Csillagos olvasnivaló egy "másik" Európáról

(Nem tudok ellenállni a kísértésnek, ha találok valami érdekes "csillagos" sztorit, rögtön azt hiszem, tovább kell adnom a hírt - hát bocsánat, ha rajtam kívül a témában nincs sok érdeklődő - de én azért megörökítem -magamnak- ezeket a híreket.) 

https://www.pecsiujsag.hu/pecs/hir/vilag-bulvar/a-jupiter-europa-nevu-holdjan-van-a-legnagyobb-esely-az-eletre

A Jupiter Európa nevű holdján van a legnagyobb esély az életre

James Green, a NASA nemrégiben kinevezett vezető kutatója szerint a Jupiter Európa nevű holdján van a legnagyobb esély arra, hogy összetett élet nyomaira bukkanjanak. Erről a friss feltételezésről Bécsben az ENSZ Világűrirodájának konferenciáján beszélt.

Az Európát jégkéreg borítja, amely alatt óceán húzódik. Ebben valószínűleg kétszer annyi víz van, mint a Földön. A jégben kialakuló vetődések révén nemcsak gejzírek, hanem vízből, valamint vízgőzből álló falak is kilövellnek - mondta James Green, akit áprilisban neveztek ki az amerikai űrkutatási hivatal vezető kutatójává.

A 4,5 milliárd éves Európa jégkérge a földi lemeztektonikához hasonlóan mozog. A vízen kívül az élet minden alapelemét birtokolja, és mivel sok ideje volt, ezért nagy az esély arra, hogy élet összetett formái alakultak ki rajta - fogalmazott Green a Bécsi Természettudományi Múzeumban diákok előtt tartott beszédében.

Ahhoz, hogy életet keressenek az Európán, landolni kell a felszínén, a holdjárónak le kell másznia az egyik jéghasadékon, hogy elérje a vizet, és a víz és jég határán keressen életre utaló nyomokat. Az Antarktiszról ugyanis tudni, hogy éppen az ilyen zónák kedveznek az élet kialakulásának.

Mivel a Jupiter világos infravörös fényben világít, elképzelhető, hogy az óceánban létező élet megtanulta érzékelni a jégkérgen áttörő fényt - vélik a tudósok.

Az Európa feltérképezése még a kezdeteknél jár. A NASA a 2020-as évek elejére tervezi a Clipper nevű missziója indítását a Jupiter-holdra. A Jupiter körberepülésekor tucatnyi alkalommal száll el a szonda az Európa előtt, nagy felbontású kamerájával megfigyeli a felszínt, és lehetséges leszállóhelyeket keres. A vízkitörések felett elemzi a kilökődő anyag összetételét, és radarjával meghatározza a jég vastagságát. Vélhetően a 2030-as években juthat el egy holdjáró a jég alá. 

(Milyen kár, hogy ezt én valószínű már nem érhetem meg...)

 

A Jupiter holdjai

A Jupiter holdjai: http://astro.u-szeged.hu/oktatas/csillagaszat/6_Naprendszer/010305Jupiter/Jupiter_holdjai.html(kép innen)

A Jupiternek 63 holdja ismert. Ezek közül 47-nek az átmérője csupán 2-9 km közötti. A bolygótól távoli (még 30 millió km-re is előforduló) kis holdak retrográd irányban keringenek, valószínűleg befogott kisbolygók.

A Jupiter holdjait Zeusz életében szereplő személyekről nevezték el. A négy legnagyobbat Galilei-holdaknak nevezzük (1610-ben fedezte fel őket Galileo Galilei), melyek a következők: Io, Ganymedes, Europa, Callisto.  (Lásd a fenti képen.) A Jupiter egyenlítői síkjában, majdnem kör alakú pályán keringenek. A Galilei-holdak felszínéről részletes képeket először a Voyager-szondák küldtek.

  

A Szaturnusz holdjai (a nagy sárga a Titán)

Kép: https://www.thinglink.com/scene/655121584922558464

Földitől eltérő létformák jöhettek létre az űr más pontjain is.

Az élet nem feltétlenül csak olyan formában létezik, mint a Földön. A földitől teljesen eltérő életforma létezésére remek jelölt a Titán is, a Szaturnusz holdja. Ez a Föld mellett a Naprendszer egyetlen égitestje, amelynek felszínén folyadék van. Ez azonban nem víz, hanem folyékony metán.

Egy egész tudományterület foglalkozik az úgynevezett Weird Life - magyarul különös élet - kérdésével, amely az élet földitől teljesen eltérő formája, a metánon mint oldószeren alapul. Egyelőre nem léteznek elképzelések arról, hogyan működnek ilyen körülmények között a sejtek vagy az anyagcsere.(MTI)