Nem csak tengerpartja van Görögországnak

Más tollával ékeskedem....de legalább nem titkolom.

Sajnos, nem én jártam ott. Kaptam egy fantasztikusan hangulatos útleírást és hozzá az engedélyt, hogy közreadhatom. Ezúton is köszönöm a lehetőséget !

Mivel legszívesebben én azonnal elindulnék ide – de ez néminemű akadályba ütközik – gondoltam, közzéteszem, mert hátha van, akinek mégiscsak lesz lehetősége, ha nem is most, de tán jövőre ellátogatni ide. Valami ilyesminek képzelem én a földi paradicsomot…

(Szeretném megkönnyíteni annak a munkáját, aki esetleg mégis el tudna menni ide. Itt induljatok el: http://www.booking.com/hotel/gr/theasis-igloo.hu.html)

                                    *********************

És akkor következzen a Triglav-hímző, hűséges kommentelő, kedves "mmama" hangulatos útleírása:

A "mi " kis falunk Klistades, ami fölé magasodik a Tzoumerka hegy,  Ionanina és Metsovó között félúton található. Ide igyekeztünk.  Gyönyörű hegyeken, völgyeken át vezetett az út. A "szegény " és sz@rban lévő görögöknél frissen épített utak, kulturált pihenők és játszóterek az út mentén és szemét sehol. Sőt bizonyos kilométereknél rendszeresen van kihelyezve kerekes konténer. Ott ahol a madár sem jár !

Délután 4 tájban érkeztünk meg. Becsöngettem a nagy kapun és kijött egy fiam korú fiatalember. Persze rögtön lerohantam görögül, jónapot kívánok, mára van foglalásunk, magyarok vagyunk, tudja a kutyások. Széles mosoly a részéről és meghökkenés a szavakon :-)

Kitárult a mesevilág kapuja. Bevezetett minket a nekünk szánt igluba teljesen korrekt az épület a berendezés a felszerelés minden.

Kinyitotta a hűtőt, ami tele volt pakolva 10 napi reggeli benne volt az árban.

Az asztalon kerti virág és egy kis üveg tsipouro két pohárral  és 10 db madleine süti üvegbúra alatt. Na, ezt rögtön megbeszéltük, hogy cukrosok vagyunk, köszönjük szépen, de nem kérjük.

Ha valamiben szükséget látunk, csak kiáltsunk, hogy Nikos és ő jön !

Kipakoltunk, megnézegettünk alaposan mindent. A konyhaszekrényben be volt tárazva kávé tea, cukor, olíva olaj korlátlan fogyasztásra.

Tisztába tettük magunkat és elindultunk a kutyákkal körbejárni a birtokot.

Hektárban mérhető terület 4 igluval tisztes távolságra egymástól, a legnagyobban lakott Nikos a 12 év körüli fiával. Asszonyt nem láttunk. De titokzatos kezek mindig mindent rendeztek, frissen nyírt fű kötözött szőlő levelek összegereblyézve stb....

Kint ültünk a kis előterünkben este egyszer csak kiáltozást hallunk Magdalena, Magdalena, jő Nikos , kezében forró remegő hortopita, sósfetásspenótos falusi pite, kukoricalisztből, nekünk sütötte, mert ez nem cukros :-)

Ez volt az első nap. Aztán lementünk a faluba. Apró hegyi falu ide külföldi turista elvétve ha  jön. Kvázi látványossággá lettünk.

Bolt sincs a faluban csak egy taverna. Na, én megálltam a taverna lépcsőjén, beköszöntem, bemutatkoztam és megkérdeztem, hogy este vacsora lesz-, vagy csak ivó helység. Rögtön be is invitáltak Vaszilisz és Vaszilisza a tulaj házaspár, nézzem meg mi fő a lábasokban, de hát mondtam, hogy nem vagyok egyedül, és még négylábúak is vannak velünk. Semmi baj, jöjjünk csak.

Nem engedték kifizetni Józsi sörét és az én vizemet, mert nekik megtiszteltetés.

Minden este oda jártunk vacsorázni, finomabbnál finomabbakat ettünk, olyant, amit a tengerparton nem lehet kapni. Még a forgalmat is fellendítettük, mert minden este többen jöttek megnézni a magyarokat és a szőke nőt, aki beszél egy kicsit velük saját nyelvükön. Itt sem láttunk ideges embert, sőt a választási előkészületek nyomát sem. Itt ült a pópa is minden este. :-)

Bejártuk úgy cca 50 km-es sugarú körben a vidéket, nagyon el tudnánk képzelni ott élni. A leghangosabb zaj a birkák és a kecskék vonulása reggel és este. A levegőt harapni lehet, 1000 méter magasan voltunk.

Kétszer vettünk húst olyan faluban ahol volt hentes, és szintén kétszer vettünk kenyeret, máshol ahol volt pék. 3-4 km-ként vannak kis lakott települések. Zöldséget, gyümölcsöt a mikrofonos autó kínál minden nap, szokásos időben.

De minden nap meglepett valamivel Nikos, hol egy üveg bor, hol szőlő, barack, kenyér, tej, olíva bogyó volt a kilincsünkre akasztva. De minden reggel jött és megkérdezte, hogy ándaxi ?  Azaz minden rendben ?

Persze hogy ándaxi volt, nagyon jól éreztük magunkat.

Itt még Tv sem volt nemhogy wifi, és kibírtuk !

Megbeszéltük vele, ha egészségünk engedi, akkor jövőre is eljövünk 1 hétre, csak relaxálni. 

Az iglu-falu

Egy közelebbről....

Belülről 1.

Belülről 2.

És a hegy. Valószínű ez volt az elsődleges ok, hogy szívembe zártam ezt a vidéket. Majdnem Triglav...