Elmélkedés egy cikk kapcsán.

Kavics ajánlott egy olvasni-valót, én csak tovább-ajánlom nektek – kapcsolódva a tegnapi témához:

http://vilaghelyzete.blogspot.hu/2015/06/az-iszlam-allam-felmillio-bevandorlo.html

Jártam én ezen az oldalon máskor is, más témákban is már nemegyszer. Érdekes és intenzív gondolkodásra kényszerítő anyagok olvashatók itt – bár tény: sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudom híreiket – de olyan gondolatokat képviselnek, írnak le, melyek ott zümmögnek az ember fejében.

                                                ***************

Mivel a hőség szobafogságra ítélt, hajnalban nagytakarítottam, közben megpörgettem a mosót. (11-re minden por-száraz volt!) Tegnap vettem le a polcomról egy rég olvasott Sásdi Sándor könyvet, van egy új rejtvényes újságom – de természetesen ezek mellett szörföltem a neten is rendesen, no meg a kálváriáimmal is foglalkoztam….

Belenéztem rengeteg blogba is. És maradt időm elmeditálni azon, hogy egyes blogoknak milyen nagy olvasó ill. kommentelő-tábora van.

Úgy tűnik, sokan vannak, akik szívesebben olvassák mások receptjét, nézik kézimunkáit, esetleg sóvárognak a blogíró által látottak után egy szép vidékre, semhogy a gép előtt ülve is, a mindennapok gondjaival problémáival szembesüljenek. Azt gondolom, valójában attól szeretne a többség inkább elmenekülni.

Én azonban  valahogy képtelen vagyok csak „tünci” témákról mesélni – mert az  akkor nem én lennék. Engem foglalkoztat az élet nehezebb oldala is, és mivel nem nagyon van kivel megbeszéljem, hát megírom…

Igen, foglalkoztat a „világ baja” – még akkor is, ha egy gyűszűnyit sem tudok kimerni, elvinni abból a vízből, amiben fuldoklunk.  És amiket meg ebben a fentebb ajánlott cikkben olvastam, az meg nem csak megijeszt, hanem el is keserít. No persze nem magam miatt…

                                                       ****************

És hogy ezen a kissé kesergősnek tűnő szövegen javítsak valamennyit, beillesztem ide a kertemben tegnap fotózott csodálatos napraforgót.

Már a növekedése idején is csodálva néztem….Egy véletlenül megmaradt téli madármagból kelt ki s nőtt két méter magasra, szemet-gyönyörködtető virágtányérjával díszítve a kertemet.