A második nap: Villány-Nagyharsány-Beremend-Siklós-Harkány-Máriagyűd

Nagyon vacak időben indultunk, köd volt, nyálkás út – nem szeretek ilyenkor vezetni…De reménnyel volt tele a szívünk: majd csak javulni fog, ez a leghosszabb útitervünk, csak nem adjuk fel egy kis borulás miatt ! Miként az elsőnek megírt beremendi kápolna már bizonyította, azért jól tettük, hogy nem fordultunk vissza.

Az első fotók Villánykövesden a pincesorról készültek, de perceken belül mást is felfedeztem: rengeteg gyapjas tintagombát, a kedvencemet. Legszívesebben azonnal leszedtem, hazarohantam, s  kirántva befaltam volna.... Volna, volna.... így azonban csak fényképen tudtam megörökíteni ezt a gomba-kánaánt.

A villánykövesdi pincesor

Tele a rét gyapjas tintagombával

Tényleg tintagomba és tényleg rengeteg !

Villányban csak pár fotó erejéig álltunk meg, majd benéztünk a szoborparkba, de akkor elkezdett esni az eső, inkább lemondtunk arról, hogy körbesétáljuk.

A szoborpark

Ez után jött Beremend, amiről beszámoltam, Nagyharsányban különös látnivalók nincsenek, ott nem is időztünk.

Tehát irány Siklós.

Szörnyűséges sötét felhők gyülekeztek fölöttünk és egyre jobban esett az eső…. Mire beértünk Siklósra valóságos felhőszakadás volt. És nem is ám 10 perces !!!

Mit tegyünk ? Kóvályogtam csak a városban, (autóval) ide-oda, végül bekanyarodtam a kis dzsámi mögött egy parkolóba (szerintem illegálisan, mert az valami buszparkoló, vagy mi – de hát szombat volt és szakadt az eső, busz meg egy sem állt ott, meg őrbódé sem.)  Ugyanis ez a parkoló volt legközelebb a dzsámihoz, amit még én sem láttam és mindenképp szerettem volna megnézni.

Kis hezitálást követően csak csak kiszálltunk…A szakadó esőben, ahogy közeledtünk a dzsámi felé, egy úr jött szembe velünk, mint egy égi jelenés a semmiből,  és kérdezte, hogy a dzsámit akarjuk-e megnézni ?  Igenlő válaszunkra mondta, hogy akkor kinyitja ! Micsoda szerencse, ő volt a templom felügyelője (vagy mije….). Bementünk, körülnéztünk.

 

A dzsámi kívüről....

...és belülről.

Malkocs bég dzsámija a 16.században épült. Története itt olvasható:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Malkocs_b%C3%A9g_dzs%C3%A1mija

Szegény dzsámi hányatott sorsot élt meg, minaretje összedőlt, át- és beépítették. Szinte eltűnt, én nagyon sokáig nem is hallottam róla. Végül az 1990-es években tárták fel, s állították helyre – meg kell mondjam, pompásan ! A hétköznapi életben használatos tárgyak láthatók itt, melyek a török állam néprajzi múzeumából kerültek ide.

Miközben bent nézelődtünk, fotóztunk, az eső változatlan erővel szakadt odakint. Ám amikor a kísérőnk megkérdezte, hogy akarjuk-e látni a szerb-ortodox templomot is, azonnal igent-t mondtunk, eső ide, vagy oda. Most már mindegy volt, a cipőnk átázott, gyakorlatilag a helyzet rosszabb már nem lehetett.

És bizony jól tettük, hogy így döntöttünk. (Csak zárójelben: én ebben a templomban sem voltam, és igen örültem utólag, hogy az eső miatt nem hátráltunk meg…)

Az első, amire vezetőnk felhívta a figyelmet, a kissé megdőlt torony… Bár látszik, hogy a templomot nem túl rég tatarozhatták (kívülről), de a „tipikus magyar” szokás szerint semmi sem tökéletes, ez a munka se, a  torony bal oldali középső sarka (? nem tudom mi ennek a neve ?) már most beázott, megrongálódott. És a kerítésen is hatalmas repedés csúfoskodik.

Ez a torony tényleg ferde - no nem ennyire, mint a képen, de azért ferde....

A megfakult ikonosztáz

A karzat

Templom-részletek

Az első (fa)  szerb-ortodox templomot egyébként a XV. században letelepedett szerbek építették itt, ennek leégése után épült 1738-ban egy kis templom, majd a hívők adakozásából az 1806-ban felszentelt,  ma is látható templom. Ikonosztáza és berendezése is ebből az időből való.

Érdemes a gömbpanorámát itt megnézni:

http://360x180fok.blogspot.hu/2011/06/siklos-szerb-ortodox-templom.html

Igen sajnálatos, hogy a belseje rossz állapotban van, bár kisebb, mint a grábóci, de ha rendbe lenne hozva, vetekedhetne azzal. (http://aranyosfodorka.blogspot.hu/2014/03/graboc.html )

A templom-nézéssel végezve, autóval elindultunk fel a várhoz – de az eső csak esett, esett…sőt, néha még meg is dörrent az ég.

Beálltunk a vár melletti parkolóba – és  perceken belül felfedeztük a szigetvári szörny ikertestvérét. Ezt azonban a tervezők, vagy a városatyák, vagy a Jóisten, legalább kicsit jobban „el tudta dugni”, lenyomni a föld alá – olyan mértékben nem rontja a vár látképét, mint amennyire Szigetvárét az ő látogatóközpontja …

Az alábbi két kép nem saját felvétel, de az egyiken jól látszik az épület, és hasonlósága a szigetvárihoz, a másik légifotó, melyen az látható, hogy legalább megpróbálták ezt a szégyent elrejteni a föld alá…
 

A föld alatti toldalék

A siklósi vár - madártávlatból

Képek: http://www.siklos.net/17-szolgaltatas/36-siklosi-var-latogatokozpontja.html

http://www.civertan.hu/legifoto/galery_image.php?id=55754  (légi)

 

És szakad, szakad az eső....

Siklós ez okból (=eső) törölve lett, inkább elindultunk Harkány felé, ahol egy jó kis lángost akartunk ebédelni.

Nincs messze Harkány Siklóstól, de mire odaértünk, kisütött a nap… Hát, ha ez nem áprilisi időjárás októberben, akkor semmi.

Megettük a lángosunkat a fürdő mögötti/előtti sétányon, aztán körbevittem vendégemet, lefotózni a látnivalókat. Most én már nem teszek fel ide képeket, hiszen nemrég csak Harkányról írtam hosszabban és ott fotók is voltak. Nem változott azóta semmi....

 

Máriagyűd szabadtéri misézőhely

Harkányból Máriagyűdre mentünk, itt pár napja adtak át egy közel 500 milliós beruházást (van itt pénz !!!!!!!!) felújítva a szabadtéri miséző-helyet, a templomot, a padokat, járdákat és épült egy játszótér.

Ezek nagggyon fontos dolgok….

Innen aztán már hazafelé indultunk, kezdett az ég ismét borulni. A szemerkélő esőben beugrottunk még Szalánta mellett a szívemet-fájdító-Eszterág-pusztára – no nem azért, mintha reménykedtem volna abban, hogy a galambszaros harangtornyot kitakarították.

Nem is ért meglepetés….pedig az (=takarítás,  picinyke állagmegóvás) nem  kerülne sok pénzbe….

Eszterágpuszta harangtorony

Sajnos ennek a mai beszámolónak a végére nem tudok vidám képet tenni, max. egy  őszi tájat, ami olyan mint a hangulatom volt, ködös, borongós: