Íme:
1909-ben
Stockholmban született a svéd Vilmos herceg és az orosz Maria Pavlovna nagyhercegnő gyermekeként, csak öt éves
volt, amikor szülei elváltak. Innen kezdve nagymamája, Viktória svéd királynő
nevelte a kisfiút. Kisgyerek korában jár először Mainau szigetén, de a
nagymamát a távoli moszkvai rokonokhoz is elkísérte. Életéről részletesen itt
olvashatsz (németül):
A
szigetnek régi története van:
„A
legendák szerint a Szentföldről hazatérő skandináv kereszteslovagok hosszú
útjuk után Mainau szigetén pihentek meg, s ajándékként keleti virágmagvakat
hoztak, melyek az első elvetett magok voltak a szigeten. A történelem folyamán
e sziget a népek közötti viszálykodásnak volt kitéve. Számtalan tulajdonos a szigetet
feldúlva, rendetlen összevisszaságban hagyta.
1827-ben
Eszterházy Miklós vette meg a szigetet, majd tisztította ki és ritka növények
sokaságát, sőt délszaki fákat is ültetett. 1856-ban már I. Frigyes bádeni
nagyherceg a sziget tulajdonosa. Majd fia II. Frigyes örökli, aki megegyezik
testvérével Viktóriával, hogy unokájáé, Lennart Bernadotte hercegé lesz.”
(http://hu.wikipedia.org/wiki/Mainau)
A
fiatal herceg egy polgárlányba lesz szerelmes és 23 évesen – hercegi címéről és
trónöröklési jogáról lemondva – el is veszi feleségül Karin Nissvandt-ot.
(Csak
megjegyzem, milyen szerencse, hogy
mostanra változtak a szokások, hiszen a jövendő királynő, Viktória is egy
"egyszerű polgárral" házasodott össze és nem kellet emiatt lemondania
a trónról...)
1932-ben
Mainauban kezdi a fiatal pár az életét – gazdálkodni próbálnak – gyümölcsösük,
szőlejük, zöldségeskertjük van, teheneket, birkát, disznót, baromfit tartanak –
majd az egzotikus fákkal beültetett hatalmas parkot is rendbehozzák, s ekkor
kezdenek érkezni az első kíváncsi látogatók. A szigeten már ekkor is sok virág
volt, de egyéb „kiszolgáló-egység” még
semmi. Az igények miatt azonban kávézót, sörözőt, éttermet és egyéb
létesítményeket is üzemeltetni kezdtek – valójában a „Virág-sziget” ekkor kezd
önálló életet élni.
1939-ben
a náci uralom elől Svédországba menekülnek ( Lennart gróf halála napjáig svéd
állampolgár maradt !). A Hitleri uralom
a szigetre tiszti pihenő- és gyógyulóhelyet tervezett német tisztek számára, ám
a háború végéhez közeledvén ennek megvalósulására már nem került sor. 1944-után
Dachauból kihozott francia hadirokkantakat ápoltak itt. Többen itt is haltak
meg, pár éve emlékművet – három feliratos gránitoszlopot - állítottak
tiszteletükre.
Lennart
gróf nagy fotós, filmes volt már mainaui éveiben is. "Munkahelye, havi
fixe" nem lévén, Svédországban
fotós-munkájával/ból tartotta el családját. Egyébként fotói
világhírnévre tettek szert, makrói csodásak, hatalmas gyűjteményét Mainauban
őrzik. Egyszerű körülmények között egy magánházban éltek, s eléggé
bizonytalannak tűnt akkoriban a jövőjük.
1946-ban azonban
feleségével és a négy gyerekkel visszajönnek Mainauba. Ezt, vagyis az
első házasságot és az abból született négy gyereket, előző leírásomban nem
említettem, hiszen nem is tudtam róla… (Feltehetőleg az a bizonyos első film,
amit róluk láttam, nem említette ezt a szálat....én meg bizony, nem voltam elég
alapos a dolgok "kikutatásában"...)
Most
pótolom:
1.
Birgitta Bernadotte (sz.1933 Stockholm)
Férje 1955-től Friedrich Otto
Straehl (sz.1922) öt gyermekük van.
2.
Maria Lovisa Bernadotte (sz.1935 Stockholm, † 1988), Férje 1956-tól Rudolf Adolf Kautz (sz.1930) három gyermekük
van.
3.
Jan Bernadotte (Carl Johan, sz.1941 Stockholm),
Házastársai:
1965-1967 Gunilla Stampe (sz. 1941),
1967-1970 Anna Skarne (sz.1944),
1972-1974 Annegret Thomssen (sz.1938),
1974-1987
Maritta Berg (sz.1953),
2004- Christiane Grandmontagne (sz.1944).
Különböző
házasságaiból négy gyermeke van. (Kicsapongó élete miatt Mainauból
kitiltották.)
4.
Cecilie Bernadotte (sz.1944 Stockholm),
Férje 1967-től 1974-ig volt Hans Jörg
Baenkler (sz. 1939)
(Csak
érdekességként említem meg - mert ez aztán sehonnan nem derült ki, hogy bár
Mainauban éltek amikor az első két gyermekük született, azok születési helye
mégis Stockholm..... Szeretek elgondolkodni ilyesmiken. Vajon miért történt ez
így ?...)
Épül
és terjeszkedik közben Mainau szigete is, a 45 hektárnyi területen van bőven
tennivaló. 1951-ben, amikor Thor
Heyerdahl a Kon-Tikivel átkelt a Csendes óceánon, s filmfelvételei nem túl jól
sikerültek, Lennart Bernadotte volt, aki Oscar-díjas filmet csinált az
anyagból. 1951-ben ő rendezte meg Mainauban a világ Nobel-díjasainak
találkozóját is. 1955-ben a Német kertészeti Társaság elnöke lett, alapítója a
német Tájvédelmi Tanácsnak és több más, a természet védelmével foglalkozó
egyesületnek. Sokat tett a Bádeni tó tisztaságának visszaállítása érdekében is.
S hogy a terv sikerült, mindenki szeme láttára egy pohár vizet merített a
tóból, s megitta, bizonyítandó a megfelelő vízminőséget. Egy alkalommal
köztársasági elnöknek is jelölték, de svéd állampolgárságáról se akart
lemondani, meg egyébként is úgy érezte, nem neki való feladat lenne az - nem
fogadta el a megtisztelő címet.
A
sokfelé-szakadás, a sziget gondjai és feladatai eltávolították első
feleségétől, aki nem lelkesedett a nyilvánosságért és a sziget békéjének
megbomlásáért. Ő a négy gyerekkel visszaköltözött Svédországba, Lennart gróf
pedig (közben visszakapta címét) – ismét házasságot kötött, a nála 35
évvel fiatalabb személyi asszisztensével
Sonja Haunz-zal,
akinek
szülei már régóta a sziget alkalmazottai voltak.
Mondhatnám,
hogy ez után boldogan éltek, míg meg nem haltak – a sziget működött, a grófnak
voltak utódai, talán nem is akart már több gyereket. De a
dolgok mégsem így alakultak.
Újabb
öt gyermek látott napvilágot: (Róluk egyszer már beszámoltam, csak nem ilyen
részletesen.)
1.
Bettina Bernadotte (sz. 1974
Scherzingen), Ő jelenleg Mainau „főnöke” vezetője a Mainau
GmbH-nak. Férje 1973 óta Philipp Haug
aghrármérnök, három közös gyermekük van.
2.
Björn Wilhelm Bernadotte (sz.13. Juni 1975
Scherzingen), Lennart-Bernadotte-Stiftung vezetője. Felesége 2009 óta Sandra Angerer
(sz.1977)
3.
Catherina Ruffing-Bernadotte (sz. 1977 in Scherzingen), tájépítő mérnök. Férje
2007 óta Romuald Ruffing (sz.1966)
4.Christian
Wolfgang Bernadotte (sz. 1979 in Scherzingen), a Konstanzi egyetemen filozófiát
és szociológiát tanult. Felesége 2010 óta Christine Stoltmann (sz.1977)
ápolónő. Egy fiúgyermekük van.
5.Diana
Bernadotte (sz. 1982 in Scherzingen), kalapos, 2003-2007 között férje Bernd
Grawe (sz.1966) kéményseprő volt. Egy közös lánygyermekük született. 2010-ben
Diana egy fiúgyermeket is szült.
Három
gyermekről a wikiben részletes leírás található (németül) :
(Ezekből
a szövegekből megtudhatók még egyéb érdekes részletek, de nem akartam már
ennyire részletekbe menni.)
És
Mainau egyre népszerűbbé vált. Orchidea-ház, lepkeház, pálmaház, vakok kertje,
rózsakert, virágos vízlépcső is létesült. 1974-ben Lennart Bernadotte gróf és
Sonja grófnő kezdeményezésére létrehozták a „Blumeninsel Mainau” kereskedelmi
társaságot, amelynek fő részvényese a Lennart Bernadotte Jótékonysági
Alapítvány lett. (Főként azért, hogy elkerüljék a gyermekek közti jogi
vitákat.)
Az
idő pedig nem állt meg, a gyerekek felnőttek, a szülők megöregedtek – Lennart
gróf már csak nehezen tudta bejárni szigetét, sőt a végén már csak tolókocsival
tudott közlekedni. (Nem derült ki számomra, hogy végülis - a korán kívül - mi
volt a "baja".) De derűs jókedvét mindvégig megtartotta. Élete mottója volt, amit sokszor
hangoztatott: "Humor nélkül nem tudok élni" - és érdemes megnézni
fényképeit, többnyire mosolygósnak láthatjuk.
2004.
december 21-én 95 évesen halt meg, csendben a sziget Vártemplomában
temették el, megemlékezés haláláról
csak később volt. Négy év múlva
2008-ban, jóval fiatalabb felesége is követte.
A
sziget azonban most is a Bernadotte-oké és a virágoké. És azé a sok ide
látogató gyereké-felnőtté-öregé, akik örömüket lelik e virágok szépségében.
Még
egy megjegyzést kell ide beszúrnom, a sok mese végére:
Egyáltalán
nem vagyok biztos benne, hogy a főnemesi címeket jól értelmezem, de annyi
összevisszaság van a témában a neten, hogy lehet, nem a legjobb megoldást
választottam:
Zavarban
voltam ugyanis Lennart Bernadotte rangjával. Hol grófnak, hol hercegnek említik
a neten lévő szövegek. Életrajzában a legelső sorban (wikipedia) grófként szerepel, majd kicsit lejjebb
mint Svédország és Hollandia hercege.
Aztán
itt, a heraldikai lexikonban találtam az alábbi szöveget:
A
fejedelem (németül: Fürst)
Felesége
fejedelemné (németül: Fürstin),
Fia
herceg (németül: Prinz azaz a fejedelmi
házak nem uralkodó tagjai) vagy gróf.
A
hajadon lányok hercegnők vagy grófnők.
A
fejedelmi cím örököse a legidősebb fiú, akinek utódai örökös hercegi címmel
(németül: Erbprinz), néha örökös grófi címmel (németül: Erbgraf) rendelkeznek.
Így
aztán – mivel nem vált Lennart svédországi uralkodóvá, - én a fent írtak miatt
úgy értelmezem, hogy a gróf és a herceg rang is jó meghatározás.
Elolvasásra
ajánlom ezt is - annyira jellemző
Lennart grófra az egész történet:
és
ezt is - annyira jellemző Magyarországra az egész történet:
(Bár talán okosabb lett volna, ha ezt a szép
anyagot nem rondítom el ezzel az utolsó ajánlattal....)