Pár nap
híján lejárt a műtét utáni 3 hónap – gondoltam egy merészet és vasárnap
kimentem kedvenc Gyükésembe. Gond nélkül képes voltam egy órányi sétára, amitől
meglehetősen pozitívvá váltak érzelmeim. Hát talán mégis lesz még lehetőségem a
természetet járni ? Fotózhatok ? Csodálhatom azt a rengeteg szépet, amit 70 éve
csodálok ugyan, de ha még 70 évem lenne, akkor sem unnám meg ?
Szerencsém
volt, viszonylag jó volt az idő. Bár épp csak ébredezik még a tavasz, de én
olyan örömmel fotóztam le századszor is az árvacsalánt meg az egyéb kis
virágokat ! Végre ért egy kellemes
meglepetés is, az egyik gyükési-rét-széli irgalmatlan szemétkupacot valakik
eltakarították. Akárki volt, ezerszeres hála érte !! Meglepett, hogy mindössze
két helyen láttam kisebb vaddisznó-túrást, ezek szerint ritkíthatták a vadászok
az állományt, mert tavaly tavasszal sokkal nagyobb dúlás volt látható itt. A
patak is szépen csörgedezett – egyszóval majdnem minden csodás volt. „CSAK” a
kutyáim hiányoztak – de ők is csak félig, mert gondolatban végig velem voltak. Felhívtam a figyelmüket erre-arra, a fejem fölött átrepülő,
kakatoló fácánkakasra, az imádkozó sáska-bábokra, a kissé felmelegedett kövön
ülő pici gyíkra, aki olyan ügyes volt, hogy mielőtt lefotózhattam volna, el
tudott bújni. (A
véletlen úgy hozta, hogy épp ezen a napon volt 15.éve, hogy Lilinek kiskutyái
születtek….) Mindent láttam – de a legcsodásabb mégis az volt, hogy láttam a múltat, velem
voltak az emlékeim. Jó volt. Én már sosem leszek egyedül a gyükési
rétemen.
|
Ibolya és indás ínfű |
|
Pitypang és salátaboglárka
|
|
Elnyílt barka és mahónia téli levele
|
|
Sombokor, vadszilva, aranyeső |
|
Imádkozó sáska és petéinek tokja |
|
Vaddisznó dagonya és túrás |
|
A patak híd feletti kis vízesése és a híd alatti csendes folyású szakasz |
|
Egy régi kép az útról szeméttel és a mostani tiszta állapot |
|
Nem látszik igazán, de mintha fehér fátyol borítaná a vadszilvafákat |
|
Ezt az elől lévő fenyőt én ültettem egy kutya sírjára a kertemben. (Akkor fél m-es volt.)
|
|
Hajdani kertem bejárata - teljesen elbozótosodva...A természet visszaveszi, ami az övé volt. |
|
A szomszéd csodálatos, ősöreg, halódó tölgyfája |
"Az élet szép... Tenéked magyarázzam?"
VálaszTörlés(Heltai Jenő)
Igen, igen, igen, mindezeknek igazán örülök!!! :-)
VálaszTörlésImádkozó sáska petéinek tokja... ilyet még nem is láttam, fantasztikus.
Eltűnt a szemét... nagyszerű, csupa jó hír és élmény.
Nézd csak, a vaddisznódagonyának szív alakú a formája... :-)
Jó volt veled sétálni, eszembe jutott mikor Kardos tanár úrral jártuk a Mecseket hétvégénként. A kerted el kellett adni, vagy már nem tudod művelni? Megértem az érzéseid.
VálaszTörlésPZS: Öröm, igenis szétkiabálni való öröm, hogy meg tudtam tenni ezt a kis körutat - azért is dicsekedtem el vele.És az idézettel igazad van - csak néha elfelejti az ember...
VálaszTörlésKavics_ TUDTAM, hogy te felfedezed/észreveszed/meglátod :-)
Holdgyöngy: a kertem u.n. tanácsi bérelt terület volt, s amikor a környező présházakba betelepülő, szomszédos keleti országbeli testvéreink kezdték elfoglalni ezeket,s amikor egyikük (tőlem harmadik "szomszéd")agyonverte az élettársát - akkor visszaadtam a tanácsnak és nem is jártam arrafelé. De előtte hosszú boldog éveket töltöttem ott.Még kicsi házam is volt, amit én - az előírásoknak megfelelően s a további beköltözést megakadályozandó - elbontottam, amikor lemondtam a kerthasználatot.
Orommel olvastam elso nagyobb setadrol es emlekeidrol. Klassz lehetett a kertecsked es nagyon jo erzes lehet latni a novekedo fenyot ,amit meg Te ultettel. Volt aranyesod is latom :) (azt hiszem ott Pecs kornyeken maskent hivjatok ezt a bokrot)
VálaszTörlésJa latom ,Te is aranyesot irtal ott egy masik kep ala. :)
VálaszTörlés