Kedvenceim a Perseidák

Régóta készültem már ezt a mesét megírni.

Mivel épp most van itt az ideje, a történetét elmondom, hátha nem ismeri mindenki, bár sajnos ma éjjel megint nem sok esély van a meglesésükre.

Hivatalos szöveg:

Az augusztusban előforduló meteorok a Perseus csillagkép irányából sugárzódnak szét. A Perseidák elnevezés is innen eredeztethető. A Perseidák szülőégitestje a 130 éves keringési idejű 109P/Swift-Tuttle üstökös.

És a hozzá tartozó mese:

Kassziopeia királyné,  Cepheusz Aithiopia (Etiópia/Aksum) királyának felesége és Androméda anyja volt.

A királyné azzal dicsekedett, hogy ő a nimfáknál is szebb. Ezért az istenek megharagudtak rá, és Poszeidón, a tengerek istene egy tengeri szörnyet (Cet)  küldött, amely rengeteg embert elpusztított. A királyi pár egy jósdához fordult, ahol azt a jóslatot kapták: akkor szabadulhatnak meg a szörnytől, ha leányukat feláldozzák neki. Vállalták ezt az áldozatot, és Andromédát kitették egy tengeri sziklára, hogy ott a szörny zsákmányául essék.

(A történet később azzal bővült, hogy a hiú Kassziopeiát a trónjához kötözték  ezért a Sarkcsillaghoz viszonyítva, fejjel lefelé látható az égbolton.)

A hős Perszeusz (apja Zeusz, anyja pedig Danaé)  éppen az egyik gorgó, (Meduza) megölése után tartott hazafelé, amikor látta, hogy a Cet a szépséges Androméda megevésére készül, ezért nekitámadt.

Harcolni kezdtek egymással, de a szörny lényegesen erősebb volt, ezért Perszeusz cselhez folyamodott. Nála volt az a Medúza fej, amelynek szörnyű látványától, bárki kővé változott. Eldobta tehát a kardját, és előrántotta a fejet. Mivel  a szörny nem tudta ennek a titkát, ezért ránézett, és azonnal kővé változott.

Androméda, aki figyelte az egész eseményt, de nem pillantott a fejre, rámosolygott megmentőjére. Rögtön egymásba szerettek, és Androméda hozzáment Perszeuszhoz feleségül.

Közelükben látható még Pegazus, aki  szárnyas ló a görög mitológiában, Poszeidón és Medusza gyermeke. Amikor Perszeusz lefejezte Meduszát, akkor ugrott ki a nyakából.

Mese vége: Pallasz Athéné a bölcsesség, a jog, az igazságosság, a művészetek, a kézművesség és a képzés istennője a görög mitológiában. Ő volt az, aki az égboltra helyezte a történet szereplőit.

 

Földrajzi kiegészítés:

Etiópiát az emberiség bölcsőjének is nevezik. Ez az ország a görög Aithiopia nevet az időszámításunk előtti negyedik században, a kereszténységet pedig a legtöbb nyugati nép előtt vette fel. Az afrikai történelem Aksumot (Etiópia középkori elnevezése) a nemzetközi kereskedelmi hálózatok középpontjába helyezte, mely összekötötte a Nílust, a Földközi Tengert és az Indiai Óceánt.

Csillagtérkép (bármilyen időpont beállítható rajta!): http://www.heavens-above.com/SkyChart.aspx?lat=0&lng=0&loc=Unspecified&alt=0&tz=UCT

Másik égi kép: http://www.eumet.hu/wp-content/uploads/image7.jpg