikőtök mellettünk legyen, simogasson és fogja a mancsunkat, segítsen nekünk békében menni.

Ne sírj többet, kérlek. Boldog leszek. Emlékezem a nevet, amit adtál nekem, házad melegét, mely ebben az időben az enyém lett. Veszem a hangod, ahogy beszél hozzám, pedig nem mindig értem, mit mondtál nekem.

Minden simogatásodat a szívemben hordozom.

Nagyon értékes volt számomra minden amit tettél, és végtelenül köszönöm, nem tudom, hogy mondjam el, mert nem beszélem a nyelvedet, de a szememben biztosan láttad a hálámat.

Csak két szívességet kérek. Mosd meg az arcod és kezdj el mosolyogni.

Emlékezz, milyen jól éljük meg együtt ezeket a pillanatokat, emlékezz a bohóckodásokra, amiket azért csináltam,

Éld át újra, mint én, mindazt a jót, amiben ebben az időben osztozunk.

És ne mond, hogy nem fogadsz örökbe másik állatot, mert sokat szenvedtél a távozásomtól. Nélküled nem élném meg azokat a szépségeket, amiket megéltem.

Kérlek, ne tedd ezt! Sok hozzám hasonló vár valakire, mint te.

Add oda nekik, amit nekem adtál, kérlek, nekik is szükségük van rá, ahogy nekem rád.

Ne tartsd meg a szeretetet, amit adnod kell, mert félsz a szenvedéstől.

Fogadd meg a tanácsomat, becsüld meg a jót, amit megosztasz velünk, felismerve, hogy angyal vagy nekünk, állatoknak, és hogy olyan emberek nélkül, mint te, nehezebb lenne az életünk, mint néha.

Kövesd nemes feladatod, most rajtam múlik, hogy az angyalod legyek.

Elkísérlek az utadon, és segítek, hogy segíts másokon, mint én.

Beszélni fogok más állatokkal akik itt vannak velem, elmondok mindent amit értem tettél és büszkén mutatok rá és mondom: "ez az én családom. ”

Ma este, amikor az égre nézel, és látsz egy pislákoló csillagot, szeretném, ha tudnád, hogy én vagyok az, aki villog a szemem; figyelmeztetlek, hogy jól megérkeztem, és azt mondom, hogy "köszönöm a szeretetet, amit adtál nekem".

Most nem azt mondom, hogy "viszlát", hanem "később találkozunk. ”

Különleges égbolt van az olyan embereknek, mint te, az ég ahová megyünk, és az élet úgy jutalmaz, hogy ott találkozzunk.

Várni fogok rád! "

És nem szégyellem sírtam kicsit, mert a Lili nagyon hiányzik és egyáltalán a KUTYA hiányzik. Nem elég nekem, hogy két naponta titokban etetem a más kutyáját, olyna jó lenne, ha saját lehetne....

De hát gyáva vagyok, nem merek már vállalni. Sajnos - szégyellem is, bánt is - már Lili halála után se mertem, azt hittem az én életem is a végéhez közeledik - aztán még mindig itt vagyok....

Szóval nagyon hiányzol Lili !!!!

Olyan csodás telihold van ma - talán a Holdon át  eljut hozzád az üzenetem.....

Szabó T, Anna verse

 "édsanya" kedves olvasóm ajánlotta nemrég Szabó T. Anna verseit. Nem szégyellem bevallani - nem ismertem őt - mint ahogy más mai költőket se nagyon - talán sajnos... Valahogy úgy alakult az életem, hogy én, aki a "Száz versek"-sorozatnak nem csak vevője, de szorgalmas olvasója is voltam, aki maga is rím-mániás és néha versíró - most meg már ritkán olvasok  verseket. Egyszerűen az idő mindenre nem elég...és mintha mostanában gyorsabban is múlna.

Szóval nézegettem,  válogattam Szabó T. Anna versei között - (persze nem az összeset átnézve) és egyet találtam, ami tetszett, ezt mutatom most meg annak, aki ide tévedt ma:

Szabó T. Anna – Elveszíthetetlen öröm

Nem igaz, hogy az élet rút, kegyetlen,

sok öröm van, elveszíthetetlen.

Van öröm, amely mindörökre tart,

nem árt neki szó, se tűz, se kard,

se fagy, se szélvész, átok vagy nyomor,

mitől a világ oly sokszor komor.

Van öröm, amely soha nem apad,

s ez az öröm: add másoknak magad!

Míg élsz, magadat mindig adhatod.

Adj szót, vigaszt, ha van, falatot,

derűt, tudást, vagy békítő kezet,

mindez Tiéd! Vesd másba s nézheted,

hogy nő vetésed, hozva dús kalászt,

s meggazdagítva lelked asztalát.

Csoda történik: minél többet adsz,

Te magad annál gazdagabb maradsz.

Adok a vershez még egy szál virágot az "őszülő" kertemből: 

Szereted a madarakat ?

Megjelent a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület új lapja: 

https://mme.hu/magyarorszagmadarai

Nézz bele, nagyon sok érdekesség látható, olvasható itt.

https://picup.hu/fekete-rigo-a-leggyakoribb-enekesmadarunk/

Pécsi szobrok (is)

Találtam ezt a videót - nem biztos, hogy mindenkit érdekel...

De van egy lap, ahol az ország - és így Pécs szobrai is egy helyen láthatók. Ha nem ismernéd, és nézelődni akarsz, kattanj ide:  https://www.kozterkep.hu/

Mégis mi lehet az oka ?

Olyan vagyok, mint sok rossz macskatulajdonos. Ha eszem és a macska mellém áll/ül, sóvár szemekkel kinézve kezemből a vacsorámat, akkor azért meg szoktam kegyelmezni és adok neki egy-egy falatot. Na nem a kenyérből, hanem a rajta lévőből...

És tessék.... Ma az alábbi vacsorát ettem (lásd fotó) ... A macska sóvárogva nézett, én szokás szerint megsajnáltam, egy szelet szalámit feldaraboltam és letettem a tányérjába. 

Megszagolta.

Rám nézett.

Sarkon fordult és még a konyhából is kiment...

Hát mi a fene lehet abban a felvágottban, amitől a macska undorodva menekül...........én pedig megeszem....???

(Zárójelben... Felmerült bennem a  gondolat, hogy hátha ez már tücsökből, vagy hernyóból készült - még akkor is, ha nem annak néz ki. Színezni mindent lehet....De azért én megettem...)

Mára ennyi

https://24.hu/tudomany/2023/09/17/idojaras-tel-el-nino-eso-meleg-klimavaltozas/

Elolvasásra ajánlom.... Készüljetek.....

https://ma7.sk/kavezo/tavasz-a-telben-rekordmagas-homersekleteket-mertek-szlovakiaban

A villamos a Balokányba költözött

Panaszkodtam és nyafogtam valakinek telefonba. Aztán elküldött sétálni....Igaz minden alkalommal mondja, amikor beszélünk, hogy többet kellene mennem  és ráadásul tudom, igaza van. (Ó, hol vannak a régi Lili-sétáltatós napi 2-3 órás sétáim........)

Lusta vagyok, öreg vagyok, nemtudommibajomvan. Ja, nincs kutyám....tán az.....

Azért mégiscsak lementem estefelé a Balokányba, megnézni a villamos új helyét. Itt vannak a dokufotók:(Persze csak néhány a 73-ból....)

Itt az ősz....

Fényszennyezés

Ez egy térkép (mozgatható). Érdemes nézegetni - és közben kicsit elgondolkodni.

https://www.lightpollutionmap.info/#zoom=4.27&lat=47.3002&lon=15.6407&state=eyJiYXNlbWFwIjoiTGF5ZXJCaW5nUm9hZCIsIm92ZXJsYXkiOiJ3YV8yMDE1Iiwib3ZlcmxheWNvbG9yIjpmYWxzZSwib3ZlcmxheW9wYWNpdHkiOjYwLCJmZWF0dXJlc29wYWNpdHkiOjg1fQ==

"A fényszennyezés az esti égbolt mesterséges fényforrásokkal történő fölösleges, energiapazarló és környezetkárosító megvilágítása. Az emberi és a technikai civilizáció gyors fejlődése oda vezetett, hogy annak a fénynek a mennyisége, amit a városok pazarló világítása jelent, közvetlen környezetkárosító tényezővé vált." Wikipédia

Nincs mit hozzáfűznöm, hacsak azt nem, hogy szép csendben - minden vonalon - magunk alatt vágjuk a fát...

Kép innen: https://ledfeny.hu/blog/2023/01/18/fenyszennyezes-hatasai-magyarorszagon

Ja de, mégis van hozzáfűzni valóm. Személyes, minden-esti bosszankodásom, hogy az én kis darabka csillagos egemet azért nem lehet jól látni, mert pont mellettünk van egy utcai lámpa és az tönkretesz minden ég-figyelési lehetőséget. Keresnem kell egy olyan zugot a kertben, ahová a fény nem ér el...Sajnos a lámpák nálunk (sem) csak lefelé világítanak (lásd 2.sz.kép) - de úgy tudom, ez jó bolt volt valakinek, hogy ilyenre cseréltette az izzókat.....

Igenis vannak csodák

Olvasom a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület hírlevelében, hogy sikerült újra lefotózni a legidősebb meggyűrűzött kígyászölyvet. Így szól a tudósítás: 

A madarat még 2013-ban gyűrűzték fiókaként Budakeszin (Turny Zoltán), majd 2016-ban és 2017-ben látták Ároktő és Nagyiván közelében, 2021-ben pedig Balatongyörök közelében figyelték meg. Ez a legelső színes gyűrűvel ellátott hazai kígyászölyv, illetve az első színesgyűrűs is, amit költésben is sikerült megfigyelni 2021-ben.

A kígyászölyv hazánk ritka fészkelője. Magyarországon elsősorban középhegységi költőfaj, de létezik egy néhány párból álló síkvidéki állománya a Kiskunságban is. Előszeretettel fészkel olyan erdőállományokban, melyek déli kitettségű oldalak, nyílt területek közelében vannak. Vonuló, nálunk március és október között figyelhető meg. Az európai madarak döntő többsége a Gibraltári- és a Boszporusz-szoros átlépése után a Szaharától délre eső afrikai telelőhelyeire vonul.
Fotó: Bődör Bence.

https://www.mme.hu/hirek/legidosebb_ismert_hazai_gyurus_kigyaszolyvet_kaptak_lencsevegre

Most gondolj bele ! Itt vannak az adatai és egyéb infók:  https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%ADgy%C3%A1sz%C3%B6lyv

"...Testhossza 62-67 centiméter, szárnyfesztávolsága 185-195 centiméter. A hím tömege 1200-2000 gramm, a tojó 1300-2200 gramm...."

És képes átrepülni Afrikába... És ezt többször is meg tudta tenni...ha ezt a madarat 10 éve gyűrűzték....

Hol vagyunk mi hozzá képest ??????????

Milyen vagyok ?

Galgóczy Erzsébet: Milyen vagyok?

Olyan vagyok, mint az útszéli kavics, 

mely sír és nyikorog, 

mikor ezer emberek lába rátapos. 

Rajtam is sok szenvedés vonul át: 

rengeteg, míg a kavicsból 

apró homokszem nem leszek. 

De ha a kegyelem napja rám ragyog, akkor...

...kicsi homokszem: - majd én is csillogok.

Hagymás ajánlat

Ezt az ajánlatot kaptam ma levélben:

http://gyemantkonyha.blogspot.com/2010/04/villamgyors-vacsora-rantott-lilahagyma.html

Villámgyors vacsora: Rántott lila-hagyma

"Megint egy olyan étel ami olyan pofon egyszerű, hogy lehet ki sem kéne tennem... de én eddig nem ettem ilyet, gondoltam hátha másnak is adhatok ötletet.

A lényege az, hogy szemben a hagyományos rántott hagyma karikával itt nagyobb darabokban ,negyedekben van a hagyma. Azért kell a lila mert annak sokkal lágyabb az íze, a vörös hagyma nem tudom működik e ilyen nagy darabokban hagyva.

A hagyma roppanósra sül, ha valaki jobban megpuhulva szereti az vágja kisebb darabokra.

Nem írok hozzávalókat, sem elkészítést.... csak annyit, hogy a szokásos módon, dupla panírban süssük ki és ne legyen nagyon nagyon forró az olaj, mert kis idő kell a hagymának azért, hogy puhuljon. :)

Szerintem isteni! Rizzsel, esetleg sült krumplival, kis tartár mártással..... :-)

Kipróbáltam:Nagyon finom, csak ajánlani tudom !!!!

Na, ebből se lesz szöcske...

Ráment egy fél éjszakám és bevallom, még ma reggel is keresgéltem, de nem jutottam sokkal előbbre, mint amikor először próbáltam meghatározni, hogy kik is szerelmeskedtek az udvaromban....Első nekifutásra és elég meggondolatlanul, "csak ránézésre" azt mondtam/írtam, "szerelmeskedő szöcskéket" fotóztam a kertemben. Ja, de kiderült aztán, hogy a fene se tudja (én se most már), hogy ezek most szöcskék, vagy sáskák...

Szóval, akiket tegnap a kertemben lefotóztam nem tudom mik. Lehetnek szöcskék és lehetnek sáskák. A neten lévő zűrzavar és számtalan "tudományos" meghatározás nem segített - de most már nem is erőltetem....

https://felegyhazikozlony.eu/hirek/25917/tikkadt-szocske-vagy-saska

Nos, itt le van fényképezve, mi több le is van írva, hogy az én szerelmeskedő párocskám bizony sáska volt. És én marha nem eltapostam, hanem "kimenekítettem"....

Jaj, de bolond is vagyok én.....

A neten a bal oldali sáskának van titulálva, természetesen a jobb oldali vacak fotó az enyém.

Szóval a fotómon  szerelmeskedő sáskák vannak !!! Hogy milyen sáska, azt tán egy szakértő se tudja, akkora e téren a zűrzavar.

Barna tarlós-sáska

Olasz sáska

Zengős tarlósáska

Ha ennyi nem lenne elég, itt van még egy kis válogatás a sáska-félékből (pontosan 24 féle):

https://brainmanpictures.piwigo.com/indexe)/tags/5855-saska

És itt alább olvasható, ami én első nekifutásra - most már látom, tévesen,  írtam - de azért meghagyom. Nem szégyen a tudatlanságom, életemben nem foglalkoztam még a tücskökkel/sáskákkal - hát most kicsit okosabb vagyok - bár..... azt még mindig nem tudom, hogy ki rágta meg a kertem bokrainak levelét.....

                                      **************

Ez a tegnapi szövegem: 

Na, ebből se lesz szöcske......mármint abból a kis barna izéből, amit a fotón még a virágszáron lehet látni. (Hmmmmmmm.... utólag elgondolkodtam, az a kis barna a képen pete-e, vagy ijedtében mást produkált a szöcsi...? Lehet, hogy ez utóbbi a valóság...de azért az se semmi, hogy a vacak kis gépemmel szöcske-kakit tudtam fényképezni ...) 

Azt hiszem, hogy a párocskát igencsak megzavartam. Miután lefotóztam őket, letörve a virág szárát, amin szerelmi nászukat töltötték, kivittem őket az utcára. Nem tudom, elég messze vittem-e a kertemtől, de nagyon utálom őket, annyi mindenemet lyukasra, rojtosra rágnak valakik, rovarirtó permetezőt meg - a macskák miatt se - akarok használni.

Nos, ilyen fotóm se volt eddig:

Rágásnyomok: 

Mi csinálhatja ezt ? (Írtam reggel...) 

Nakéremszépen !! Csak meglett a válasz.

Valószínű valamiféle sáskák garázdálkodnak  a kertemben !!!!

És akkor tovább szörfölve neten, látom a legfrissebb hírt: 

https://sokszinuvidek.24.hu/mozaik/2023/06/20/orias-azsiai-imadkozo-saska-megtelepedett-magyarorszag/

.... abba is hagyom a témát, mert még találok valami ijesztőt..... 

Na, találtam mégis:

"Az emberiség már legalább egy évezrede küzd ezekkel a szárnyas rovarokkal. Valójában minden sáska szöcske, azonban nem minden szöcske sáska. A kettő között az a legalapvetőbb különbség, hogy a sáskák hajlamosak rajzani, míg a szöcskék nem. Egyetlen sáska még nem ad okot aggodalomra, de amikor egy nagyobb csoport gyűlik össze belőlük, akkor még egy-egy kert sem feltétlenül képes csillapítani az  étvágyukat, ezért egész területeket pusztíthatnak el...."

https://www.agraroldal.hu/legveszelyesebb-kerti-kartevok.html

60 év

 

Valahogy olyan fura leírni néha bizonyos számokat… A „mindjártnyolcvanleszek” után azt, hogy hatvan éve érettségiztünk….

A 25 matrózruhás lánykából 18 „matróna” lett, 7-en pedig csak föntről nézhettek már le ránk. (2012 óta nem halt meg senki – s szerintem ez elég jó szám-arány…)

 Semmivel sem volt különb a mostani találkozó, mint a többi, hiszen mi rendszeresen, minden évben összejöttünk, nem „ötéveztünk”. Egy jó pörköltre egyikünknél, vagy csak sütire egy cukrászdában, netán „vacsorára” egy étteremben. És közben megállás nélkül beszélt mindenki, mindenkivel….Tanárokat sosem hívtunk.

Olyan természetes volt, hogy mindezt évtizedeken át megszerveztem nekik. De most megmondtam, ez volt az utolsó. Ám senki nem vette komolyan…. Pedig én komolyan gondolom. Ami persze nem azt jelenti, hogy ilyen-olyan – főképp virtuális úton – ne tartanának kapcsolatot egymással néhányan. Kíváncsi vagyok, jövő nyáron hiányolja-e majd valaki a megszokott találkozást…

Ha meglenne, ide tehettem volna a tablóképünket, de érdekes módon a néhány gimi-kori fotómmal együtt, kézen-közön nézegetve, ez is valahol „lemaradt”, eltűnt. Így hát fotó nincs, csak egy neten talált kép, mely abban az időben készült, amikor mi ott kis „januszista lányok” voltunk…

Jó volt, szép volt, elmúlt.

 

Kép: https://en.mandadb.hu/tetel/373995/Pecsi_Janus_Pannonius_Gimnazium

Zunderbüchse/tinderbox: az öngyújtó elődje

Egy csendes délutánon jött egy ötletem: megpróbáltam összegyűjteni lakásomban azokat a tárgyakat, melyek a születésem óta (!!!) velem, mellettem vannak. Hurcoltam őket négy lakáson át, ide az ötödikbe majd 80 év alatt.

Készítettem róluk egy fénykép-sorozatot.  Szerintem egyáltalán nem érdekes és értékes tárgyak, (festmények, edény, váza, doboz, ilyesmik) viszont egy van közülük, ami azért szenzációs, mert most, most tudtam meg valójában mit is őrizgettem évtizedeken át….

Tényleg szenzáció volt számomra… Róla van szó, ezek az én zünderboxom - gyújtódobozom képei:

Igen, szegfűszeget tartok benne....

Ez tehát 1941-ben készült....öregebb, mint én....

A neve: Zunderbüchse (=Gyújtódoboz) Ezret az egyhez, hogy olvasóim se tudják ez micsoda és mire használták 80 évvel ezelőtt…..Én annyit tudtam, hogy Édesapám hozta a hadifogságból, és örök idők óta mi szegfűszeget tartottunk benne – tán a jól záródó fedele miatt ? Nem tudom… De ma is az van benne… Mi csak  „szegfűszeges, Apu-féle” doboznak hívtuk….

És akkor jött a csodálatos Internet meg az én kíváncsiságom. És mit derítettem ki ? Hát az alábbiakat:  Valami gyalázatos fordítások vannak a neten, de egy anyagot mégis bemásolok, ha valakit esetleg érdekel a téma ne keljen keresgélni:  

"Az öngyújtók vagy gyújtóeszközök története egészen a kezdetekig nyúlik vissza, amikor az emberek tüzet próbáltak gyújtani. Már a kőkorszakban, időszámításunk előtt 30-60 ezer évvel az emberek elkezdték használni a kovakő-, tinder- (gyúlékony anyag) és piritköveket. A kovakő például krétarétegekből készült kemény kavics.... Nagy mezői vannak az ilyen kovakőnek. A pirit a szulfitok családjába tartozó kénes kőzet, amely szintén gyakori és gyakran fémes-arany fényű.

Népszerű nevén bolondok aranya. Amikor a kovakő a pirithez ér, szikra keletkezik, amitől a tincs, a kiszáradt növényi maradványok és a kis száraz fadarabok meggyulladnak. Ezek az alkatrészek alkották az „első öngyújtót”. Hasonlóan régi az a módszer is, hogy kőverés helyett súrlódási hővel állítanak elő tüzet. Itt kemény fát dörzsölnek puhább fára; a kemény fadarabok puha faanyagra esztergálása a mai őslakosok körében is ismert.

Később, a vaskorban és a rómaiaknál a fémet (vasat) használták tűzgyújtásra. Ezt a módszert később finomították a fém érdesítésével, amelyen a kovakő vagy piritkő dörzsölhető volt. A tinder ezután meggyulladt a szálló szikráktól. Ma ezt a módszert rózsaszín öngyújtónak nevezik, amely a "rózsaszín" szóból származik, ami a tüzet jelenti.

Az említett berendezéseket, nevezetesen a kovakőt, a tindert és a rácsozáshoz használt fémet egy úgynevezett tinder boxban tárolták. Ezek a tinderboxok egészen a második világháborúig léteztek, bár a leggyakoribbak 1850 körül voltak. A minden bizonnyal az első modern öngyújtók közé sorolható tinderdobozokat a 19. században fokozatosan felváltották a gyufák."

A tinder, a tünder, a zünder, a zunder, a tincs, a tűzacél, a taplógomba – és nem tudom még miféle szavak bukkantak fel a különböző átnézett (többnyire német nyelvű és magyarra fordított szövegekben). Nos csak reménykedni tudok, hogy a fenti anyag azért elfogadható kifejezéseket használ  és a lényeg kiolvasható belőle…(Eredeti szöveg itt: https://www.sammeln-sammler.de/feuerzeuge/ )

 

(Halk megjegyzés: erre a bejegyzésre ráment egy délutánom...de szerintem megérte....) 

Kedd hajnalban az égre néztem....

 ....és bizony nem láttam semmit.... (5.00 óra)

Azaz, de: a Holdat és a Vénuszt, nagyon, nagyon messze, nagyon picikének és "természetesen" közte az üstököst nem láttam. Nem tudom miért reméltem, hogy mégis...csak egy pici pöttynek, csak egy foltocskának, nemtudomminek... úgy szerettem volna.....

De hát szabad szemmel  - még akkor sem, ha a távolbalátásom elég jó - akkor sem  láttam semmit... 

A net biztos tele lesz csodás fotókkal, én  bizonyítékképp - hogy fent voltam és próbálkoztam, csak egyetlen képet csatolok:

Persze nem bírtam magammal, picit később 3/4 6 után próbálkoztam még egyszer, már az utcára is kimentem - tudva, hogy csak a Holdat és a Vénuszt láthatom, de reménykedve a csodában... Na de csodák többnyire csak a mesékben vannak....