Elindultam

Pár nap híján lejárt a műtét utáni 3 hónap – gondoltam egy merészet és vasárnap kimentem kedvenc Gyükésembe. Gond nélkül képes voltam egy órányi sétára, amitől meglehetősen pozitívvá váltak érzelmeim. Hát talán mégis lesz még lehetőségem a természetet járni ? Fotózhatok ? Csodálhatom azt a rengeteg szépet, amit 70 éve csodálok ugyan, de ha még 70 évem lenne, akkor sem unnám meg ?

Szerencsém volt, viszonylag jó volt az idő. Bár épp csak ébredezik még a tavasz, de én olyan örömmel fotóztam le századszor is az árvacsalánt meg az egyéb kis virágokat !  Végre ért egy kellemes meglepetés is, az egyik gyükési-rét-széli irgalmatlan szemétkupacot valakik eltakarították. Akárki volt, ezerszeres hála érte !! Meglepett, hogy mindössze két helyen láttam kisebb vaddisznó-túrást, ezek szerint ritkíthatták a vadászok az állományt, mert tavaly tavasszal sokkal nagyobb dúlás volt látható itt. A patak is szépen csörgedezett – egyszóval majdnem minden csodás volt. „CSAK” a kutyáim hiányoztak – de ők is csak félig, mert gondolatban végig velem voltak.  Felhívtam a figyelmüket erre-arra, a fejem fölött átrepülő, kakatoló fácánkakasra, az imádkozó sáska-bábokra, a kissé felmelegedett kövön ülő pici gyíkra, aki olyan ügyes volt, hogy mielőtt lefotózhattam volna, el tudott bújni. (A véletlen úgy hozta, hogy épp ezen a napon volt 15.éve, hogy Lilinek kiskutyái születtek….) Mindent láttam – de a legcsodásabb  mégis az volt, hogy láttam a múltat, velem voltak az emlékeim. Jó volt. Én már sosem leszek egyedül a gyükési rétemen. 

 

Ibolya és indás ínfű

Pitypang és salátaboglárka

Elnyílt barka és mahónia téli levele

Sombokor, vadszilva, aranyeső

Imádkozó sáska és petéinek tokja

Vaddisznó dagonya és túrás

   

A patak híd feletti kis vízesése és a híd alatti csendes folyású szakasz

 

Egy régi kép az útról szeméttel és a mostani tiszta állapot

 

Nem látszik igazán, de mintha fehér fátyol borítaná a vadszilvafákat

 

Ezt az elől lévő fenyőt én ültettem egy kutya sírjára a kertemben. (Akkor fél m-es volt.)

Hajdani kertem bejárata - teljesen elbozótosodva...A természet visszaveszi, ami az övé volt.

 

A szomszéd csodálatos, ősöreg, halódó tölgyfája

Sírjak, vagy nevessek ? (Kiegészítve !!!)

Eszem megáll.
Először azt hittem, valami vicc lesz ebből. 
De nem. 
Ez HALÁLOSAN komoly (volt).
Magyarország 2015.

Idáig jutottam a bejegyzésemmel, ami után be akartam másolni a kérdéses videót, amit 10 perccel ezelőtt megnéztem.
És láss csodát ÉPP EBBEN A 10 PERCBEN már le is vették a netről. Sajnos nem tudjátok megnézni. 
Katasztrófa. Komolyan mondom, katasztrófa. Attól, hogy XY valamit letilt a netről, a tény még tény. A 4-5 éves óvodásokkal "kormányablakosdit" játszattak. Ésszel fel nem foghatom. S aki levette, nyilván igencsak szégyellte a dolgot - de eltitkolni nem lehet.

http://hvg.hu/itthon/20150330_Hatborzongato_video_Ovodasokkal_avattak_k
Itt is szó van róla, de természetesen a videó innen sem nézhető már meg....Viszont a szöveg, a mit a kicsikkel betaníttattak, az most még elolvasható. Ám mielőtt innen is törölnék, gyorsan bemásolom, megjegyezve, hogy remélem Kovács Katalint ki fogják tüntetni valamilyen magas magyar irodalmi díjjal:

Mi is az a kormányablak?
(Kovács Katalin verse)

Nem tudtam, mit jelent az a kormányablak,
Nálam nagyobbak és okosabbak is vannak.

Megkérdeztem apát, ő csak annyit mondott:
"Egy hely, mely levesz a vállunkról sok gondot."
Nem értettem, milyen gondot, és milyen vállakról,
Odamentem anyához, biztosan válaszol.
"Anyakönyvi kivonat van minden babának,
a lakcímekhez pedig lakcímkártyák járnak.
Ha nagy leszel, és majd saját autót vásárolsz,
az átiratás miatt mehetsz az ablakhoz.
A forgalmi, jogosítvány mind fontos irat,
a beszerzése mind az emberre marad."

Még sok dolog lehet, de nekem elég ennyi.
A kormányablak munkája biztosan nem semmi.

Nem tudtam, mit jelent az a kormányablak,
nálam okosabbak és nagyobbak is vannak.
Mégis úgy gondolom, egy nagyon fontos dolog,
Szükség lesz rá addig, amíg a föld forog.

******************

Drága Rákosi Mátyás elvtárs látod mi van itt ? Épül a te országod !

Folytatás másnap (március 31) reggel: Voltak, akik nálam sokkal ügyesebbek, valamiképp el tudták menteni az utókor számára az anyagot. Itt megnézhető. Komolyan mondom, élmény, ne hagyjátok ki !!!!
http://444.hu/2015/03/30/ovodas-kisgyerekeknek-kellett-versben-dicsoiteniuk-a-kormanyablakokat http://cub-knight3.tumblr.com/post/115049114882/mi-is-az-a-kormanyablak-rakosi-restauracio 
 

Érdekes változás

„Van nekem egy olyan titkos megérzésem, hogy bárkiről, aki a netet használja, be tudnak bármilyen adatot beszerezni, nem csak a facebookosokról.”

Ezt a mondatot egy levelezős-barátnőmnek írt szövegemből másoltam ide, s annak kapcsán, hogy pár napja „csoda” történt.

Mint láthatjátok a jobb oldali sávban, a rendszeresen olvasott blogok között van az Időkép. Minden nap rákattintok, egyrészt mert vannak benne engem érdeklő olvasnivalók, de legfőképp azért, hogy megtudjam, milyen idő várható az elkövetkező néhány napban, avagy néha: hogy milyen időjárási viszonyok uralkodnak a körülöttünk lévő országokban.

Az előrejelzést úgy lehetett eddig megnézni, hogy egy menüsorból ki kellett választani, hogy melyik településre (vagy annak környezetére) vagy kíváncsi. Néhány napja megdöbbenve tapasztaltam, hogy azonnal a pécsi várható időjárás jelenik meg nekem – vagyis valahol, valakik rájöttek, hogy engem a pécsi helyzet érdekel és nagy udvariasan azonnal ezzel kínálnak meg.

Nem tudom mit mondjak: jólesett a figyelmesség ? avagy: megdöbbentem, hogy "már ők is figyelnek”?

Persze tudom én, hogy nem csak ebben az országban, hanem nagyjából a világ minden részén – főleg a hozzám hasonló kis primitív felhasználók minden netes lépése lekövethető, ellenőrizhető – de amikor ilyesmivel találkozom, akkor azért meglepődöm.

Persze magam se értem miért…Komolyan mondom, minden nap legalább egyszer eszembe jut Orwell….

És ma, amikor ezt a bejegyzésemet  nyilvánosságra akartam(akarom) hozni - biztonság okából rákattintottam ismét az időkép "előrejelzés" fejlécére. És mit látok ? Nos, újfent nekem kell megjelölnöm a helyet "ahol vagyok", vagyis mely város időjárására vagyok kíváncsi. De szeretném tudni, hogy mi minden történik a "hátunk mögött" ?! Talán szóvá tette más  is, vagy csak a véletlenek játéka ?

A konyha a ház szíve

Egy ismerősömmel konyhákra, konyhaberendezésekre terelődött beszélgetés közben a szó. Tegnap délután volt kis lazítós  időm, így aztán keresgéltem a net-képek között. Nos, elképesztő választék található – és mégse leltem meg köztük azt az egyet, amilyent én elfogadnék – fenntartás és átalakítás nélkül.

Kétségtelen – ezt elismerem - az én fejemben gyerekkorom kedves és egyszerű konyhája van és akkoriban még a beépített szekrénysorok és hasonló „kényelmi” berendezések (mosogató, hűtő, világítás a gáz fölött, stb..) még nem léteztek – mégis nekem valamiért az a konyha jár az eszemben. Amilyent persze már nem lenne értelme ma egy az egyben visszavarázsolni – de ha már…. akkor ahhoz hasonlót szeretnék.

El nem tudom képzelni, hogy az alábbi két képen látható konyha bármelyikében is jól érezném magam. De a harmadik kép már inkább kedvemre-való.  Néha most is eljátszom a gondolattal, hogy a jelenlegi konyhámat – ha jönne valami varázsló – milyenre szeretném átalakítani.

Szeretek álmodozni. Az nem kerül semmibe.

 

Olyan, mint egy ravatalozó...

Olyan, mint egy műtő....

 

Na, talán ez, vagy hasonló jó lenne....

  

Képek:

http://www.onekindesign.com/wp-content/uploads/2014/07/White-Dream-Kitchens-09-1-Kindesign.jpg

https://picturesplace.files.wordpress.com/2010/11/wpid-bba-kitchen-interior-ideas-modern-kitchens-inspiration-and-ideas-for-your-dream-kitchen-2.jpg

https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhijradiu3jm6IUvSFiGHp46Fqy2xD9RnzE3ArCRzvhBa353UL0xQhlCtRzbBytV9pIwG4pmwEYwhyrzsfMpuAnlSRFwVDah4kphAu5vkbbcc2U5uupbTnx1ziuJqYGfDX3vTmbKO_6di5s/s1600/N%25C3%25A9vtelen.png

Zöld

Indulj el innen:

http://zofi.hu

Aztán olvasd el pl. ezt:

http://pecs.zofi.hu/2013/12/mi-az-fegyver-helyett-kenyer.html

meg ezt:

http://zofi.hu/wp-content/uploads/KERTESZVAGYOK-web.pdf

És akár az oldal összes létező bejegyzését.

(Köszönöm @x-nek, hogy felhívta a figyelmemet erre.)

 

Mostanában minden nap ér valami meglepetés, néha jó, néha rossz, néha mindkettő – mint pl. ma is….

Babák

Egyik kedves blogolvasómtól kaptam egy nézni(vagyis csodálni)-való ajánlatot. Továbbítom nektek, íme:

A hozzávaló cikk itt olvasható: http://divany.hu/poronty/2015/03/13/vilagsiker_lett_a_babanormalizalo_anyuka   

Örült a szívem, mert ezeket a ribanc-babákat (én csak így hívom őket) nagyon utáltam. Több okból is, de leginkább azért, mert azt sugallják a gyerekeknek, hogy ilyennek kell kinézni – ez a szép !

Annyira tudok örülni, amikor normális emberekről hallok, olyanokról, mint ez az anyuka ! Miért nincsenek többen ?!

Lorem ipsum - tudod-e mi az ?

Tekergek a neten s ilyenekre bukkanok néha, mint az alább írtak - és mert érdekesnek találtam, bemásoltam ide is. Ezekről talán nem derül ki, hogy hazugságok, kitalációk, stb…Nem tudom, ki, hogy van vele, de én őszintén tudok örülni, amikor vén fejjel szinte nap mint nap olvasok valami "újdonságot". (Most nem friss eseményre gondolok.) Színt visz a hétköznapjaimba és ugyan nekem már remélhetőleg soha sehol nem kell "vizsgáznom" - de azért szeretek felfedezni ilyesmiket.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Lorem_ipsum

http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81rv%C3%ADzt%C5%B1r%C5%91_t%C3%BCk%C3%B6rf%C3%BAr%C3%B3g%C3%A9p

http://www.csatolna.hu/hu/belugy/kutdudu.shtml

http://mek.oszk.hu/00000/00056/html/121.htm

http://hu.wikipedia.org/wiki/Pangramma

Vártam egy napot a hírrel…

Utólagos kiegészítés - március 26-án, a vizsgálatok eredményének ismertetése után. Csak azt tudom mondani: sokkoló, döbbenetes !!!
http://mno.hu/kulfold/szandekosan-zuhanhatott-le-a-geppel-a-masodpilota-1279036

Vártam a szomorú hírrel, amiről nyilván mindenki hallott: a franciaországi repülőgép szerencsétlenségről. Bár  még nem zárult le hivatalosan a vizsgálat, de a szakértők jelenleg egyértelműen balesetnek minősítik a történést. Nem szívesen írok ilyen szót le, hogy „megkönnyebbültem”, pedig ez az igazság,  én ugyanis végig attól tartottam, hogy már megint a terroristák kezét kell keresni a történésekben.

A 2 német hír-tv éjjel-nappal szinte csak ezzel foglalkozik, érthető is, igen nagy a német áldozatok száma. Nem véletlen, hogy Németországban félárbócon vannak a zászlók és nemzeti gyásznappá fogják nyilvánítani március 24-ét. Különösen tragikussá teszi a szörnyű eseményt a 16 gimnazista és tanárnőik halála – ők csereúton voltak Spanyolországban – s már sosem fognak hazaérni…

A franciaországi Seyne-les-Alpes nevű település közelében állították fel a mentőakció központját. Épp most hallottam, hogy a francia hatóságok, a környék településein – ha szükséges, magánházaknál is – lehetővé teszik, hogy az áldozatok hozzátartozóit el lehessen szállásolni. Vélhetőleg lesznek, akik saját maguk akarnak a helyszínen is meggyőződni a visszavonhatatlan, megváltoztathatatlan tragédiáról.

Bármilyen hihetetlennek tűnik, pedig hát a képek igencsak bizonyítják, hogy egy ilyen szörnyűséges tragédia bekövetkeztekor igenis előfordulhat, hogy szinte „fellehetetlenül” tűnnek el az áldozatok, sőt még egy hatalmas repülőgépből sem marad semmi más, csak tenyérnyi, vagy még kisebb darabkák – szétszóródva két négyzetkilométeren. Felfoghatatlan – de hát itt van előttem a TV-képernyőn a „dokumentum” : 160 ember és egy hatalmas repülőgép picinyke darabkái….1600 m magasban, szétszóródva, már soha össze nem rakhatóan….

III. Richárd

2013-ban derült ki, hogy egy leicesteri parkoló aszfaltja alatt (ahol az 1700-as évekig egy kolostor állt) III. Richárd csontvázát találták meg.

Most a napokban újratemették – szól a híradás - amiről talán hallottatok, bár lehet, hogy manapság az efféle hírek csak magamfajtákat érdekel, hiszen a világ tele mindenféle, ennél sokkal érdekesebb témával, meg bajjal.

Itt olvashat róla akit mégis érdekel a téma, részletesebben: http://nol.hu/kulfold/megkezdodott-iiirichard-ujratemetese-1523537

Az életéről pedig itt a wiki ismertetője, ami ugyan elég bonyolult, de ilyen világ volt, akkor (is) mindenki uralkodni akart (volna): http://hu.wikipedia.org/wiki/III._Rich%C3%A1rd_angol_kir%C3%A1ly  (A képet is innen hoztam)  és itt is olvasható egy leírás, ez konkrétan a drámáról szól: http://hu.wikipedia.org/wiki/III._Rich%C3%A1rd_%28dr%C3%A1ma%29

Természetesen nem hagyhatom ki a királyra való emlékezés kapcsán az én kedvenc színész királyomat, Bánffy Györgyöt…Szinte hihetetlen, hogy már 5 éve a magas egek színpadán játszik !! Mégis, mégis olyan élénken él emlékezetemben az általa alakított III. Richárd  (is ) – habár számomra a  Cyrano volt a csúcs-alakítása. Szívet-tépő volt, mint Lear király, félelmetes féltékeny férfi volt mint Othello, elbűvölő volt mint Higgins professzor. Nagyon szerettem őt, a hangját, a stílusát, a modorát. Öröm volt hallgatni, ahogy verset szavalt….

Magam előtt látom most is a III. Richárd nyitó  színpadképét - már akkoriban is modern, minimalista  volt a rendezés, amit nem nagyon kedveltem - és látom őt, ahogy hatalmas léptekkel átvonul a színpadon. Karjait betegesen meghajlott háta mögé téve, ujjait szorosan összekulcsolja és összetéveszthetetlen csodásan zengő hangján mondja:

„York napsütése rosszkedvünk telét
Tündöklő nyárrá változtatta át.
Családunkról már elvonult a köd
S alámerült az óceán szívébe….. majd a monológ így végződik:

Nem is tudok egyébbel szórakozni,
Mint hogy a napon nézem árnyamat
És csúfságomat magam magyarázom:
Én, mivel nem játszhatom a szerelmest,
Hogy eltöltsem e csevegő időt -
Úgy döntöttem, hogy gazember leszek
S utálom e kor hiú gyönyörét.”

Hát ez jutott nekem eszembe az igazi III. Richárd temetése kapcsán……


 

Erdők

Lehet, hogy a két különböző témájú cikk csak az én fejemben kapcsolódott össze  – de én rögtön tudtam, hogy mindkettőről írni fogok.

Régóta irigyeltem azokat a helyeket (nincs sok az országban) ahol hivatalosan is lehet az erdőkben kijelölt helyeken temetkezni. És akkor tessék, kapom ma a hírt @x-től, ez már Pécsett is lehetséges. Jó, mondjuk nincs még afféle „kijelölt” terület a Mecseken, de nem is kell a hozzátartozóknak titokban/tilosban teljesíteni az elhunyt utolsó kívánságát.

Lehetőségek Pécsett:

http://www.pecsma.hu/pecs-aktual/elet-lehet-az-elhunytak-hamvaibol-pecsen

A másik kép – bár nem a karikatúraverseny győztese, de nekem ez tetszett a legjobban.

Még akkor is, ha szomorú tényből rajzol viccet. Mert ez is igaz. Nemrégiben, amikor egy hosszabb utat autóztam, egész meglepődve tapasztaltam, hogy bizonyos területeken (nyilván más más település önkormányzata a tulajdonos, mert nem volt mindenhol) – szóval bizonyos útmenti helyeken az autósok által szanaszét dobált szemét, szépen össze volt gyűjtve, nagy zsákokba, s kirakva az út szélére, gondolom elszállításra várva. Őszintén örültem, hogy ilyen is van ebben az országban.

http://tudnodkell.info/termeszetvedelem-karikatura

Tojáshéj

Nem én találtam ki, de mivel rá bukkantam a cikkre, melyben sok okos ötlet van, gondoltam hátha mást is érdekel:
http://www.sokszinuvidek.hu/Kiemelt-cikkeink/4952-Ki-gondolta-volna-Sok-mindenre-j%C3%B3-a-toj%C3%A1sh%C3%A9j

Csomós ebír

Igaz, hogy az elnevezése a kutyákra utal, de nekem elhihetitek, ugyanilyen jogos lenne ha a csomós macskaír  nevet viselné ez a fű.

 

Ez a dísznád

Berci télen elég nehezen jut fűhöz, az udvarban lévő és tavasztól őszig emésztést-serkentő dísznád télen elszárad. És bizony én észreveszem, amikor emésztési gondjai vannak. Már tavaly is volt egyszer ilyen, most megismétlődött: nem eszik rendesen, néha ki is jött, ami bement, néha csak a nyálát öklendezte. Tudtam azonnal ezekből a jelekből, hogy FŰ KELL!!!

Természetesen tudom a megbízható helyeket: nem az autó-kipuffogó-bűzös  járdaszegélyről,  nem is a fal melletti kutyapisilő-helyekről szedtem neki, hanem elmentem áldott emlékű ledinai rétemre s ott vannak nekem „biztos helyeim” ahol nyugodt szívvel leszedhetem a szükséges füvet, max. az a szenny van rajta, amit én is beszívok (oszt mégis élek….)

Szóval elmentem és hoztam a gyógyfüvet. Megpróbáltam fűetetés (="gyógyszerezés") közben fényképeket csinálni, hát kevés volt a két kezem, igazi jó fotók nem is lettek, de megmutatok belőle néhányat.

Nem tudom, mindenki tudja-e ennek a fűnek áldásos hatását kutya-macska emésztési-gondja vonatkozásában. De ha nem, akkor melegen  ajánlom, hogy ismerkedjen meg vele. Nálunk Lili idejében is megoldotta az emésztési problémákat. El is határoztam, hogy idén kísérletezni fogok, egy virágvályúba ősszel, vagy nyáron betelepítek néhány ilyen fűcsomót és behozom a lakásba. Hátha áttelel.

A másik kísérletem pedig az lesz, hogy a kertemben tavasztól késő őszig díszlő, igénytelen és szapora dísznádat is megpróbálom bent átteleltetni.

Egyébként itt egy cikk is, ami ezzel foglalkozik - ámbár több is található a neten a témában.: http://www.origo.hu/tudomany/elovilag/20090204-termeszetbuvar-ongyogyito-allatok-legeleszo-kutyak-agyagevo-papagajok.html

Fűképek innen:

http://kerekikert.hu/wp-content/uploads/2013/02/Phalaris-arundinacea-%E2%80%99Picta%E2%80%99.jpg

http://novenyalbum.hu/album/monocotyledonopsida/poaceae/dactylis_glomerata/pictures_u16357_4777d7.jpg

http://www.terra.hu/haznov/jpg/Dactylis.glomerata.2185.jpg

14

Előre is elnézést – nem  lesz vidám amit írni akarok. Akár hihetetlennek is tűnhet, pedig  nem kitalálás -  hanem szomorú tény. Viszont  annyira megdöbbentett a dolog, hogy azonnal "közlési kényszerem" lett tőle....Hát bocsánat. Holnapra van egy nagyon jó témám - esetleg hagyjátok ki a mait....

Tegnapelőtt meghalt egy osztálytársam. Mondhatom úgy is, megváltotta az Isten négy nagyon nehéz, szenvedéssel teli év után. Ennek a halálesetnek a kapcsán kezdtem el számolgatni, hogy kiknek a haláláról is értesültem mostanában. Visszakerestem a pécsi temető honlapján, (http://www.temetopecs.hu/napi_temetesek) január elsejéig:  12 ismerős….+ az osztálytárs, akinek a neve még nem szerepel + egy kolléganő férje, akinek hamvai a Dunába szórják s ezért a temető listáján nem szerepel = 14. 
Három hónap alatt tizennégy embert veszítettem el!!!!! Félelmetes....
Már az elmúlt évben is gyakran érkeztek gyászhírek eltávozott kollégákról, ismerősökről, de mivel nem járok temetésekre – ezek csak úgy "keresztülúsztak" az agyamon és igazából nem sokáig foglalkoztattak. De most aztán felgyorsult a (halál)tánc….

Ideje ismét napi imáim sorába bevenni az alábbi idézetet:

"………………Életünknek

minden órája gyönyörű ajándék,

már alig látjuk a tegnap letűntet,

ami holnap lesz, tilalmas talány még!

S noha ígért olykor az este rosszat,

örömöm is láthatta a bukó nap.

Tégy hát, ahogy én, s nézz bölcsen, vidáman

a perc szemébe! Rajta, egy se vesszen!

Használd javadra, bizakodva, bátran,

munkádban éppúgy, mint a szerelemben!

Légy mindig egész, s légy gyermek szivedben,

így minden leszel, leszel győzhetetlen!........"

(Goethe: Marienbadi elégia) 

Kép innen:

http://stop.hu/image/?id=833560&ext=jpg&th=a

Hát ezt ki fogom próbálni !

Más tollával ékeskedem, de nagyon tetszik !

"Milyen nagyszerű is lenne, ha minden alkalommal, amikor hagymára van szükséged a főzéshez, sütéshez, egyszerűen leszakítasz egyet a konyhában, és egy új nő a helyére.

Hagymát persze lehet vásárolni bármelyik szupermarketben, de sosincs elegendő információnk arról, hogy milyen körülmények között voltak termesztve.

Megoldás lehet, ha otthon fogunk hagymatermesztésbe, de nem mindenki lakik kertes házban, hogy veteményezni tudjon.

Ám most egy olyan módszert mutatunk be, amelyik a konyhában működik, márpedig a legtöbb embernek van konyhája.

Amire szükség van:

– egy 5 literes pillepalack
– olló
– hagymagumó
– termőföld
– víz

Az ollóval vágjuk le a palack nyakát, majd a palack oldalára vágjunk lyukakat. A méretnél vigyázzunk arra, hogy a lyukon férjen be a hagyma. Ezután a lyukakon helyezzük a palackba a hagymagumókat, majd töltsük fel földdel. A végén a levágott nyakat visszaragaszthatjuk, de el is tekinthetünk tőle.

A földet öntözzük meg jól, majd a palackot tegyük a párkányra, lehetőleg az ablak elé, hogy fényt kapjon. Rövid időn belül a hagymák ki fognak bújni a lyukakon, nekünk pedig nincsen egyéb dolgunk, mint leszakítani és felhasználni őket!"

Itt olvastam: http://filantropikum.com/ezzel-a-modszerrel-orokre-megoldhatod-a-hagymautanpotlast

Add tovább !

Pár hete kaptam M. barátnőmtől  nagy mennyiségű, jó minőségű használt, megunt ruhafélét - amit szokás szerint szétválogatva - két helyre is elvittem. A "szállítmánnyal” érkezett edényféleségek a szomszéd utcában lakó ötgyerekes családhoz kerültek. 

Többször írtam erről, bevett szokás ez nálam: összegyűjtöm és „újra-osztom” azokat a dolgokat, melyeket kidobni kár lenne, de egyikünknek felesleges, másikunk meg örül neki….

(Csak nyugodtan szóljon bárki, pécsi olvasóim közül - a "Maritász" folyamatosan működik.)  

És akkor most végre csoda is történt: Erika barátnőmnek sikerült ( az ingatlanpiac összeomlása dacára !) nagyszülei  öreg házát eladni egy közeli kis településen. Emiatt aztán  részesévé váltam  egy háztartás végleges felszámolásának – immáron nem először…

A hétköznapi dolgok zömét, az elmúlt években – míg vevőre várt – nagyjából már eltávolította/vitte/dobta/ajándékozta a barátnőm – de mint most kiderült, még mindig rengeteg apróság maradt, amit egyrészt nem tudott, másrészt talán első körökben nem is akart továbbadni. De a „KELL” nagy úr – s neki engedelmeskedve álltunk neki a múlt héten kiüríteni a házat, elszortírozni azt, amit el kell vinni, mert a vevő nem akart apróságokkal vacakolni. Talán szerencse - de a bútorok egy részére igényt tartott. Elég nehézkes lett volna a Szuzival a komódot is elcipelnem valahová  :-)

És én fogtam, hoztam, csomagoltam rengeteg apró és nagyobb holmit, a mokkáskanáltól a porszívóig, a paplantól a kerti ásóig.... Egy részéről azonnal tudtam, hogy kinek fogom továbbadni, de sok minden volt, amire akkoriban, amikor a beszuszékoltam az autóba, nem tudtam volna jelentkezőt mondani. 

Aztán első körben jöttek a gyerekek – s bár gyakorlatilag „mindenük megvan” – mégis kiderült, hogy pl. a kerti szerszámokkal, vagy az egyik kis szőnyeggel nagy örömöt okoztam nekik. Ki gondolta, hogy egy nagyobb jénai bögrének is örülnek… Vagy hogy a kicsi lánykám mennyire örült egy műanyag gyerekszéknek…

Aztán jött látogatóba hozzám egy volt osztálytárs, ő is válogatott, nagy boldogan vitt egy kétszemélyes paplant, huzattal, pár ruhadarabot + egy gőzölős vasalót. Örömöt okoztunk neki is. 

És még mindig rengeteg dolog várt gazdára. Törölközők, ágyneműk, egy vadonatúj selyemhuzatú gyönyörű pehelypaplan, ágyterítők, plédek, konyhai eszközök, – amihez aztán én is hozzátettem még néhány lábost, amit már régóta nem használtam -  asztalterítők, rengeteg ruha, évek óta nem hordott, de hibátlan cipők – és valószínű nem is tudok mindent felsorolni.

Néha szoktam rendezgetni a saját  dolgaimat is, ide-oda pakolva a szekrényekben, s egyre inkább azt éreztem – sok, sok, sok a cuccom. (Vagy kevés az időm ??) Szegény örököseim….mennyi gondjuk lesz a vackaim szétszórásával. Bár meghagytam a végrendeletemben, hogy ami nekik nem kell, szemétbe dombi tilos, el KELL valakinek ajándékozni, de egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy ezt meg is fogják tenni…

Ezért aztán úgy döntöttem, hogy bizonyos időközönként, mondjuk fél évente, szemlét tartok dolgaim felett – s amiről akkor úgy érzem, hogy nem létfontosságú – azt máris továbbadom. Mindig vannak/lesznek rászorulók, akiknek szinte minden „jól jön”.

 

A cicáimat nem ajándékoztam el   :-) 

Gyakorlatilag a fent felsorolt, majdnem egy autót megtöltő „maradék” cuccok zömét végülis elvittem egy hajdanvolt kedves kis kolléganőmhöz – aki kézbesítő volt nálunk, s évekkel ezelőtt, - amikor már a leveleket nem kellett sehová sürgősen elvinni, mert a számítógép megoldotta a problémát – szóval akkor, amikor rá nem volt már szükség, egyik napról a másikra utcára tették. (Akkor még két felneveletlen gyerekkel egyedül élt….) És talpon tudott maradni. Közmunkás, de nem az utcasepregető, kiskéssel a vízlefolyókból gazt kapirgáló csapatba kérte magát, hanem erdei munkára. Csemetéket ültetnek és gondoznak. Nem könnyű munka, sokat kell bizony hajolgatni, de jó levegőn van, és ott az erdőben nem kell éreznie a járókelők szánalmát, vagy megvetését….

(Ezek az ő szavai, nem én találtam most ki….) Nos, hozzá vittem le az autónyi cuccot, gondolván, hogy lesz benne olyasmi, aminek hasznát látja. Örült is neki. És megbeszéltük, hogy ami mégsem kell neki, azt részletekben tovább viszi a munkatársainak, azoknak, akiknek szükségük lenne rá.

Tudom, nem nagy dolog ez, de nekem olyan jóleső érzés, hogy  néhány embernek – a magam szerény módján – és a barátnőm maximális nagyvonalúsága révén - segíteni tudtam. Mert ugye mondhatta volna azt is, hogy inkább a kukába dobja, mint a szegényeknek adja, és mondhattam volna én is, hogy 360.- Ft-os benzinnel nem autózom X km-t csak azért, hogy rászorulóknak ezt-azt hozzak-vigyek.

De nem ezt tettük. És én azt hiszem ez így van jól. Én nyugodtan alszom.

Kép:  http://3.kerulet.ittlakunk.hu

Só-sokk.

Mi van elrejtve ételeinkben ?

Nem újdonság senkinek sem, ha azt írom: nem tudjuk, mit eszünk. Nem célom vitát provokálni, hiszen nem vagyok orvos és halvány lila gőzöm nincs pl. a pajzsmirigy működéséhez sem – de láttam egy filmet, aminek a jódozott só, ill. az ételek jódtartalma volt a témája, s ennek kapcsán a pajzsmirigy betegségek.

http://www.zdf.de/terra-xpress/in-unserem-essen-versteckt-ueber-die-jodierung-unserer-lebensmittel-jod-im-futtermittel-jodiertes-salz-jod-in-bioprodukten-und-die-folgen-fuer-gesundheit-und-die-schilddruese-32481620.html

Be kell valljam, én nem használok jódozott sót, egyébként meg nem vásárolok semmiféle készételt, „bóti” konzervet is nagyon minimálisat használok ( kivétel a vörösbab ill. az ananász  konzerv) De hát alapjában véve pl. a (nyers, friss) hús is bizonyos szinten ”kész”  termék. A filmből derült ki számomra, hogy a nyers tojásban, tejben, disznócombban is igencsak jelen lehet pl. a jód is, mert ezt tesznek az állatok takarmányába – tehát a „végtermékben” is valamilyen szinten jelen van. Amit persze sehol, senki nem mutat ki, nem olvashatod árcédulán se – csak úgy egyszerűen beléd-kerül mondjuk a rántott csirkecombbal együtt. Amit természetesen előbb (esetleg jódozott) sóval még külön ízesítesz is. 
És akkor is megeszed, ha a legdrágább „bio-piacon” tudnál vásárolni, mert ma már a réten tartott tehenek, sárban fetrengő disznók és kapirgáló tyúkok is kapnak vegyszereket, ez az állatok takarmányozásának természetes részévé vált.   

A riportban elhangzott, hogy az idősebb (főleg nő) betegek között többen vannak, akiknek pajzsmirigy túlműködésük van – nos, nekik nem tanácsos a megemelt szintű jódozott ételek (így pl. jódozott só)fogyasztása. Bár bizonyára az is igaz, hogy akinek meg alulműködési gondjai vannak – annak (valószínű) nem árt.

http://www.webbeteg.hu/cikkek/endokrin/7606/a-jod-elettani-szerepe  ebből a cikkből tudtam meg, hogy pajzsmirigy problémára utalhat pl. az anyagcsere lelassulása, amikor változatlan kalória-bevitel mellett is túlsúly jelenik meg a betegeken. Gyakran a sikertelen fogyókúrák okai után kutatva fedezik fel a pajzsmirigy alulműködést.

Szóval a legközelebbi laborvizsgálatnál kérjétek meg a körzeti dokit, hogy jelölje be a pajzsmirigy működésre utaló  értékek vizsgálatát is.

És akkor én most itt csak a jódról írtam. Aki rendszeresen fogyaszt gyárilag előállított késztermékeket – tényleg nem tudja, mit eszik.

További „sós” cikkek: http://www.szimpatika.hu/cikkek/5914/jodozott_vagy_sima_so 

(A fotót innen hoztam)

http://www.tesztplussz.hu/konyhasokat-tesztelt-a-febesz

http://www.tesztplussz.hu/sites/default/files/%C3%96KOTESZT_Soteszt.pdf  Ez utóbbi táblázatban azt is láthatjátok, hogy mi minden van a sóban – a són kívül….ami a zacskókra nincs is ráírva….