 |
| Kép innen: https://pcworld.hu/tudomany/etel-a-robotmezokrol-a-jovo-mezogazdasaga-149431.html |
Nem
akartam az ide tévedő és a téma iránt esetleg nem érdeklődő olvasókat egy
4 oldalas szöveg bemásolásával untatni, ezért a cikk linkjét teszem csak ide:
Teljes
egészében nem, de valami gyenge szálon mégiscsak a vasárnapi "varrós"
bejegyzésemhez (is) kapcsolódik....
Többször
elolvastam már – (zárójelben megjegyzem, hogy bizonyos szavakra rá kellett
„keresnem” – mert nem tudtam az értelmét sem … nem szégyellem) – és minden
elolvasás után összeszorult a szívem.
Aztán
hagytam ülepedni a dolgot és arra gondoltam, hogy egy 30 évesnek a szemében
ezek a dolgok nyilván egészen másképp látszanak (ha ugyan egyáltalán elolvas
ilyesmit) – és már megint csak oda lyukadtam ki, hogy én egy „lejárt lemez”
vagyok, aki lassan már semmit se ért, bezárkózott a maga kis egyszerű világába.
És igen, hozzá-gondoltam azt is, hogy Tutankhamon idejében, ha valaki
olvasott volna a villamosról, a tévéről, vagy a Holdra repülő űrhajóról –
ugyanilyen értetlen és hitetlen arccal nézett volna maga elé, s hajtogatta
volna: nem értem, ez nem az én világom….
Nem vagyok
sem szomorú, sem dühös, sem semmilyen. Elfogadtam már, hogy az én világom
szavatossága lejárt – de azért egy picit sajnálom. Nem volt mindig könnyű – de
szép volt.
Nekem
legalábbis.
(1) > Lehet,hogy érdemes lenne (ehhez a témához) megemlíteni a 2 mondatos Albert Einstein "jóslatot" is, amit 1922-ben írt - a boldogságról. Mellesleg abból bevált az,hogy "sokat fog az még érni." :-) - ( árverés volt) Szerintem a 2.mondta az érdekesebb ( a te témádhoz) - "Ahol akarat van,ott út is van." Én úgy értem : a döntéshozók kezében van sok minden, és miért ne lehetne az ember (az emberiség) a döntéshozó. (?)
VálaszTörlésÉn különösebben nem foglalkozom már a jövővel,- azt pl. olvastam, hogy
a " 12 jóslat,milyen lesz a világ 2020-ban" sem nagyon igazolódott be.
(2)Jó,hogy azt a linket osztottad meg, ahol megírják (alul) kiktől származhatnak a téged foglalkoztató gondolatok. Ismerjem el, elkerülte figyelmemet,hogy Gerd Leonhard tartott előadást Magyarországon (2016) az MTA-ban (ott van a neten) Címe : Jönnek a robotok,de még jól is elsülhet az egész. (!) - ill. elolvastam ( más helyen) Udo Gollub írását is ( majd' ugyanaz mint amit te is megírtál.)Volt is hozzá 246 hozzászólás... hogy' gondolkodnak az emberek.(igaz,magyar hozzászóló nem volt :-) )
(3)Írod, " nem vagy se semmilyen" - bár írod azt is, " összeszorult a szívem" - szerintem meg : ne vedd annyira a szívedre ! Te megtetted,amit megtehettél,- gondolatodat megosztottad, a többi meg legyen más dolga ! azaz a "döntéshozóké."
Ha ilyesmiken gondolkodom, és a gondolataimtól szomorú leszek, akkor legjobb megoldás lehetőleg gyorsan valami más elfoglaltságot keresni - illetve figyelmeztetni magamat, hogy legalább "saját gyerekem" miatt nem kell aggódnom. Néha a rossznak is van jó oldala.
TörlésKedves Aranyosfodorka!Jó ideje olvasom a blogodat, közel áll hozzám, ahogy nézed a világot, de még nem szóltam hozzá. A mostani cikk témáján én is rengeteget töprengek. Csak a közeljövőt jósolja meg, nem egy nagy dolog. Pont arról nincs szó benne, ami a fontosabb, hogy ezekkel a találmányokkal, főként a nagy hálózatokról való lecsatlakozással (3D nyomtató, olcsó elektromos energia révén) egy emberi létezési szint biztosítható az embereknek anélkül, hogy ezért halálra dolgoznák magukat, ill. hogy a hiány miatti félelmüket kihasználva összeugrasszák őket. És így lesz energiájuk, hogy más dolgokat találjanak ki: például, hogy hogyan tehetnék jobbá az elosztási rendszereiket? Hogyan foglalkozhatnának olyan dolgokkal, amiket te is szeretsz: pl. irodalommal, csillagászattal, filozófiával? Hogyan jobbíthatnák magukat és az egymáshoz fűződő kapcsolataikat? Hiszen egy idő után telítődnek majd az anyagi javakkal, már nem elégíti ki őket. Épp hogy nem is a technológiai fejlődés jelenti a legnagyobb kihívást, hanem az, hogy megtanuljunk ezekkel bánni. Egy tudati ugrást kell az emberiségnek végrehajtania, igen gyorsan. Már benne vagyunk. Meggyőződésem, hogy az embereknek akkor is ugyanazok lesznek a legfontosabb dolgok, mint most, a te életet tisztelő szemléletednek ebben az új világban is meglesz a helye. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy kétségbe vonom a változás feletti szomorú érzéseidet – de talán lehet a dologban egy kis reményt keltő részt is találni.
VálaszTörlésSzeretettel M.
Szeretettel köszöntelek olvasóim között, és örülök, hogy véleményeddel jelentkeztél.
TörlésJó lenne beszélgetni ezekről a dolgokról, mert az ember az írásban igyekszik a lényeges dolgokat kiemelni, pedig néha a kisebb jelentőségűek is fontossá válhatnak.
Az egész témával kapcsolatban az én legnagyobb félelmem, hogy az ember a tudatában, a szívében/lelkében nem nőtt fel a technika magaslataihoz. Használja, de nem mindig tudja felmérni hatásait.
És amit még ennél is nagyobb bajnak tartok, az ember erkölcsi mércéje valahol a kezdetek kezdetén "elállítódott."
Ezt írod: "egy idő után telítődnek majd az anyagi javakkal" - hát ebben én nem hiszek - hacsak valaki új emberi fajtát nem kezd el "tenyészteni".
"Az emberben, akárcsak az univerzumban, két erő lakozik. A Jin és a Jang. Ezek szüntelenül dominanciára törnek, folyamatos harcban állnak egymással, mégsem győzhet egyik erő sem." - én ezt érzem hihetőbbnek szemben az "egyszer majd minden jó és rendben lesz" elképzeléssel.
Köszönöm még egyszer, hogy megírtad a gondolataidat.
"egy idő után telítődnek majd az anyagi javakkal" - Ezt nekem is nehezemre esik elhinni, pontosabban megmagyarázhatóvá tenni.
TörlésAranyos, gondolataid állnak gondolataimhoz közelebb.
Mondom én, hogy jó lenne beszélgetni....
TörlésMert hát ma reggel is láttam filmeket és nem nagyon van a közelemben senki,akit az ilyesféle dolgok érdekelnének.
Hogy mi lett olcsóbb, vagy drágább a Tsc-ban, az fontosabb.....
Mindezek már a levegőben vannak, sőt elég sok minden már valóság. A változást nem lehet megakadályozni. Én inkább azért aggódom, hogy nem hogy a mi generációnk, de az utánunk jövők sincsenek felkészítve minderre.
VálaszTörlésPZs
Egyetértek veled, a változás hirtelen, gyors, és már megkezdődött. Mi (=emberek) pedig (agyilag/érzelmileg) valahogy nagyon lassan haladunk előre....Persze kivételek mindig is voltak, vannak - de mi a helyzet az X milliárddal ?
Törlés