Cserfás domboldal aljában kis falu: Cserkút

Gyertek velem egy újabb, Pécs-közeli kis kirándulásra ! 

Aki ma erre  jár, bizonyára el se hiszi, hogy volt idő, amikor a Cserkút falu lakosságát be akarták költöztetni Pécsett egy tízemeletesbe….És ezt nem  a mesélés kedvéért találtam ki.

Amikor az uránérc bányászat az ötvenes évek közepén megkezdődött – ez akár meg is történhetett volna.

Az uránbányákról nincsenek képeim, de egy kőfejtőről igen ! Tudom, hogy nem a legjobb kép, de így tudtam megmutatni legtöbbet a falu előtti kőbányából, ahol a jól ismert rózsaszínes "jakabhegyi homokkövet" bányászták. Ebből készültek anno a felszámolt keleti  temető sírkövei, melyek aztán a Széchenyi térre lettek "áttelepítve", majd a nagy "európaikulturális" felszámoláskor pedig a kőtemetőbe lettek kidobva...

Itt látható pár kép a kőtemetőről: http://aranyosfodorka.blogspot.hu/2011/10/meggyvago-ajandeka.html

Kőbánya

 

Amúgy nagy kár lett volna ezért a több évszázados múlttal rendelkező kis faluért. Ha az itt oly gyakori  mondák világába akarnék  kapaszkodni, azt írhatnám, hogy talán a Jakab hegy valamelyik ősi lakosa, vagy mondabeli hőse mentette meg a falut a föld színéről való eltűnéstől.

Attól azonban már semmi sem tudta megmenteni, hogy  Pécs városa  „iparosításra kijelölt területként” el ne vegye Cserkút külterületének nagy részét. / Régen Cserkút a hatos út alatti területen egészen a Pécsi víz árkáig ért, magába foglalva a Zsebe-dombi  szőlős-gyümölcsös, ma már víkendházas területet is./

S mindeme nehézségek ellenére, Cserkút azon ritka falvak sorába tartozik, melyek lakosaik számát szép csendesen növesztik és nem csökkentik.

Ha valaki  szeretné a falut felkeresni, a város felől Ny-ra haladva, a cserkúti szoc. otthont, meg a kocsmát elhagyva, figyelni kell egy diszkrét útjelző táblára, s a hatosról jobbra kell lekanyarodni. Van egy hosszabb, másik, ide vezető út is, de ez az egyszerűbb, rövidebb.

A Jakab hegy lábához bújó falu

 Már az 1200-as években felmerül régi okmányokon a falu neve.  / 1290:  Cherktuh / Feltételezések szerint a hajdani Csarra forrásról, vagy a domboldalba települt cserfákról kaphatta nevét. A mai napig több forrás bújik elő a Jakab hegy lábánál, s bár ezek egy része az uránbányák működése alatt megszűnt, némelyikük mégiscsak túlélte a nehéz éveket, és a munkálatok bevégeztével újra működni kezdett.

Csendes, egyszerű, főképp magyarok lakta kis falvacska lehetett Cserkút. Sok-sok évvel ezelőtt is  dolgos-szorgos asszonyok éltek itt, mert a források körüli  „mosó-helyeket” még ma is ismerik néhányan az öregek közül. A vizes-árkok vizét ügyesen elrekesztették,  fölötte pallókon állva mostak az asszonyok. Néhol még tető is védte a helyet. Évente kétszer volt „nagy” mosás, télen és nyáron. A téli hidegben  sajtárba, dézsába öntött meleg vízben állva végezték nehéz munkájukat. 

Nekem  legjobban a falu bejáratánál lévő, teljesen helyreállított „mosóház” tetszett. Nem olyan régen készült el, igaz, a gémeskút gémje momentán épp „elfeküdt” (tán szél döntötte ki…)  de remélem, előbb utóbb újra helyére fog kerülni. A község honlapján van egy jó kis leírás, miként is mostak itt hajdanában az asszonyok.

http://cserkut.hu/cserkut3/index.php/a-falurol/a-regi-cserkut/89-mosas-cserkuton

Kár, hogy a helyszínt nem jelöli tábla. Viszont a község honlapján lévő térkép segít a néznivalók megtalálásában.

http://cserkut.hu//index.php?option=com_gmaps&task=viewmap&Itemid=30&mapId=1

A mosóház, gyönyörű háttérrel, a Jakabbal....

A mosóház belseje

A megroggyant gémes meg a vályú

 

A pásztorház abrakoltató vályúi

 1945-ig utcaneveket nem használtak, a település egyes részeit az ott lakókról, az azon a területen gazdálkodókról, vagy az ott termő növényekről, gyümölcsökről nevezték el.   

/ Pap Jánosék háza fölötti lénia, Mester fődje, Buzásék pincéje, Körtvéjes, Kendörös, stb../

Több helyen /Szentmiklósi szőlőknél, a Kápolna dombon, az újhegyi szőlőnél/ folytak ásatások, és elő is kerültek  longobárd sírleletek.

Igazi nevezetes látnivalója a 13. századi fazsindelyes katolikus templom. Az egyhajós, donga-boltozatú templom végében félköríves szentély áll. Déli oldalán volt az eredeti bejárata, s  fölötte freskók voltak hajdanán. Az  északi falakat is freskók díszítették. A valaha szépséges képek azonban az elmúlt 7 évszázad során  megrongálódtak, kevés látható ma már belőlük. A templom tornya a 14. században épült. Sekrestyéje barokk stílusú. Részletek itt: http://cserkut.hu/cserkut3/index.php/a-templomrul

 

A templom harangtorony felőli, nyugati oldala

 

A templom bejárata a déli oldalról

Templom belső: http://cserkut.hu/cserkut3/index.php/a-templomrul

Fazsindelyes tetőzet

A  templom melletti kereszt és  temető bejárata

                       

A templom északi oldala

Érdemes kisétálni a horgásztóhoz is, innen pompás kilátás nyílik a Jakabhegy lábához – szinte védelmet keresően – búvó kicsiny falucskára.

Mivel én panorámaképet készíteni nem tudok, hoztam egyet innen: http://cserkut.hu//index.php?option=com_gmaps&task=viewmap&Itemid=30&mapId=1

Horgásztó+panoráma

 

A távolban nem egy fehér vitorla, hanem  királyegyházi LAFARGE  Cementgyár, illetve balról a  horvátországi Papuk hegység halvány körvonala látható.

A kis horgásztó

Akár hiszitek, akár nem, az ott a jobb felső sarokban igenis egy szürkegém...

 

A falu utcáin sétálva is legyen készenlétben a fényképezőgépünk, lesz mit megörökíteni, több szép látnivalót fényképezhetünk le,  legalább 40 védett objektum  van a faluban, kovácsoltvas kapuk, kerítések,  parasztházak, pajták, pincék és ha  nem télen járunk ott, virágtól pompázó hangulatos, kedves udvarok.

Ha pedig végeztünk a fotózással, hát irány a kék▲ jelzésen  a csúcs, a monda-gazdag Jakab hegy !

Arról legközelebb mesélek….

Szépen karbantartott öreg házak.....

Egy "úri" (=városias) ház, ami egyáltalán nem illik ebbe a környezetbe....

Lepusztult épületet alig látni....

Egy szép...

...meg egy rozzant istálló/pajta

Készülődés a télre....