2019. március 13., szerda

Nos, akkor mára ennyi jutott….



Nem hagy nyugodni az a tegnapi állítólagos Dante vers. Össze-vissza keresgéltem a neten, de – egyelőre – nem találtam rá, sehol se szerepel pl. a fordító (ami elég fura) – és a verset is csak mindenféle blogok idézgetik (mint én is).
ezen a linken van egy nagyon jó leírás Dante életéről. Ebben olvastam a következő mondatot:
„Dante egy előkelő firenzei nemesi család gyermeke volt, aki a kolostori iskolát követően előbb a hét szabad művészettel ismerkedett meg, majd Bologna egyetemére került.”
Nem szégyellem, bevallom, én bizony nem tudtam mi az a hét szabad művészet. Nos, ha esetleg más se, akkor ennek az elolvasását ajánlom:

Az elnevezés onnan ered, hogy ezek voltak „szabad emberhez méltók.” A hét szabad művészetet két további csoportra osztották.

I. Trivium – a szóval, szöveggel foglalkozó tudományok („Hármas út”)
1. Grammatica – Nyelvtan
2. Retorica – Retorika, a gondolatok szabatos szóbeli kifejezése
3. Dialectica – Dialektika, a gondolatok logikus kifejtésének tárgya

II. Quadrivium – a többi négy tudományág közös összefoglaló neve („Négyes út”)
4. Astronomia – Csillagászat
5. Aritmetica – Számtan
6. Geometria – Mértan
7. Musica – Zene

A hét szabad művészet a középkor ikonográfiájában is jelentős szerepet játszott, számos miniatúra maradt az utókorra, melyeken tanulmányozható az ikonográfiai megszemélyesítés ábrázolás-története.




Herrad von Lansberg Hortus delicarium (1180) című művének miniatúrája a hét szabad művészet rendszerét ábrázolja.
A középpontban a felső félkörben a Philosophia allegorikus nőalakja ül, és oldalából hét sugár árad, az alsó félkörben pedig Szókratész és Platón alakja. A belső kört körülölelő külső körben jelennek meg a hét szabad művészet allegorikus alakjai, tudományuk egy-egy jelképével.


Ha valaki valahol mégis, véletlenül rábukkanna, hogy ki volt a vers fordítója, kérem írja már meg nekem… Köszönöm előre is. 

És mára kinyílt mind a négy virág !! 😀




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése