Kedves kis Kavics – ott a messzeségben – te próbálsz megvigasztalni ? Te voltál az egyetlen, akinek feltűnt "hiányom" s akik itt vannak egy utcányira tőlem, még csak azt se tudják, hogy mennyire szomorú vagyok. Köszönöm neked !
Itt és most tudatom azokkal, akiket esetleg érdekel, hogy a Lili kutyám után még volt két „célom” – amiért érdemes volt élni: a Samu, meg a Berci cica.
A Samut egy hete valószínű széttépték az utcabeli cigánykutyák.
"Nem az a legrosszabb dolog, ami megtörténhet az emberrel, hogy elveszti az életét. (...) Hanem amikor azt veszti el, amiért él." Jo Nesbo
Nincsenek km-ek, ha jószándék van!
VálaszTörlésBercinek is nagy szüksége van Rád. :-)
Nem hiszed el, mennyire jólesett ma reggeli leveled a nagy bánatomban. Erőt adtál vele. Köszönöm.
TörlésMegszelídítettél...
Törlés♥♥♥
TörlésSajnálom hogy bánatos vagy a Berci cicád is biztos érzi fájdalmadat! Vigyázzatok egymásra !
VálaszTörlésA dolgok/események tőlem többnyire függetlenek...Mondd, miképp lehetne "vigyázni" egy cicára ? S ezt hiába tudja az ember - tehetetlen... bezárni nem lehet, pórázra kötni se...legfeljebb fohászkodni - de lám, az se talál mindig meghallgatásra.
TörlésSzia Fodorka!
VálaszTörlésAz előző posztodhoz kommenteltem, mert akkor még nem jelent meg ez, úgyhogy nézd meg ott! :)
Az a baj, hogy az állatok sokkal rövidebb életűek, mint mi emberek, és nem lehet számítani arra, hogy életünk végéig elkísérnek, mégha nem éri baleset őket akkor sem.
Szóval, mindig számítani kell az elvesztésükre, de ez attól független megszenvedi az ember.
Köszönöm, megtaláltam.
TörlésÉs igazad van, számítani kell/lehet erre, de egyre nehezebben küzdök meg a veszteségeimmel. És már nincs is olyan sok elveszteni-valóm.
De hiányoltalak, de gondoltam, most per pillanat nincs "anyagod", gyűjtésen vagy... Nagyon sajnálom, ami a cicussal történt... borzasztó és megértelek, milyen nagy a bánatod......
VálaszTörlésKöszönöm. Aki élt már át hasonlót, tudja, mit érzek.
TörlésÉn is hiányollak , mindennap ide nézek .
VálaszTörlésA háttér beszélgetések miatt nem akartalak zavarni.
Samu fogta meg az egeret?
Mélységesen együtt érzek veled a cica elvesztése kapcsán .
Bele gondolni sem merek ha ez enyém ............
Nagyon sajnálom . Tudom sovány vigasz ez .
mmama
Nem tudom azt írni, hogy "vigyázz a tiédre" mert rájuk nem lehet vigyázni.Öntörvényű állatok, nem tarthatod ketrecben őt - a világ pedig gonosz és kegyetlen. Igyekszem megerősíteni a lelkemet, de egyre nehezebben állok egy egy ilyen K.O. után talpra.
TörlésNem tudtam, hogy bánatod van! Nem olyan régen járok hozzád, nem tudom milyen időközönként szoktál írni, azt hittem pihenőn vagy.
VálaszTörlésTudod, nekem régebben sokszor voltak cicáim, tündérszépeket hoztam mindig a tesómtól. Nevelgettem őket, szeretgettük, a lányaim neveket adtak nekik, aztán mikor már jól a szívünkhöz nőttek, egyik napról a másikra nyomtalanul eltűntek. Sosem tudtuk meg mi lett a sorsuk, elvitték őket, kutya tépte szép vagy csak elcsavarogtak.
Egy párszor eljátszottuk ezt, aztán azt mondtam: elég! többet nem fog a szívem sajogni, ha megint nyomuk vész.
Azóta nincs cicánk, pedig sokszor majd megveszek értük, annyira szeretném.
Ebből a sok irományból csak azt akartam kihozni: átérzem a fájdalmad és tudom nem segít, de küldök egy vigasztaló ölelést Neked - szeretettel ♥
Köszönöm vigasztaló szavaidat - és bizony én is arra az elhatározásra jutottam, ha majd egyszer Berci is átvándorol az "égi-egerésző-rétre" - SOHA, SOHA többé semmilyen állatom nem lesz. De hogy azt miképp fogom kibírni, azt még nem tudom.
TörlésNagy hiba ilyet megfogadni, épp az ellenkezőjével "tudod kibírni". Komolyan arra gondoltam, hogy tudnék Neked egy új jövevényt szerezni... :-)
TörlésMegírtam neked a levelemben az okokat....
TörlésAmiket nem fogadok el... lehet, hogy ezt a makacsságot Tőled vettem át...?
TörlésÓ, nagyon együtt érzek veled, az értelmetlen halál miatt is. A szeretett cica miatt is. (Az én gyomrom is mindig görcsben van, ha az úrfi nem jön haza, vajon miért?) Az ember megszereti őket, társai lesznek, s nagy űrt hagynak maguk után.
VálaszTörlésÉs bármit próbálsz tenni - tehetetlen vagy, semmiképp nem tudod őket megvédeni. És ez, ez a tehetetlenség is nagyon tud fájni - pedig igazán nincs értelme magamat okolni. Egy macskát nem lehet pórázra kötve tartani...csak aggódni lehet érte....meg reménykedni, hogy hátha mégse....
TörlésNem mentegetőzni akarok, de nemrégen arról beszélgettünk, hogy nincs kedved naponta blogolni, ezért, bár minden nap benéztem hozzád, és még mindig a szerdai bejegyzésedet láttam, arra gondoltam, most éppen nincs kedved írni.
VálaszTörlésA mai hír megdöbbentett! Nem akarok nagy szavakat használni, de könnyeimmel küzdök. Átérzem a fájdalmadat, hiszen az elmúlt években kelt át a szivárványhídon a kutyám és 2 macskám, akik majd 20 évet éltek velem.
És dühös vagyok, mert - nem tudom jobban megfogalmazni - Berci halálát áttételesen az emberi hanyagság okozta. Már megint az ártatlanok fizetnek, mint már annyiszor.
Tudom sovány vigasz, de gondolj Bercire! Szüksége van rád.
Jaj, most vettem észre Bercit írtam Samu helyett!
VálaszTörlésBevallom, ez az eset, amúgy is elég rossz időszakomban érkezett - egy újabb kőnek érzem, ami húz lefelé és néha nem érzek erőt ahhoz, hogy a felszínre küzdjem magam.Annyira kevés dolog van már körülöttem, amibe kapaszkodhatom, s okkal írtam "dolgot" és nem "embert" - mert hát azok is alig vannak...És a fájdalmas gondolatok egymást generálják - örvénybe húzzák az embert, és néha nem érzek elég erőt ahhoz, hogy tovább-lépjek.
TörlésRégen sosem éreztem, hogy ez életben-maradáshoz akarat kell. Valahogy úgy "magától" ment minden. Most gyakran érzem, hogy ez nem egészen így van, és hogy "élni-akarni" milyen nehéz.
Szerintem nagyon sok dolgod van! Gondolj az Angyalokra Máriakéménden!
TörlésTudod, hogy eddig összesen 1 228 220 HUF jött össze?
http://baranyaidombsag.ucoz.hu/index/0-25
Igen, minden igyekezetemmel azon vagyok, hogy a megroggyant lábaimon újra járni tudjak. Van célom, még ha kicsit messzinek és tán reménytelennek tűnik is. De a gyászt, a fájdalmat hagyni kell "magától" elmenni, elüldözni nem lehet.
TörlésAmúgy a pénzösszeget majdhogynem hihetetlennek tartom - de ebben igen nagy szerepe van Biki Endrének is. Az ő lelkes segítsége, pártfogolása, küzdelme, akarata nélkül nem hiszem, hogy jutottunk volna ennyire. Ő hisz az angyalok újraszületésében, s néha nekem is sikerül.
Nagyon sajnalom a Samut! Egyutterzek most veled.
VálaszTörlésNem lehet,hogy csak hosszabban elcsavargott? es egyszer csak megjelenik
Ebben bízom Tselszi én is!
TörlésBár lenne igazatok....
TörlésNagyon szoritok,hogy igy legyen!
TörlésIdokozben nem kellene szorolapokat kiragasztani a villanyoszlopokra,vagy hasonlo helyekre a kornyeken?, hogy Samu elveszett es keresed.A fenykepet is ra lehetne fenymasolni. Olyan szep cica,lehet,hogy valaki befogadta,es,ha olvasna,visszaadna!
Ó, hát az első nap délutánján az egész környék összes villanyoszlopát teleragasztottam fényképes kereső hirdetésemmel....Amúgy pedig elég félénk cica volt, őt nem lehetett "csak úgy" oda-ciccegni senkinek se magához.
Törlésvagy valaki véletlenül bezárta, padlásra, pincébe?akkor még nem is biztos hogy széttépték a kutyák,... akkor még remény is van...hála...
TörlésNagyon hozzánk tudnak nőni a kis kedvenceink! Hiányuk nagy fájdalmat okoz! Szívből ölellek! <3
VálaszTörlésKöszönöm Éva !
TörlésÓ de szomorú! Mint állatbarát és -gazda, gondolom, mit élhetsz át :(
VálaszTörlésHiába "tudja" az ember, hogy állatai sem/nem örök életűek, mégis mindegyik elvesztését, halálát meggyászolja az, aki igazán szerette őket.Nekem a kutyáim, s a cicák nagyon fontosak voltak. Már csak egy cica maradt....
TörlésNekem is feltűnt a hiányod... és nagyon sajnálom a történteket! Nem tudhatjuk, hogy valóban a szomszéd kutyák voltak-e, vagy ki/mi? Itt is azt mondom, hogy szebb "véget" képzelj Samunak, ha már így gondolod! Lehet, hogy valakinek megtetszett, mert gyönyörű volt és ellopta. Vagy tényleg elcsavargott. Értem én az aggódást, hát persze!
VálaszTörlésEzerszer és ezerféleképp megírták már nálam tehetségesebb, okosabb emberek, hogy a bizonytalanságnál rosszabb nem létezik. És tényleg. Fájna, de megnyugodnék, ha BÁRMI biztosat tudnék róla. Akár azt, hogy ellopták, akár azt, hogy már nem él.
TörlésKedves Aranyos Fodorka!
VálaszTörlésEzek a kis kedvenceink annyira hozzánk nőnek, és nagyon nehéz elviselni ha elveszítjük őket.:-(
Együtt érzek most veled, és reménykedem talán még is csak elcsavargott!?
8 éves volt, ismerte a "felségterületét", 3 hónapos kora óta élt velem....Egy hét után én nem reménykedem már...de elmondhatatlanul örülnék, ha csoda történne.
TörlésSzia Aranyos Fodorka!
VálaszTörlésVolt egy kolléganőm, aki sajnos elveszítette egyik kutyusát. Hetekig bánkódott és eléggé vigasztalhatatlan volt. Akkor nem nagyon értettem. Azóta sajnos megtapasztaltam, milyen elveszíteni egy családtagot.
Úgyhogy átérzem a fájdalmadat és veled reménykedek, hogy talán happyend lesz és egyszer csak besétál Samu.
Bár lenne igazad. A csodák létét nem tagadom, de hidd el, nagyon ritkák.
TörlésEgyik nénim már elsiratta Marci cicáját, de két hét után előjött farkas éhesen.
VálaszTörlésHa nem láttad meghalva Samut, akkor még van remény. De van olyan is, hogy meghalni mennek el a cicák, ez is igaz.
Ne mondj olyat Fodorka, hogy nem lesz több állatod ha úgy adódna, mert igaz, hogy nagyon nagy szomorúság az elvesztésük, de rengeteg boldog percet szereznek nekünk amíg élnek. Hisz az emberek élete sem egyforma hosszú, van aki babaként, van aki százévesen hal meg, de mindenki hagy valamiféle nyomot a szívekben, nem mondjuk, hogy nem szülünk többet, mert fájni fog ha elveszítjük. Tudom, most erre gondolni se akarsz, és ez így normális, de egy új cicát is nagyon-nagyon megszeretnél, ő pedig hálás lenne, hogy jó gazdához került.
<3
TörlésBevallom, teljesen még nem adtam fel a reményt, hiszen én is hallottam "csodás" megkerüléseket...De elég sok minden szól ez ellen.Bár lenne nektek igazatok!!!!
TörlésAzt pedig, hogy miért döntöttem úgy, hogy a Berci után semmilyen állatot nem veszek magamhoz, többször megindokoltam, főleg Kavicsnak. De újra leírom: amikor önmagam sorsáért SEM tudok felelősséget vállalni, amikor a saját életem vége is totális bizonytalanságban lebeg,akkor nem vagyok olyan önző, hogy saját "boldogságomért" veszélyeztessem esetleg egy állat életét. Nem vagyunk egyformák, nem gondolkodunk, érzünk egyformán. És hát nem győzöm hangsúlyozni, majd akkor beszéljetek a témáról, ha hozzám hasonló helyzetbe kerültök - amit egyébként senkinek se kívánok.
Egyik nénim 83 éves, nemrég halt meg a kutyája és hozatott a menhelyről egy újat. Nagyon sok öröme, nos és persze bosszúsága is van benne. Egy kiskutya sokat rendetlenkedik. :-) Szerintem ez nem önzőség. Mindketten boldogok. A néni, hogy nincs egyedül, a kutyus, meg hogy gazdára talált. Pedig nincs jó állapotban a néni, egy agyvérzés után lebénult deréktól lefelé, abból épült fel, most már tud járni bottal. Mivel én még nem vagyok abban a helyzetben, mint te, hát egy másik ember életével példálóztam, aki abban van, vagy lehet rosszabban, ezt nem tudom, mert veled még nem találkoztam, de ő max. az kapuig tud kimenni.
TörlésDe nem bántani akartalak, csak biztatni. Úgy látom nem sikerült. Arról nem tehetek, hogy még csak középkorú vagyok, és csupán külső tapasztalataim vannak az idősekről, de azt hiszem az átlagnál azért sokkal nagyobb tapasztalataim. Elnézést, ha alkalmatlankodtam....
Együttérzésem ! Amire mondhatja mindenki, hogy kevés. (?) Annak ellenére,hogy nekem vagy 50 egynéhány éve (1962) csak halaim voltak,amiket valahogy leengedtem a mosdólefolyóba,véletlenül - más állatom sosem volt. Bár most, ha visszagondolok, kb. 1978-ban (?) kis ideig volt 2 (valamilyen) "ugróegerem" is, akik egymást elpusztították. Annak ellenére át tudom érezni a történteket.
VálaszTörlés(2) Jutott eszembe (még)- te, aki annyit kattintgatsz a neten... bizonyára ezt-azt elolvastál erről is. Pl. (állítólag) a macskák "elmennek meghalni" - vagy ami fontosabb, tudni kell az állatokat is "elengedni" a haláluk után ? Gondolom én, mert nem kerestem utána.
Talán ennyit most, hisz' a napokban hunyt el közeli ismerősöm is, vagy a volt pécsi alpolgármester is,- (bár ezek a dolgok nem tartoznak ide - most.)
(3) (Olvastam hozzászólást a "kiplakátozásról,"- ahhoz csak annyit (Pécsett) a 24/2008. (06.23) önkormányzat rendelete. Bizonyára más helyeken is van olyasmi és "nagy szívás" a szomorúság idején, ha még meg is büntetnék az illetőt.)
(4) Vívódom magamban... egyik közeli ismerősöm nagyon szeretne egy teknőst ! ( nem teknősbékát !- mert olyan nincs )Igen nagy a valószínűsége, hogy megkapja ! Jövőkép.